Az RB fórumot hoz létre városok, régiók, az Európai Bizottság és tagállamok részvételével a zöld megállapodás megvalósításához A Régiók Európai Bizottsága (RB) megfogalmazta kéréseit az európai zöld megállapodással kapcsolatban, úgy vélve, hogy azok teljesítése nélkül 2050-ig nem érhető el a klímasemlegesség. Az RB szerint a zöld megállapodásnak a helyi és regionális önkormányzatokkal közösen kidolgozott, egyértelmű cselekvési tervet, mérhető célkitűzéseket és célzott intézkedéseket kell tartalmaznia az energia, a mobilitás, a mezőgazdaság, a biodiverzitás, a digitalizáció és a körforgásos gazdaság terén, és ehhez megfelelő finanszírozást kell biztosítani – Európa csak így tudja kezelni az éghajlati vészhelyzetet.
A Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság újonnan kinevezett, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnökével folytatott vitában az RB arra kérte az EU-t, hogy próbálják meg 1,5 °C alatt tartani a globális felmelegedést, és ennek érdekében dolgozzanak ki egy olyan ambiciózus jogszabály- és pénzügyi csomagot, amely minden régiónak és városnak segít az átmenet megvalósításában. Az RB szerint az is fontos, hogy minden politikai döntés meghozatalakor a fenntarthatóság szempontját tartsák szem előtt. Az RB Brüsszelben állásfoglalást fogadott el , röviddel azt megelőzően, hogy az Európai Bizottság december 11-én ismerteti a zöld megállapodással kapcsolatos terveit. Az állásfoglalás azt szorgalmazza, hogy az EU jogszabályban vállalja, hogy 2050-ig szén-dioxid-semleges lesz, ambiciózusabb energetikai, éghajlati és környezeti célokat tűz ki, illetve elegendő forrást biztosít a régiók és városok támogatására.
Karl-Heinz Lambertz , a Régiók Európai Bizottsága elnöke elmondta: „Szembe kell végre néznünk az éghajlati vészhelyzet tényével. Az európai zöld megállapodás jelenti az utolsó lehetőséget arra, hogy Európa hiteles legyen, eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek, és egyértelmű utat kínáljon a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő eléréséhez. Az EU-nak környezetbarát szempontokat kell érvényesítenie minden szakpolitikájában és beruházásában, olyan igazságos átmenetet garantálva, amely minden régiót és várost támogat. A helyi és regionális önkormányzatoknak teljes értékű partnernek és szereplőnek kell lenniük, akiket valódi beruházásokkal kell segíteni. A jelenlegi uniós költségvetési javaslatok – többek között a kohéziós politikával kapcsolatos megszorítások – aláássák a régiók és városok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felgyorsítsák az éghajlatváltozás elleni fellépést. Kifutunk az időből: nincs idő habozni, most és együtt kell cselekednünk. Ha a zöld átmenet nem indul el városainkban és régióinkban, akkor nem is lesz belőle semmi.”
Frans Timmermans , az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke óva intett a tétlenségtől, és kijelentette: „Minden kormányzati szintnek meg kell tennie a maga feladatát, ha sikeresen akarjuk alakítani közös jövőnket: olyan feladatról van szó, amellyel a nemzeti kormányok egyedül nem bírnak. A városokra és régiókra óriási szerep hárul majd abban az alapvető átalakulásban, amelyet a zöld megállapodás kíván elindítani társadalmunkban. A kibocsátásmentes közlekedéstől a biológiai sokféleség védelméig, az épületek energiahatékonyságától a városaink környezetbarátabbá tételéig és az újraerdősítésig minden területen szükség van mindenki hozzájárulására. A helyi és regionális önkormányzatok nélkül lehetetlen elérni a zöld megállapodás célkitűzéseit.”
Fiatal választott politikusok ismertetik elvárásaikat
A plenáris vita során fiatal választott politikusok egy csoportja ismertette Európával kapcsolatos elvárásait Frans Timmermans ügyvezető alelnökkel és Karl-Heinz Lambertz elnökkel. A Fiatal választott politikusok éghajlati szövetsége elnevezésű program egyik képviselője, Martina Grech , a máltai Qormi város képviselő-testületének tagja szerint „fiatal vezetőkként nagyon keményen dolgozunk helyi közösségeinkben azon, hogy élhető és fenntartható jövőt biztosítsunk a magunk és gyermekeink számára. Pártokon és európai országokon átívelő módon összefogtunk. Ha 19 éves létemre én is tehetek valamit, és itt állhatok ma, hogy felhívjam a figyelmet az ügyünkre, akkor ezt bárki más is megteheti.”
