Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési céljainak kell vezérelniük az európai helyreállítást  

Nehéz lesz úgy leküzdeni a világjárvánnyal kapcsolatos válságot, ha nem tartjuk egyértelműen szem előtt a fenntartható fejlődési célokat, illetve nem vonjuk be a városokat és régiókat a nemzeti helyreállítási tervekbe

Az európai helyi és regionális vezetők azt kérik, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai ismét kapjanak kiemelt helyet az Európai Unió napirendjén, és az uniós intézmények és a tagállamok hajtsák is végre azokat 2030-ig. A Régiók Európai Bizottsága (RB) a mai plenáris ülésén elfogadott véleményében kiemeli, hogy a Covid19-világjárvány rámutatott arra, hogy milyen fontos a fenntartható fejlődés, és hogy a fenntartható fejlődési célok segíthetnek abban, hogy a Next Generation EU-n belül el lehessen mozdulni egy koherens és holisztikus jövőkép felé. Egy közelmúltbeli RB-tanulmány azonban rámutat arra, hogy számos nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem hivatkozik egyértelműen és átlátható módon az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira.

A jelenlegi világjárvány és annak várható gazdasági, társadalmi és környezeti következményei egyértelműen azt mutatják, hogy mindenképpen támogatni kell a fenntartható fejlődési célok helyi megvalósítását. Csak így lehet ugyanis igazságosabb módon megvalósítani a helyreállítást, illetve elkerülni a jövőbeli egészségügyi válságokat. A fenntartható fejlődési célok elősegítik a tagállami gazdaságok helyreállítását, valamint a digitális és zöld átállás helyben történő megvalósítását. Egy, az RB megbízásából készült közelmúltbeli tanulmány azonban aggasztónak tartja, hogy a régiókat és a városokat nem vonják be a nemzeti helyreállítási tervekbe. Ráadásul sok esetben nem is hivatkoznak egyértelműen a fenntartható fejlődési célokra, ami miatt nehezebb közösen értelmezni a terveket.

Ricardo Rio (PT/EPP) előadó, Braga polgármestere így nyilatkozott: „A fenntartható fejlődési célok szinte teljesen eltűntek az uniós közbeszédből: nincs átfogó stratégia, az Európai Bizottság belső irányításából pedig hiányzik a fenntartható fejlődési célok hatékony érvényesítése és koordinációja. Ez annál is inkább szembetűnő, mivel ezzel párhuzamosan a helyi és regionális önkormányzatok egyre elkötelezettebbé váltak a fenntartható fejlődési célok iránt. Az OECD-vel közösen végzett felmérésünk előzetes eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a helyi és regionális önkormányzatok aktívan közreműködnek a fenntartható fejlődési célokon alapuló fenntartható helyreállításban. A válaszadók 40%-a már a világjárvány előtt is követte ezeket a célokat, amelyeket most a helyreállítás kezelésére is alkalmaznak, 44%-uk pedig tervezi, hogy a Covid19-járványból való kilábalás érdekében törekednek majd a célok megvalósítására. Ez minden politikai döntéshozó számára nagy lehetőséget jelent arra, hogy megerősödve kerüljön ki a válságból, és az OECD-vel együtt én magam is aktívan szorgalmazom majd ezt uniós szinten.”

Az OECD becslése szerint a 17 fenntartható fejlődési cél 169 részcéljának 65%-a nem érhető el a helyi és regionális önkormányzatok bevonása, illetve a velük való koordináció nélkül. Emellett az RB és az OECD új közös felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a helyi és regionális önkormányzatok 60%-a szerint a Covid19-világjárvány még inkább megerősítette azt a nézetet, hogy a fenntartható fejlődési célok segíthetnek holisztikusabb megközelítést alkalmazni a helyreállításban. Ezért az RB sajnálja, hogy a fenntartható fejlődési célok fokozatosan kiszorultak az uniós narratívából, és kevésbé jelennek meg az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, ami rontja annak az esélyét, hogy 2030-ig sor kerüljön a megvalósításukra.

Az RB-tagok arra kérik az európai vezetőket, hogy határozzanak meg nagyratörő és következetes bel- és külpolitikai programokat, és közös világos célként jelentsék ki, hogy az Európai Uniónak minden kormányzati szinten élharcossá kell válnia a fenntartható fejlődési célok megvalósítása területén. A vélemény rámutat arra, hogy a fenntartható fejlődési céloknak koherens keretet kell biztosítaniuk valamennyi uniós politika számára, és hozzá kell járulniuk valamennyi finanszírozási program prioritásainak összehangolásához. Néha azonban úgy tűnik, hogy nincs sok kapcsolat az ENSZ célkitűzései és az olyan főbb európai kezdeményezések között, mint az új iparstratégia. A vélemény arra kéri még az Európai Bizottságot, hogy használja fel a következő, 2022. évi éves fenntartható növekedési stratégiát arra, hogy hivatalosan visszaillessze a fenntartható fejlődési célokat az európai szemeszterbe, jobban összekapcsolja egymással a fenntartható fejlődési célokat és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a Next Generation EU sarokkövét), és egyértelműen megerősítse, hogy az EU a fenntartható fejlődési célok mentén alakítja a fenntartható helyreállítást.

A helyi és regionális vezetők azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy vagy újítsa meg a fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó és több érdekelt felet tömörítő platformot , vagy hozzon létre egy másik jelentős konzultációs platformot, valamint egy strukturált nyomonkövetési eljárást annak érdekében, hogy elősegítse a köz- és magánintézmények különböző érdekelt feleinek körében a szakértelem növelését a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrenddel kapcsolatban, és közvetlen tanácsadást biztosítson az Európai Bizottság számára.

Az előadó, Ricardo Rio már kedden tolmácsolta ezt a kérést prominens uniós politikusok felé, amikor – Ursula von der Leyen elnök és Angela Merkel német kancellár mellett – felszólalt a 2021. évi brüsszeli gazdasági fórumon , az Európai Bizottság kiemelt éves gazdasági rendezvényén.

Háttér-információk:

Az RB és az OECD 2021 májusa és június közepe között közös felmérést végzett arról, hogy milyen keretet jelenthetnek a fenntartható fejlődési célok a városokban és a régiókban a Covid19-válságból való kilábaláshoz. A felmérésben 86 válaszadó vett részt 24 uniós ország önkormányzataitól, régióitól és más köztes szintjétől, valamint néhány más OECD- és nem OECD-országból. Az előzetes megállapításokat kedden ismertették a Városok és régiók a fenntartható fejlődési célokért kerekasztal-megbeszélésen , egy kétnapos online rendezvényen. Ennek fő témája az volt, milyen keretet jelenthetnek a fenntartható fejlődési célok a városokban és a régiókban a Covid19-válságból való tartós kilábalást célzó stratégiákhoz. A dokumentum itt érhető el.

Az RB már 2019-ben elfogadott egy véleményt a témában Fenntartható fejlődési célok: a fenntartható Európa 2030-ra történő megvalósítását célzó hosszú távú uniós stratégia alapja címmel. Ennek előadója Arnoldas Abramavičius (LT/EPP), Zarasai körzet képviselő-testületének tagja volt.

2020. novemberében az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentumot tett közzé Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása – átfogó megközelítés címmel.

Kapcsolat:

Matteo Miglietta

Tel.: +32 (0)470 895 382

matteo.miglietta@cor.europa.eu

Share: