Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Európai Kutatási Térség: teljes mértékben el kell ismerni a regionális innovációs központokat  

A városok és a régiók teljes mértékben részt kívánnak venni az európai kutatási és innovációs politikák irányításában és végrehajtásában. Az Európai Kutatási Térség központjainak (EKT-központok) létrehozása különösen fontos eszköz lehet az Európai Unió ökológiai, digitális, társadalmi és gazdasági átalakulással kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez. Ezt hangsúlyozza a Régiók Európai Bizottsága (RB) abban a véleményében, amelyet Christophe Clergeau (FR/PES), Loire mente régió közgyűlésének tagja állított össze.

2020 szeptemberében az Európai Bizottság elfogadott egy közleményt , amelynek célja az Európai Kutatási Térség (EKT) újjáélesztése, új jövőképet, világos célkitűzéseket és konkrét fellépéseket határozva meg számára. Bár a dokumentum egyes elemeiben jobban elismeri a regionális innovációs ökoszisztémákat, a Régiók Európai Bizottsága sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKT irányítása továbbra is az Európai Bizottság és a tagállamok köré összpontosul és túlságosan is az Európai horizont irányvonalait folytatja ahelyett, hogy egyfajta „európai oktatási és kutatási térség” létrehozása felé mozdulna el.

Az RB ezért olyan horizontális megközelítést szorgalmaz, amely szorosan kapcsolódik a regionális politikákhoz és bevonja az érdekelt felek széles skáláját: az egyetemeket, az ipart, a közszektor különböző szintjeit, a polgárokat és a civil társadalmat. Hangsúlyozza továbbá, hogy teljes mértékben el kell ismerni, hogy az intelligens szakosodások, valamint azok kollektív és vállalkozói folyamata az európai kutatási és innovációs teljesítmény egyik pillérét képezi.

Az előadó, Christophe Clergeau szerint „az Európai Kutatási Térségnek a kiválóság mellett célul kell kitűznie azt is, hogy az Unió minden városában és régiójában álljon rendelkezésre magas színvonalú tudomány, amely bevethető az innováció fellendítése és annak érdekében, hogy segítsék a társadalmat és a vállalatokat a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos kihívások kezelésében és a jelenlegi válságok leküzdésében. Az EKT-központok optimális eszközök annak eléréséhez, hogy teljes mértékben elismerjék a tudomány és az innováció területi megközelítéséből származó előnyöket. Egy ilyen megközelítésre még nagyobb szükség van a jelenlegi válságok kontextusában, valamint azoknak legsérülékenyebb és leginkább érintett területeken kifejtett hatásai, illetve az EKT széttöredezettsége miatt”.

Az RB mai plenáris ülésén felszólalva Mariya Gabriel , az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos kiemelte, hogy „a régiók és városok szerepe meghatározó lesz az Európai Kutatási Térség megerősítésében, a helyreállítás elősegítésében és Európa rezilienciájának fokozásában. A Régiók Európai Bizottságával közös cselekvési tervünknek köszönhetően biztosítjuk a kutatók, a vállalkozók és a civil társadalom számára azokat az eszközöket, amelyekkel megszilárdíthatják regionális kutatási és innovációs ökoszisztémáikat és egy páneurópai kiválósági hálózat részévé válhatnak.”

Dan Nica (RO/S&D) európai parlamenti képviselő kijelentette: „Az EU vezető szerepet tölt be a K+I és a nemzetközi tudományos együttműködés terén, ám le van maradva abban, hogy ezeket a kutatási eredményeket diszruptív innovációvá alakítsa és a kevésbé fejlett régiókban mobilizálja a kutatási és technológiai kapacitásokat. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kutatás és a vállalkozások közötti kapcsolatra, a magas színvonalú tudomány elérhetőségére valamennyi uniós városban és régióban, valamint ezeknek a közös alkotási folyamatban betöltött szerepére. Remélem, hogy az EKT-központok növelik majd a regionális ökoszisztémák és innovációs központok elismertségét, és fellendítik a kevésbé fejlett régiókat is.”

A Régiók Európai Bizottsága azt szeretné, ha Európában legalább 50-100 helyszínt – köztük a hátrányosabb helyzetű régiókban létrejövő ökoszisztémákat – elismernének EKT-központként. El kellene ismerni, hogy ezek a központok nagyban hozzájárulnak az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósításához, és közvetlenül az EU-nak kellene támogatnia őket, többek között pénzügyileg is.

Christophe Clergeau előadó hangsúlyozza, hogy az EKT-központok hálózata kiváló keretként szolgálhat kollektív kutatási és innovációs projektek létrehozásához azáltal, hogy alulról felfelé építkezve több regionális ökoszisztémát és innovációs klasztert egyesít. Sajnálja azonban, hogy az EKT széttöredezett, és hogy nagy különbségek vannak az országok és a régiók között, ahogyan azt az EKT tekintetében elért eredményekről szóló legutóbbi jelentés és a regionális innovációs eredménytábla is jelzi.

Attól tartva, hogy a Covid19-válság a legsérülékenyebb és leginkább érintett területeken a kutatásba és az innovációba történő beruházás összeomlásához fog vezetni, az RB azt kéri, hogy a „Next Generation EU” helyreállítási terv és a következő többéves pénzügyi keret erőteljesebben támogassa a felsőoktatást, a kutatást és az innovációt, hogy segítse az EKT célkitűzéseinek teljesítését. A „ReactEU” programot és a Méltányos Átállást Támogató Alapot is mozgósítani kellene a régiók által elfogadott operatív programokkal és az intelligens szakosodásra vonatkozó stratégiáikkal összhangban.

További információk

A kutatási és innovációs politikák különleges helyet foglalnak el a 2020 novemberében a Mariya Gabriel európai biztos felügyelete alá tartozó szolgálatokkal (DG RTD, DG EAC és JRC) együtt elfogadott közös cselekvési tervben , amely az Európai Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága közötti együttműködés és szakpolitikai párbeszéd megerősítését irányozza elő. Többek között a tudáscsereplatform keretében folytatott stratégiai együttműködés is a megújult EKT-ra fog összpontosítani. A KEP 2.0 fellépései közelebb hozzák az EKT koncepcióit a nagyközönséghez, és lehetőséget biztosítanak a regionális/helyi szereplők számára a releváns K+I-tevékenységeik népszerűsítésére.

Kapcsolattartó:

Lauri Ouvinen

Tel.: +32 473536887

lauri.ouvinen@cor.europa.eu