Az RB jelen lesz a héten Madridban rendezendő COP25 konferencián , hogy elmondja, hogy a városok és régiók milyen fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni fellépés felgyorsításában.
A teljes vitát itt tekintheti meg . A plenáris ülésről készült fényképeket pedig itt nézheti meg.
A zöld megállapodás a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben: főbb ajánlások
Ambiciózusabb uniós célok
A globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozása; jogi kötelezettségvállalás arra, hogy az EU 2050-ig megvalósítja a szén-dioxid-semlegességet, valamint 2030-ig legalább 55%-ra emeli az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós célt, 40%-ra az energiahatékonysági célt és 40%-ra a megújuló energia arányára vonatkozó célt.
A hulladékokkal kapcsolatos 2030. évi célkitűzések: a települési hulladékok 70%-os újrahasznosítása, az élelmiszerpazarlás 50%-os csökkentése és a hulladéklerakás maximum 5%-ban való korlátozása.
A fenntarthatóság mint fő szempont, együttműködés a helyi és regionális kormányzatokkal
Egyértelmű terv: a zöld megállapodásnak mérhető célkitűzéseket és célzott intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyeket az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása keretében a városokkal és régiókkal közösen kell kidolgozni. Az eredményeket az Unió helyzetét értékelő uniós folyamat keretében kell nyomon követni.
Többszintű éghajlat-változási és energiaügyi párbeszédek indítása: a helyi és regionális önkormányzatok bevonása a nemzeti energetikai és éghajlati tervek kidolgozásába és ezzel párhuzamosan a helyi és regionális szinten meghatározott hozzájárulások rendszerének kidolgozása.
Új fórum a zöld megállapodáshoz: az RB egy fórumot fog létrehozni helyi és regionális önkormányzatok közreműködésével, hogy az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal közösen nyomon lehessen követni a zöld megállapodás végrehajtását.
Fenntartható EU: a fenntarthatóság szempontjának beépítése minden uniós szakpolitikába, makrogazdasági prioritásba és pénzügyi eszközbe, az európai szemeszterbe és a 2020 utáni uniós költségvetésbe.
Kereskedelem: az uniós kereskedelmi megállapodások értékelése abból a szempontból, hogy mennyire segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzés megvalósítását.
Fenntartható gazdálkodás: a KAP mindkét pillérében több pénzügyi támogatás előirányzása környezetbarát gazdálkodási formákhoz.
Mobilitás: egyenlő versenyfeltételeket biztosító uniós intézkedések, ideértve az egyes üzemanyagokra vonatkozó adózási szabályok felülvizsgálatát.
Környezetvédelmi átállás: egy olyan, 8. környezetvédelmi cselekvési program kidolgozásának szorgalmazása, amely összhangban van a zöld megállapodással; ambiciózusabb uniós politikákra van szükség a levegő- és vízminőség, illetve a veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek terén ahhoz, hogy zéró szennyezést lehessen elérni az EU-ban.
A zöld megállapodás finanszírozása
Új források: a szén-dioxid-vám bevezetésének támogatása, a kibocsátáskereskedelmi rendszer kiszélesítése & a légi közlekedésben használt üzemanyagok megadóztatása.
Méltányos Átalakítási Alap: új kiegészítő források az uniós kohéziós alapokhoz
Zöld uniós költségvetés 2020 után: a 2020 utáni időszakra szóló uniós költségvetés legalább 30%-át az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépésekre kell elkülöníteni, fokozatosan megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok támogatását; a kohéziós politika forrásait a korábbi szinten kell meghagyni.
Rendkívüli tartalékalap: pénzügyi támogatás a zöld megállapodáshoz, amennyiben 2020-ig nem születik megállapodás az uniós költségvetésről.
Állami támogatás: a megengedhető állami támogatás szintjének megemelése & energiaadó-irányelv az alacsony kibocsátású üzemanyagok népszerűsítésére.
Meg kell szüntetni a környezetet károsító uniós támogatásokat, segélyeket és támogatási programokat.
Lakásfelújítások finanszírozása: kéri, hogy az energiaszegénység elleni küzdelem jegyében dolgozzanak ki egy megfizethető lakhatásra irányuló uniós cselekvési tervet, valamint egy, a lakások felújítására vonatkozó ambiciózus finanszírozási tervet.
Kommunikáció a polgárokkal
Konferencia Európa jövőjéről: az Európai Bizottságnak az RB-vel közösen kellene civil párbeszédeket szerveznie, amelyek középpontjában a zöld megállapodás és az éghajlatváltozás témája állna.
Elérhetőség: pressecdr@cor.europa.eu