Tüttő Kata, Budapest XII. kerületének képviselője a felelőse a Régiók Európai Bizottsága arra irányuló jogalkotási javaslatainak, hogy felszámolják az energiaszegénységet Európában. Az energiaszegénység egy komoly társadalmi kihívás, amely mintegy 54 millió európai polgár egészségére hat ki közvetlenül ( EB ). A magas energiaárak, az alacsony jövedelmek és a rosszul szigetelt, nedves és egészségtelen lakások az energiaszegénységben élők arányának növekedését eredményezik. A villamosenergia-árak számos országban jelentős mértékben megdrágultak az elmúlt évtizedben, ami a legutóbbi gazdasági és pénzügyi válsággal és Európa épületállományának gyenge energiateljesítményével ötvözve az energiaszegénységgel kapcsolatos aggályok elmélyüléséhez vezetett Európában. Egy most csütörtökön elfogadandó véleményben Tüttő Kata (HU/PES), Budapest XII. kerületének önkormányzati képviselője sürgeti az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy jelöljenek ki konkrét célokat az energiaszegénység 2030-ig való csökkentésére és 2050-ig történő teljes felszámolására.
Az energiaszegénység az EU lakosságának mintegy 11%-át, 54 millió európai polgárt érint. A legtöbb uniós ország azonban még mindig nem azonosítja vagy számszerűsíti a kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztókat, és nem alkalmaz célzottan energiaszegénység elleni intézkedéseket.
Bulgária és Litvánia után Magyarország a harmadik uniós tagállam, ahol a legolcsóbb a kilowattóra ára (0,11 EUR). Ugyanakkor Magyarországon bőven az uniós 7%-os átlag felett van a késedelmesen rendezett energiaszámlák aránya, mivel a lakosság 13,7%-a pénzügyi nehézségei miatt nem tudja időben befizetni közüzemi számláit (fűtés, villamos energia, gáz, víz stb.) (Eurostat) .
Komoly aggodalommal szemlélve az energiaszegénység problémáját, a Régiók Európai Bizottsága (RB) nemsokára elfogadja a „Többszintű kormányzás és ágazatközi együttműködés az energiaszegénység elleni küzdelem érdekében” című véleményt. A vélemény számos javaslatot tartalmaz, többek között: az energiaszegénység európai meghatározásának továbbfejlesztése, az energiahatékonyságba való célzott beruházások, egy olyan egységes piac felülvizsgálata, amely a háztartások számára alacsony energiaárakat tesz lehetővé, valamint az energiaszegénység felszámolására irányuló határidős célok.
Az energiaszegénységről szóló RB-vélemény előadója Tüttő Kata (HU/PES), Budapest XII. kerületének önkormányzati képviselője. A június 27-én, most csütörtökön, Brüsszelben tartandó plenáris ülés keretében sorra kerülő vitát és elfogadást megelőzően Tüttő Kata előadó a következőket mondta: „ Ma több mint 50 millió európai polgár él energiaszegénységben, akik télen nehezen tudják megfelelően befűteni otthonukat, és választaniuk kell aközött, hogy egyenek vagy fűtsenek. Ennek komoly következményei vannak egészségükre és jóllétükre nézve, és tudjuk, hogy a nőket ez a probléma súlyosabban érinti. A tiszta és hozzáférhető energiához való hozzáférést – ami a 17 fenntartható fejlődési cél között is szerepel – minden európai polgár számára biztosítani kellene. Azáltal, hogy ösztönzi az energiahatékonyságba történő, Európa épületállományának felújítását célzó beruházásokat, és specifikus szociális védelmi rendszereket hív életre, valamint létrehoz egy olyan megfelelően működő és versenyképes egységes piacot, amely a fogyasztók számára lehetővé teszi az alacsony energiaárakat, az EU közvetlen előnyöket kínál, és megmutatja többletértékét a polgároknak. Az út egy igazságos energetikai és éghajlat-politikai átállás megvalósítása felé az energiaszegénység felszámolásával kezdődik, és azzal, hogy senkit sem hagyunk hátra .”
