Interjúnkban Karácsony János Ádám (HU/EPP) hét kérdésre válaszol azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a tiszta levegőre vonatkozó uniós politika jövője az európai zöld megállapodás egyik fő prioritása, a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés keretében. Tahitótfalu önkormányzati képviselője és az RB tiszta levegővel foglalkozó véleményének előadója a levegőminőségre vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályok felülvizsgálatát szorgalmazza, és hangsúlyozza, hogy a levegőminőség javításához szorosabb és hatékonyabb együttműködésre van szükség valamennyi kormányzati szint között. Az RB az Európai Bizottság felkérésére 2020 júliusában elfogadta a tiszta levegőről szóló véleményét , amely helyi és regionális szempontokat kínál a 2021-ben várható, a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó új uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervhez .

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – és az Európai Számvevőszék 2018. évi levegőminőségi jelentése is – a légszennyezést világszerte és az EU-ban is az egészséget érintő legnagyobb környezeti kockázatnak tekinti. Ön szerint a Covid19-járvány változtatott ezen a helyzeten? Milyen szerepet kellene játszania a levegőminőségi politikának az EU helyreállítási stratégiájában?

Bár a világjárvány alatt a levegő minősége átmenetileg javult, a levegőszennyezés továbbra is komoly veszélyt jelent az emberi egészségre. A karantén alatt jelentősen csökkent a közúti és a városi forgalom, visszaesett az ipari termelés és más gazdasági és társadalmi tevékenységek, emiatt a polgárok jobb levegőt szívhattak és kevesebb zajártalomnak voltak kitéve. Közösen megtapasztaltuk, milyen az egészségesebb környezet, és jobban megértettük, hogy a forgalom csökkenése, a több nyitott közéleti találkozóhely és a természeten alapuló megoldások mindenki jólléte szempontjából kulcsfontosságúak. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy lehetséges, hogy bizonyítható az összefüggés a légszennyezés és a Covid19-megbetegedés súlyossága között. Összességében úgy látjuk, hogy a levegőszennyezés elleni küzdelem és az egészségesebb környezet kialakítása ma szélesebb körű és erőteljesebb támogatást élvez. A kettő elválaszthatatlan, és az EU helyreállítási tervében is a kiemelt prioritások közé kell tartozniuk.

A Régiók Európai Bizottsága nemrégiben fogadta el az Ön által kidolgozott véleményt, melynek egyik fontos pontja támogatja az Európai Bizottság azon bejelentését, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat szorosabban összehangolja a WHO jelenleg felülvizsgálat alatt álló iránymutatásaival. Ön szerint az uniós levegőminőségi jogszabály is felülvizsgálatra szorul? Mi okozza a legnagyobb nehézséget ma annak végrehajtása során, és hogyan lehetne azt javítani a Covid19 ismeretében?

A levegőminőségre vonatkozó jelenlegi uniós jogszabály 2008-ban született, több mint tíz éve, úgyhogy mindenképpen felülvizsgálatra szorul. Bár hatékonynak bizonyult, legalábbis részben, megoldást kell találnunk olyan konkrét gyenge pontokra, mint a vertikális és a tényleges horizontális együttműködés hiánya. A vertikális sík itt azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk az uniós jogszabályt a levegőszennyezés hatékonyabb szabályozása érdekében. Ha tisztább levegőt akarunk, a legjobb, ha megelőzzük a szennyezést, ehhez a szennyező kibocsátásokat a forrásnál kell csökkenteni. Ezzel kapcsolatban azt javasoltuk, hogy a rendeletet terjesszék ki a szárazföldi szállításra, a közúti közlekedés nem kipufogógáz-eredetű kibocsátásaira (fékek és gumiabroncsok kopása), a dízelüzemű (városi villamosenergia-termelő) generátorokra, a légi közlekedésre és a kis méretű tüzelőberendezésekre (például a háztartási fa- és széntüzelésű tűzhelyekre és bojlerekre). A horizontális sík arra utal, hogy az egész EU-ra kiterjedő ágazati szabályozások egyenlőbb versenyfeltételeket biztosíthatnak, mivel a helyi kibocsátásokra vonatkozó szigorúbb kibocsátáscsökkentési követelmények kedvezőtlen gazdasági hatásokkal járhatnak. Azt is meg kell akadályoznunk, hogy a szennyezés máshol, például a szomszédos városokban, országokban vagy kontinenseken jelenjen meg. Például a dízelüzemű gépkocsik nyugat-európai városokból Kelet-Európába, Afrikába vagy a világ más részeire történő kivitele valójában nem szünteti meg a szennyezést, csak máshová helyezi azt át.

Gyakran mondják, hogy „a szennyezés nem áll meg a határokon”. Egy uniós szintű cselekvési terv jobb megoldást jelentene erre a problémára? Egy ilyen cselekvési tervben milyen szerepe lenne a helyi és regionális önkormányzatoknak?

