Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Körforgásos gazdaság – készen állunk az átállásra!  

Ebben az interjúban Tjisse Stelpstra (NL/ECR), Drenthe tartomány regionális minisztere hat kérdésre válaszol a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel (NCEAP), az EU azon javaslatcsomagjával kapcsolatban, amelynek célja a gazdasági növekedés és az erőforrás-felhasználás egymástól való elválasztása tartós, újrafelhasználható és javítható termékek előállítása és fogyasztása révén. Miután az Európai Bizottság 2020. március 11-én közzétette az NCEAP-t, a Régiók Európai Bizottsága egy, a 2020. október 12–14-i plenáris ülésen elfogadandó vélemény formájában készíti el ehhez hozzájárulását, melynek kidolgozását Tjisse Stelpstra vezeti. A körforgásos gazdaság az európai zöld megállapodás, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós növekedési stratégia egyik kulcspillére.

Stelpstra úr, Ön a Régiók Európai Bizottsága körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervvel (NCEAP) foglalkozó véleményének előadója: elmondaná nekünk, miért olyan fontos ez a téma?

A körforgásos jelleg nemcsak a bolygó szűkös erőforrásai megóvásának legfontosabb módja, hanem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének és gazdaságunk szén-dioxid-mentesítésének kulcsfontosságú eszköze is. A körforgásos gazdaság ezért alapvetően fontos a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy a körforgásos gazdaság az Európai Bizottság ügyvezető elnöke, Frans Timmermans által ismertetett európai zöld megállapodás egyik fő fejezete. A körforgásos gazdasághoz ráadásul mindenki hozzájárulhat. A jelentősége abban rejlik, hogy mind európai, mind egyéni szinten jelentős problémák megoldására törekszik – az erőforrás-felhasználástól a hulladékkezelésen át a környezetszennyezésig. A körforgásos jelleg nemcsak a gazdaságról, az iparról és a felelősségteljes termelés szükségességéről szól. Arról is szól, hogy hogyan élünk és fogyasztunk: milyen ruhákat vásárolunk, hogyan építjük házainkat, mennyi hulladékot termelünk és mennyi vizet használunk. Ezek mindennapi döntések, és úgy kell átalakítanunk viselkedési sémáinkat, hogy tudatosabban és fenntarthatóbban fogyasszunk, hogy végül együtt elérkezhessünk egy körforgásos társadalomba. A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv egy alapvető eszközkészlet, amely segít minket ebben a nagyratörő és nagyon fontos törekvésben.

Az NCEAP-t az Európai Bizottság a Covid19-válság kezdetén tette közzé. Ön szerint a körforgásos gazdaságnak van valamilyen különleges szerepe az egészségügyi és gazdasági válság új kontextusában?

Igen, mindenképpen van! Rengeteg erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy orvosoljuk a Covid19-hez kapcsolódó kijárási korlátozások gazdasági és társadalmi hatásait. Látnunk kell azonban, hogy ha felszámoltuk a Covid19-világjárványt, ami reményeim szerint hamarosan bekövetkezik, az éghajlati vészhelyzet akkor is velünk marad. A Covid19-járvány rávilágított arra, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk, és milyen nagymértékben függünk a nyersanyagellátástól. Tudjuk, hogy a zöld piacok hatalmas gazdasági lehetőségeket tartogatnak és munkahelyeket teremtenek. Ezért tekintsük a Covid19-et egy figyelmeztető jelzésnek. Lehetőséggé kell alakítanunk ezt a válságot, és meg kell nyomnunk a „zöld reset” gombot, hogy társadalmunkat fenntarthatóvá tegyük.

Mi a véleménye az NCEAP-ről? Elég ambiciózus-e ahhoz, hogy biztosítsa a körforgásos gazdaságra való gyors átállást?

Az Európai Bizottság által javasolt NCEAP ambiciózus, de az intézkedések és az időkeretek tekintetében konkrétabb is lehetne. Számos fontos kérdésben több elkötelezettségre és konkrét célkitűzésekre van szükségünk ahhoz, hogy változást érhessünk el. Például a hulladékkeletkezés megelőzése és a közbeszerzések terén tényleg nagy előrelépéseket kell tennünk. Ha reális, de kihívást jelentő célokat tűzünk ki – szükség esetén differenciálva az egyes régiók között –, az ösztönözni fogja az innovatív technológiákat és azok piaci elterjedését. Ez valódi előrelépést fog eredményezni. Emellett az NCEAP jobban számolhatott volna a városok és régiók szerepével a körforgásos gazdaságra való átállás terén. Sokszor hallottam, hogy „a régiók elég nagyok ahhoz, hogy a segítségükkel érdemi változást lehessen elérni, de egyúttal elég kicsik is ahhoz, hogy végre is tudják hajtani az elgondolásokat”. Azt hiszem, pontosan ez itt a lényeg.

A tapasztalatai alapján hogyan tudnának a helyi és regionális önkormányzatok jobban hozzájárulni a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, és nagyobb hatást kifejteni rá?