Energiaszegénység alatt azt a helyzetet értjük, amelyben egy adott háztartás vagy egyén nem képes megfizetni az alapvető energiaszogáltatásokat, ideértve a fűtést, hűtést, világítást, áramellátást és mobilitást.
A vélemény amellett érvel, hogy a lakossági fogyasztók számára kialakítandó alapvető energiaárakat nem szabad a piaci önszabályozás mechanizmusaira bízni. A túlzott energiaköltségek korlátozása érdekében a városok és régiók sürgetik az EU-t, hogy hozzon létre olyan jogi kereteket, amelyek a tagállamoknak, illetve a helyi és regionális önkormányzatoknak megfelelő eszközöket bocsátanak rendelkezésére ahhoz, hogy mindenki hozzájuthasson a megfizethető energiához Az RB ezzel megismétli az Európai Parlament Európai Bizottsághoz intézett felhívását, amely további iránymutatást kér azzal kapcsolatban, hogy a tagállamoknak mikor áll módjukban beavatkozni a piacon annak elkerülése érdekében, hogy a „háztartások jelentős részét” energiaszegénység sújtsa.
Tüttő Kata (HU/PES) előadó véleménye az alapvető energiaszolgáltatások megszüntetésére vagy szüneteltetésére vonatkozó moratórium bevezetését javasolja az olyan polgárok számára, akik nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek.
A vélemény a városok és régiók annak sürgetésére irányuló szándékát is kifejezésre juttatja, hogy a tagállamok az épületek energiahatékonyságáról szóló átdolgozott irányelvet legkésőbb 2020 márciusáig ültessék át a nemzeti jogba. Az épületek energiahatékonyságáról szóló új irányelv 2018. július 9-én lépett hatályba. Olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek gyorsabban növelik az épületfelújítások arányát az energiahatékonyabb rendszerek irányába, és erősítik az új épületek energiateljesítményét.
Ugyanakkor a tagok azt is megvitatják majd, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló átdolgozott irányelvet hogyan lehet Európa épületállományának felújítására irányuló további célokkal és beruházásokkal kiegészíteni, mivel ezek nélkül az energiaszegénység felszámolására irányuló erőfeszítések nem lesznek elégségesek.
A helyi vezetők megvitatják majd, hogyan lehetne meghosszabbítani az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont működési idejét, hogy továbbra is lehetséges legyen az adatgyűjtés és -értékelés az energiaszegénység felszámolására irányuló szakpolitikák javításának kulcsfontosságú alapjaként. A tagok emlékeztetnek arra, hogy a tagállamok kétharmada még nem követi mérésekkel az energiaszegénység alakulását.
A megfelelő fűtés, hűtés, világítás, valamint az árammal működő készülékekhez biztosított energia mind-mind elengedhetetlenül fontos szolgáltatás a megfelelő életszínvonal és a polgárok egészségének biztosításához. Energiaszegénység akkor lép fel, ha a háztartások nem rendelkeznek megfelelő energiaszolgáltatásokkal otthonukban ( EB ).
A Régiók Európai Bizottsága a 28 európai uniós tagállamból delegált regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlése.
Megjegyzés a szerkesztőknek:
Az energiaszegénység meghatározása a következő: „az a helyzet, amelyben egy egyén vagy háztartás az alacsony jövedelem, a magas energiaköltségek és a lakóhely alacsony energiahatékonysága miatt nem tudja megengedni magának az alapvető energiaszolgáltatásokat (fűtés, hűtés, világítás, mobilitás és áramellátás) a tisztességes életszínvonal garantálása érdekében” (a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének meghatározása). A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége az energiaszegénységet harmadik pilléreként határozta meg, és vezető szerepet játszik abban, hogy ezt problémát napirenden tartsa 2030-ig.
Az energiaszegénység az EU lakosságának majdnem 11%-át érintheti (EB) .
Országspecifikus információkat az európai energiahálózat 2019-es „ Energiaszegénység az Európai Unióban” című jelentésében találhat.