Ne feledjük, hogy a légszennyezés több különféle – természetes, határokon átnyúló, nemzeti, regionális és helyi, akár utcaszintű – forrásból ered. A levegőszennyezés elleni küzdelem során minden szinten csökkentenünk kell a kibocsátásokat, minden szintnek felelősséget kell vállalnia. Egy uniós szintű cselekvési terv mindenképpen segítheti ezt a célt. Ezért nagyon örülünk az európai zöld megállapodásnak és az abban foglalt szennyezőanyag-mentességi célkitűzésnek, amely a mérgező anyagoktól mentes környezet megteremtését hivatott biztosítani, és a Virginijus Sinkevičius környezetvédelmi biztos által említett három prioritás egyike. Különösen üdvözöljük a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet, amelyet 2021-ben fognak elfogadni. A levegőminőség valódi javulásához szorosabb és hatékonyabb együttműködésre és kommunikációra lesz szükség a különböző kormányzati szintek között. A regionális önkormányzatok például koordinációs szerepet tölthetnek be a helyi és a nemzeti szint között. Helyi szinten az önkormányzatok a legalkalmasabbak a helyi szennyezési források és az általuk okozott problémák kezelésére. E hatalmas kihívás leküzdéséhez az is kulcsfontosságú, hogy kiterjesszük és megerősítsük az együttműködést a magánvállalkozásokkal, a tudományos testületekkel és más érdekelt felekkel, valamint a nyilvánossággal.

A légszennyezést néha a „láthatatlan gyilkosnak” is nevezik. Hogyan lehet ezt a veszélyt láthatóbbá tenni a polgárok számára és a helyi közösségekben, hogy határozottabb fellépésre ösztönözzük őket?

A levegőszennyezés elleni küzdelemmel kapcsolatos tudatosság és elkötelezettség növelésének három kulcstényezője a kommunikáció, a figyelemfelkeltés és a nyilvánosság bevonása. A polgároknak nagyobb szerepük van a légszennyezés csökkentésében, mint általában gondolják. A légszennyezés oka már nem csupán egy távoli gyárkéményben keresendő, hanem inkább a saját, a mobilitással, a fűtéssel, a táplálkozással és általában a fogyasztással kapcsolatos döntéseinkben. Szélesebb körben be kell vetnünk a meglévő informatikai megoldásokat, mobiltelefonos alkalmazásokat és más eszközöket a nyilvánosság tájékoztatására és a „láthatatlan gyilkos” láthatóbbá tételére. A levegőminőségi tájékoztatásnak könnyebben érthetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie, és az egészségügyi szempontokra is ki kell terjednie. Jó példa erre az európai levegőminőségi mutató ( European Air Quality Index ), amely átfogó tájékoztatást nyújt az európai levegőminőségről, de viszonylag ismeretlen, és szélesebb körben népszerűsíteni kell. A polgárok levegőszennyezéssel kapcsolatos tudatosságának növelése érdekében meg kell említenünk a tudományos alkalmazásokat is – például az iskolákban zajló mérési kampányokat vagy a mérőállomások olyan globális hálózatait, mint a Sensor Community . Ez utóbbi nem helyettesítheti a színvonalas, hivatalos adatfigyelő rendszereket, de hatékonyan segítheti a levegőszennyezési tendenciákra vonatkozó információk terjesztését, miközben aktívan bevonja a nyilvánosságot és növeli az emberek tudatosságát.

Jelenleg milyen források állnak a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére a levegőminőség javítására? Ön szerint hogyan lehetne javítani az uniós finanszírozási rendszeren?

A finanszírozás elengedhetetlen, mivel a levegőminőségi programok végrehajtásának sikerét jelentős mértékben meghatározza, hogy mennyi pénzügyi forrás áll rendelkezésre. El kell ismernünk, hogy nem áll rendelkezésre kellő célzott uniós finanszírozás a levegőminőségi intézkedésekre, legyen szó akár a levegőminőségi tervek kidolgozásáról és végrehajtásáról, akár a levegőminőség valós idejű nyomon követéséről. A forrásokhoz hozzáférni is elég nehéz, ezért jelentősen egyszerűsítenünk kell az eljárásokat, hogy a finanszírozási pályázatok sikerrel járjanak, és így megvalósulhassanak olyan konkrét helyi projektek, amelyek segítenek csökkenteni a légszennyezést.