A városoknak és régióknak számos lehetőségük van arra, hogy elősegítsék a körforgásos gazdaságra való átállást – ilyenek például a közbeszerzéssel kapcsolatos példaértékű fellépések. A helyi és regionális önkormányzatok normákat határozhatnak meg, és a piacot a fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások irányába terelhetik. Emellett a regionális együttműködés elengedhetetlen a köz- és magánszféra közötti partnerségekhez, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy a termelés és fogyasztás terén jobban elterjedjenek a körforgásos gazdasághoz alapvetően fontos fenntartható termelési és fogyasztási minták. A hulladékgazdálkodás és -feldolgozás egy másik olyan terület, ahol a helyi és regionális önkormányzatok jelentős szerepet játszhatnak. Nekik megvannak a megfelelő hatásköreik, és nagy a felelősségük a szabályozás terén, amellett hogy szaktudással és tapasztalattal is rendelkeznek. Az Európai Bizottságnak a helyi és regionális önkormányzatokkal együtt ki kellene dolgoznia egy innovatív stratégiát a hulladék összegyűjtésére és szétszerelésére. Európának szüksége van a helyi és regionális önkormányzatoknál a hulladékgyűjtés és -kezelés terén összegyűlt ismeretekre és tapasztalatokra. Ezenkívül a regionális ismeretekre és szakértelemre ahhoz is nagy szükség van, hogy átfogó képet kaphassunk az anyagáramlásokról. Ennek kapcsán arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy egy európai szintű digitális rendszeren keresztül tegye közzé az anyagáramlásokat. Egy másik kulcsfontosságú terület, ahol a helyi és regionális önkormányzatok nagyban hozzájárulhatnak a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a víz. A városok és régiók felelősek a vízminőségért. A víz a legfontosabb erőforrásunk, de egyben a háztartásoktól és az ipartól kiinduló legnagyobb hulladékáram is. Számos kinyerhető tápanyagot tartalmaz, és a lehető legnagyobb mértékben újra fel kell használni.

Megosztana velünk egy, az Ön régiójából származó bevált gyakorlatot?

Talán az egyik legjobb példa a Vereniging Circulair Friesland (Körforgásos Frízföld Egyesület). Ez a hálózat regionális szinten tömörít vállalatokat, kormányzatokat, tudásintézményeket és nem kormányzati szervezeteket. Eltökélt szándékuk, hogy segítsék Frízföldet abban, hogy 2025-re Európa legkörforgásosabb régiójává váljon, mivel ezt szükségesnek tartják, de mindenekelőtt azért, mert ezt akarják. Mottójuk az, hogy „gondolkodjunk kevesebbet és tegyünk többet”. Tevékenységi területeik a mezőgazdaságtól a mobilitásig, a biomasszától az oktatásig terjednek. Ha megosztjuk egymással az ismereteinket, ösztönözzük és motiváljuk egymást, akkor a fejlesztések felgyorsulhatnak. A kezdeményezés egyik hajtóereje Ingrid Zeegers, aki szakértőként támogat engem annak a véleménynek a kidolgozásában, amelynek előadója vagyok. Globális tudását apránként adja át a vállalkozóknak és a helyi kezdeményezéseknek. Az ő lelkesedését látom sok más emberben is, akik szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy megtörténjen az átállás a körforgásos gazdaságra. Az észak-holland régió vállalkozói, akikkel a vélemény kidolgozása során beszéltünk, szintén készséggel megosztják munkamódszereiket, és elkötelezetten vallják, hogy a körforgásos jelleget tovább kell erősíteni. Hiszek abban, hogy a körforgásos társadalom boldog társadalom.

Ma már számos olyan kezdeményezés létezik, amely a körforgásos gazdaság előmozdítását célozza: ilyen például a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja, a városfejlesztési menetrendhez kapcsolódó testvérvárosi programok, vagy a „Körforgásos városok és régiók” kezdeményezés, hogy csak néhányat említsünk. Ön szerint milyen uniós szintű intézkedéseket kellene hozni annak érdekében, hogy (jobban) támogassák a helyi és regionális önkormányzatokat a körforgásos gazdaságra való átállásban?

A siker a jó példák megosztásával és egymás inspirálásával kezdődik. Ehhez ideálisak a hálózatok. A legjobb támogatás azonban, amit Európa a helyi és regionális önkormányzatoknak nyújthat, egy erős és konkrét cselekvési terv kidolgozása. Beszéljünk kevesebbet és cselekedjünk többet! A már nem használt termékek negatív hatásai gyakran a városokat és a régiókat sújtják. Gondoljunk csak a víz-, levegő- és talajszennyezésre! A gyártónak e tekintetben nincs semmiféle felelőssége. Ennek valóban meg kell változnia, és a Régiók Európai Bizottságában dolgozó kollégáim támogatásával készen állunk arra, hogy ezt a változást megvalósítsuk.

Háttér

Tjisse Stelpstra véleményének célja, hogy megerősítse a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv helyi és regionális pillérét, és ezzel a városok és a régiók jobban a cselekvési terv középpontjába kerüljenek. A vélemény elfogadása a 2020. október 12–14-i plenáris ülésen várható. Legfrissebb kiemelt híreinket itt olvashatja el.

Az EU-ban az összes gazdasági tevékenységből származó éves hulladéktermelés mennyisége 2,5 milliárd tonna ( Eurostat ). Ez évente és fejenként 5 tonnának felel meg. Jelenleg nem létezik olyan átfogó jogi és szakpolitikai követelményrendszer, amely biztosítaná, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék egyre inkább fenntartható legyen és megfeleljen a körforgásos gazdálkodás elvének. Ezt a hiányosságot kívánja orvosolni a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, amelyet 2020. március 11-én terjesztett elő az Európai Bizottság.

Az európai zöld megállapodás egyik alappilléreként a körforgásos gazdaság döntő fontosságú a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez. 2020. június 15-én a Régiók Európai Bizottsága elindította a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoportot . A 13 választott helyi és regionális képviselőből álló csoport célja, hogy a zöld megállapodást konkrét projektekre fordítsa le, közvetlen finanszírozást biztosítva a városok és régiók számára a fenntartható helyi átállás megvalósítása érdekében.

Kapcsolat:

Andrea Huisman

A.Huisman@drenthe.nl

David Crous

david.crous@cor.europa.eu