Az energiaszegénység a szegénység egyik sajátos formája, amely számos káros következménnyel jár az emberek egészségére és jóllétére nézve: ilyenek például a légzőszervi és szívbetegségek, a mentális egészség, amelyeket súlyosbít a megfizethetetlen energiaszámlákhoz kapcsolódó alacsony hőmérséklet és a stressz, valamint az energiaszegénységben szenvedő gyermekek tanulmányi alulteljesítése. Az energiaszegénység közvetetten számos szakpolitikai területre kihat, ideértve az egészséget, a környezetet és a termelékenységet. Az energiaszegénység kezelése számos előnnyel járhat, ilyenek például a kormányzatok által az egészségügyre fordított kevesebb kiadás, a csökkentett levegőszennyezés és szén-dioxid-kibocsátás, a nagyobb kényelem és jóllét, a háztartások költségvetésének javulása, valamint a megnövekedett gazdasági aktivitás ( EB ).
A „Tiszta energia minden európainak” csomaggal az Európai Bizottság egy sor intézkedést javasolt az energiaszegénység kezelésére az energiahatékonyság révén, biztosítékok nyújtásával a fogyasztók ellátásból való kizárásának megakadályozására, valamint a probléma tagállami szinten, az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében történő pontosabb meghatározásával és nyomon követésével. Következésképpen az energiaszegénység uniós jogalkotási kontextusa számos változáson megy keresztül. Az energiaszegénységet megemlítik az energiahatékonyságról szóló irányelvben (2018/2002), az épületek energiahatékonyságáról szóló új irányelvben (2018/844) és az energiaunió irányításáról szóló irányelvben (2018/1999). A villamos energiáról szóló (2009/72) irányelv is utal az energiaszegénységre, felülvizsgált változata pedig egy 2018 decemberében elért politikai megállapodás eredménye volt. (További információkat itt találhat.)
Az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont szerint az energiaszegénység azonosítására szolgáló legfontosabb mutatók a következők: „az energiával kapcsolatos kiadások abszolút értékben vett alacsony mértéke” , „a közüzemi számlák késedelmes rendezése” , „az energiával kapcsolatos kiadások jövedelemhez viszonyított magas aránya” és „a lakás megfelelő hőmérsékleten való tartásának képtelensége” .
A lakossági fogyasztók által fizetett villamosenergia-árak folyamatosan emelkedtek az elmúlt tizenkét évben. Egy kilowattóra átlagos költsége az EU28-ban a 2007 első felében mért 0,18 eurócentről 0,21 eurócentre emelkedett 2018 második felében (Eurostat), azonban a tagállamok között nagyon jelentős eltérések vannak ebben a tekintetben.
Dánia (0,31 EUR), Németország (0,30 EUR), Belgium (0,29 EUR), Írország (0,25 EUR) és Spanyolország (0,24 EUR) tartoznak az öt legdrágább ország közé a kilowattóra összes adót és illetéket is magában foglaló árát tekintve. Ezzel szemben a következő tagállamokban a legolcsóbb a kilowattóra ára: Bulgária (0,10 EUR), Litvánia (0,10 EUR), Magyarország (0,11 EUR), Románia (0,13 EUR), Málta (0,13 EUR) és Lengyelország (0,13 EUR) (Eurostat) .
Az energiaszegénység egyik elsődleges mutatója a „közüzemi számlák késedelmes rendezése” , amely a pénzügyi nehézségek miatt a közüzemi számlákat (fűtés, villamos energia, gáz, víz stb.) időben nem teljesítő háztartások arányát mutatja. Az EU28-ban az ilyen esetekre vonatkozó átlag 2010 és 2017 között 9%-ról 7%-ra csökkent, de továbbra is megfigyelhetünk rendkívül eltérő helyzeteket. 2017-ben a görögök 38%-a, a bolgárok 30%-a és a horvátok 21%-a nyilatkozott úgy, hogy energiaszámláját pénzügyi korlátok miatt késve fizette be. A következő országok mindegyike az uniós 7%-os átlag felett van: 16% Romániában , 14,3% Szlovéniában , 13,9% Magyarországon , 13,7% Cipruson , 11,9% Lettországban , 8,5% Lengyelországban és 7,4% Spanyolországban . (Eurostat) .
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv : Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról.
Kapcsolattartó: David Crous | Tel.: +32 (0)470 88 10 37 | david.crous@cor.europa.eu