A Régiók Európai Bizottsága által nemrégiben elfogadott, a levegőminőségről szóló véleményben sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy növelje az uniós forrásokat és egyszerűsítse az azokhoz való hozzáférést. Emellett az EU által finanszírozott projektek és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok politikái közötti koherenciát is biztosítani kell, hogy az összehangolt munkának köszönhetően azok minél nagyobb hatást tudjanak elérni. Ezért arra kérjük a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy Unió-szerte segítsék elő és erősítsék a helyi és regionális önkormányzatokkal való együttműködést, hogy összehangolt stratégiák, politikák és programok szülessenek a levegőminőség javítására.

Milyen tanácsokat adna a levegőminőség javítására törekvő helyi és regionális önkormányzatoknak? Vannak-e olyan kezdeményezések vagy hálózatok, amelyekhez Ön szerint érdemes lenne csatlakozniuk?

A helyi és regionális önkormányzatoknak valóban nem egyedül kell megküzdeniük a levegőszennyezéssel. Számos fontos kezdeményezés és hálózat van, amely támogatni tudja őket a levegőminőség javításában. Megemlíteném például a városfejlesztési menetrend levegőminőséggel foglalkozó partnerségét , az ENSZ EGB levegőminőségi egyezménye keretében létrehozott „Tiszta levegőt a városokban” elnevezésű szakértői testületet, a Tiszta levegőt Európának fórumot , a Polgármesterek Szövetségét , az Európai Bizottság által indított új Zöld város megállapodást , valamint a környezetvédelmi együttműködés technikai platformját , melyet az RB és az Európai Bizottság 2012-ben hozott létre, hogy párbeszédet ösztönözzön az uniós környezetvédelmi jog alkalmazása során felmerülő helyi és regionális kihívásokról. Mindezen kezdeményezések jelentős hozzáadott értéket képviselnek a tiszta levegőre vonatkozó politikában, és határozottan arra biztatnám a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy aktívabban vegyenek részt ezekben.

A határozottabb éghajlat-politikai fellépést követelő társadalmi mozgalom vitathatatlanul egyre erősödik. Hogyan viszonyul a levegőpolitika az éghajlat-politikához és más ágazati területekhez?

Valóban nagyon szoros a kapcsolat a levegő- és az éghajlat-politika között. A kettő gyakran kölcsönösen segíti egymást, gondoljunk csak az energiatakarékossági intézkedésekre vagy a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelésre. De óvatosnak kell lennünk, mivel egyes esetekben az éghajlattal kapcsolatos döntések, például a biomassza égetése káros hatással lehet a levegőminőségre. Itt is igaz, hogy jobb ágazatközi együttműködésre és a vonatkozó szakpolitikai területek közötti koherenciára van szükség. Az intézkedéseknek integráltan kell kezelniük a levegőszennyezés valamennyi forrását, a (közúti és nem közúti) közlekedéstől az energiafogyasztáson (így a háztartások fűtésén) át a mezőgazdasági ágazatokig és az iparig, figyelembe véve ugyanakkor más, vonatkozó szempontokat is, például az éghajlatváltozást és az egészséget. Ki kell aknázni a szinergiákat, és kerülni kell a kontraproduktív rendelkezéseket. Így az európai zöld megállapodás valamennyi vonatkozó intézkedését be kell vetni a jelenlegi levegőminőségi célkitűzések eléréséhez: nemcsak a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet, hanem a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiát, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, a fenntartható és intelligens mobilitást és az európai klímarendeletet is.

Háttér-információk

A Karácsony János Ádám (HU/EPP) előadó által kidolgozott, levegőminőségről szóló véleményt az RB 2020. július 2-i plenáris ülésén fogadták el. Olvassa el sajtóközleményünket !

A regionális központok hálózatának projektje keretében készült, levegőminőségről szóló RB-jelentést itt olvashatja .

2020 októberében az RB közzétette első éves regionális és helyi barométerét a Covid19 hatásairól. A főbb megállapítások itt , a teljes jelentés pedig itt olvasható, a világjárvány környezeti hatásaira vonatkozó információkat az V. fejezet tartalmazza (87–96. o.).

A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervről szóló konzultáció 2020. november 11-től 2021. február 10-ig tart. A kérdőívet ide kattintva Ön is kitöltheti.

A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtása a Régiók Európai Bizottsága új kezdeményezése, amelynek célja, hogy a városokat és a régiókat az európai zöld megállapodás középpontjába helyezze, és biztosítsa, hogy az EU fenntartható növekedési stratégiája és a Covid19-járványt követő helyreállítási tervek egyaránt a városok és régiók közvetlen finanszírozásában, valamint minden terület számára kézzelfogható projektekben öltsenek testet. „A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtását” 2020. június 15-én indították el egy 13 tagból álló külön munkacsoport létrehozásával. Olvassa el a sajtóközleményt!

Online térképünk segítségével ismerjen meg mintegy 200, a zöld megállapodással kapcsolatos bevált gyakorlatot!

Sajtókapcsolat: pressecdr@cor.europa.eu