Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Az „épületkorszerűsítési program” meghatározó szerepet fog játszani Európa gazdasági és társadalmi helyreállítása szempontjából  

Ebben az interjúban Enrico Rossi (IT/PES), Signa (Firenze) képviselő-testületének tagja és Toszkána régió korábbi elnöke (2010–2020) hat kérdésre válaszol az európai épületkorszerűsítési programról szóló, a Régiók Európai Bizottsága által márciusban elfogadott véleményével kapcsolatban. Az Európai Bizottság által 2020. október 14-én elindított épületkorszerűsítési program célja az uniós épületállomány energiahatékonyságának javítása. A program mérföldkövet jelent az európai zöld megállapodás megvalósításában. Mivel az épületek felelősek az európai energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért, felújításuk kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az Enrico Rossi által jegyzett véleményen keresztül a városok és régiók az állami támogatási rendszerek felülvizsgálatára, a beruházások és felújítások maximalizálását célzó rugalmasabb költségvetési szabályokra, az épületek felújítására vonatkozó szubnacionális célkitűzésekre és a megújuló energiaforrások felújítási projektekbe való integrálására szólítanak fel. Az RB és az Európai Bizottság nemrégiben cselekvési tervet írt alá az uniós épületállomány felújításának és dekarbonizációjának felgyorsítására.

Enrico Rossi már az európai bizottsági dokumentum közzététele előtt elkezdett dolgozni az épületkorszerűsítési programon (Renovation Wave), felismerve annak jelentőségét. Ön szerint miért fontos ez a stratégia az európai városok és régiók számára 2021-ben?

Úgy vélem, hogy az épületkorszerűsítési program meghatározó pillére az európai zöld megállapodás sikerének, valamint Európa erőteljes gazdasági és társadalmi helyreállításának. A városoknak és régióknak két okból is figyelemmel kell kísérniük ezt a stratégiát.

Az első kétségtelenül az éghajlat. Ma Európában az épületek felelősek az energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 36%-áért. Egyértelmű, hogy a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzés megvalósításához valódi forradalomra van szükség a várostervezésben és -építésben a projektek tervezésétől területeink „zöld” és fenntartható átállásáig, többek között az anyagok újrafelhasználásának előmozdítása és ösztönzése révén.

A második ok az egyenlőtlenségek kezelését célzó gazdasági helyreállítás. Az épületkorszerűsítési program lehetőséget kínál arra, hogy újraindítsuk a gazdaság motorjait, munkahelyeket teremtsünk és új tereket teremtsünk városainkban. A becslések szerint a rendszer kiépítése mintegy 4 millió új munkahelyet teremthet. A stratégia ugyanakkor ideális eszköz a szociális és állami lakhatásba való beruházásokhoz, a kórházaktól az iskolákig. Vagyis az eredmények között szerepelhet a gazdasági fejlődés, az energetikai fenntarthatóság, valamint a társadalmi kohézió és szolidaritás megerősítése.

Az épületkorszerűsítési program a „zöld helyreállítás” kiemelkedő példája, ahol a klímavédelmi intézkedések és a helyi gazdaság helyreállításának szükségessége együtt jár. Milyen feltételek mellett valósulhat ez meg?

A 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel és a Next Generation EU-val , más néven helyreállítási tervvel az Európai Unió rendkívüli pénzügyi forrásokra támaszkodhat az elkövetkező években. Ezek együttesen mintegy 1800 milliárd eurót tesznek ki. Ahhoz azonban, hogy mindezeket a rendelkezésre álló hatalmas pénzügyi forrásokat igénybe lehessen venni, és a korszerűsítési programból adódó lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen aknázni, az önkormányzatokat be kell vonni a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába és végrehajtásába.

Ragaszkodunk a többszintű kormányzáshoz, többek között a finanszírozás terén. Különösen hasznos lenne egy technikai segítségnyújtási eszköz, amely valamennyi regionális és helyi önkormányzat számára hozzáférhető lenne a stratégia végrehajtásához, valamint rugalmasabb költségvetési szabályokra lenne szükség a közigazgatás számára. Gondolok itt az Európai Beruházási Bank (EBB) európai helyi energiahatékonysági támogatási eszközének decentralizáltabb modelljére (ELENA) , valamint az EBB és a Horizont Európa uniós kutatási és innovációs programja közötti nagyobb szinergiára. Ez lehetővé tenné az áttérést a bevált gyakorlatokról a nagyobb beruházásokra. A jövőben az EBB-nek az Európai Unió éghajlatváltozási bankjaként kell működnie, és hozzáférhetőbbé kell tennie a finanszírozást, többek között helyi decentralizációs intézkedések révén, lehetőség szerint a regionális egyablakos ügyintézési pontok vagy az egyedi projekteknek szentelt ad hoc irodák mintájára.

Amikor a korszerűsítési programról beszélünk, rögtön épületekre gondolunk, de az Ön által jegyzett véleményben sok szó esik városokról és városnegyedekről is. Miért gondolja úgy, hogy ez a dimenzió annyira fontos?

Az energiahatékonysági stratégiák eddig az egyes épületekre, sőt egyes lakásokra összpontosítottak. Az európai épületkorszerűsítési programnak köszönhetően azonban lehetőségünk van arra, hogy megváltoztassuk a beavatkozás léptékét. Ahhoz, hogy ez a stratégia hatékonyan működjön, képesnek kell lennie arra, hogy egész városnegyedeket tegyen környezetbarátabbá. Ezért üdvözöljük az Európai Bizottság közleményét, amely kiemeli a városnegyedekre koncentráló megközelítés és az energiaközösségek fontosságát.

Ez óriási lehetőség arra, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó ambiciózus stratégia részeként előmozdítsuk a városrehabilitációt, ösztönözve az új földterületek felhasználásának elkerülését és a természetalapú megoldások növekvő használatát.

A közelmúltban Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elindította az „Új európai Bauhaus” kezdeményezést. Hogy függ össze ez utóbbi és az európai épületkorszerűsítési program?

Az új európai Bauhaus nagyon érdekes ötlet, amely valódi tartalmat adhat a városrehabilitációnak, és általa gyökeresen újragondolhatjuk városainkat, elő- és külvárosainkat és történelmi városmagjainkat. Úgy vélem, hogy az új európai Bauhaus és az épületkorszerűsítési program közötti párbeszédre az alábbi, már említett pontok némelyike kapcsán kerülhet sor: városnegyedekre összpontosító megközelítés és energiaközösség, a területek és a polgárok bevonása. Ki tudjuk aknázni az európai társadalom gazdag szellemi és kreatív potenciálját azáltal, hogy elérhetővé tesszük az európai zöld megállapodás által elérni kívánt jelentős átalakulást.

Véleményében szorosabb együttműködésre szólít fel a Régiók Európai Bizottsága és a többi európai intézmény – elsőként az Európai Bizottság – között az európai épületkorszerűsítési program kapcsán. Mit tehet az RB az épületkorszerűsítési program végrehajtásának előmozdítása és támogatása érdekében?

Az RB küldetése, hogy hangot adjon a régióknak, köztük a vidékiesebb és periférikusabb területeknek az uniós döntéshozatali és jogalkotási folyamatokban. Az épületkorszerűsítési program különösen nagy érdeklődést váltott ki az Európai Bizottság részéről, amely a helyi és regionális önkormányzatokat a stratégia végrehajtásához elengedhetetlen kormányzati szintként ismeri el. A két intézmény nemrég megerősített együttműködésre vonatkozó cselekvési tervet írt alá a zöld megállapodással kapcsolatos szakpolitikák végrehajtásának felgyorsítása érdekében, jelezve, hogy megvan a kellő politikai akart, hogy megteremtsük a szükséges technikai kapacitást, valamint az uniós és nemzeti források felhasználásának feltételeit. A cselekvési terv célja továbbá annak biztosítása, hogy az új jogszabályok alkalmasak legyenek a gyors végrehajtásra, és már előre kiküszöböljük az uniósról a nemzeti, regionális és helyi szintre történő átlépés során esetleg felmerülő akadályokat és korlátokat. Emellett fontos, hogy a lehető legjobban kihasználjuk az alulról építkező kezdeményezéseket, előmozdítva a különböző kormányzati szintek közötti szinergiákat és erősítve a polgárok közötti kapcsolatokat.

Ön hangsúlyozza, hogy az épületkorszerűsítési program stratégiájának nemcsak az európai zöld megállapodásra, hanem a szociális jogok európai pillérére is támaszkodnia kell. Mennyire fontos a szociális dimenzió ebben a városokat érintő radikális változásban?

A szociális dimenzió alapvető fontosságú. Az éghajlati válság elleni küzdelem mellett fel kell lépni az egyenlőtlenségek ellen és a társadalmi igazságosság mellett is. Senkit sem szabad hátrahagynunk. Az európaiak 17%-a túlzsúfolt otthonokban él, és 34 millió polgár él energiaszegénységben. Az épületkorszerűsítési programnak hozzá kell járulnia mindenki megfizethető és egészséges lakhatáshoz való jogának érvényesítéséhez. Ez a szociális jogok európai pillérének 19. alapelve . Például meg kell fékezni a „felújítások miatti kilakoltatások” (renovictions) jelenségét, amely sok embert arra kényszerít, hogy elhagyja otthonát, mivel nem tud megbirkózni a tulajdonos által tervezett felújítások miatti bérletidíj-emelésekkel.

Számos európai vállalat számára nehézséget okoz továbbá, hogy megbirkózzon a változás kihívásaival és azzal az igénnyel, hogy szociálisan fenntartható átállási útvonalak előmozdítása révén megvédje munkavállalóit. Az egész építőipari ágazatot segíteni kell a tudás, a készségek és a technológia terén fennálló szakadék áthidalásában és az innovatív új vállalkozások elindításának megkönnyítésében.

Kapcsolattartó:

PresseCdr@cor.europa.eu