Európának a fenntarthatóság vezérelvét kell követnie  
A városok és régiók arra szólítanak fel, hogy a fenntartható fejlődési célokat helyezzék Európa következő hosszú távú stratégiájának középpontjába, miután eddig az Európai Tanács elhanyagolta ezeket.

A fenntartható Európa 2030-ra történő megvalósítását célzó hosszú távú uniós stratégiának a fenntartható fejlődési célokból kell kiindulnia – ez állt annak a vitának a középpontjában, amelyet a Régiók Európai Bizottsága (RB) júniusi plenáris ülésén Jyrki Katainennel, az Európai Bizottság alelnökével folytattunk. Az RB - tagok emellett elfogadtak egy véleményt is, amelyet Arnoldas Abramavičius (LT/EPP) dolgozott ki arról, hogy milyen szerep jut a régióknak és városoknak a fenntartható fejlődési célok helyi szintre való adaptálásában.

Az ENSZ Közgyűlése által 2015 szeptemberében elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél bolygónk gazdasági és társadalmi fejlődésének jövőbeli pályáját meghatározó tervet jelöl ki. A 17 fenntartható fejlődési cél mindegyike konkrét célértékeket (összesen 169-et) foglal magában, amelyek arra irányulnak, hogy 2030-ra felszámoljuk a szegénységet, megoldjuk a környezet védelmét és biztosítsuk a jólétet. 2019 januárjában az Európai Bizottság beterjesztett egy vitaanyagot a fenntarthatóbb Európával kapcsolatban, amelyben három lehetséges szcenáriót javasolt a célok elérésére. Az egyik lehetséges szcenárió az volt, hogy az EU a fenntartható fejlődési célok kapcsán elfogad egy átfogó uniós stratégiát. A Régiók Európai Bizottsága ennél egy lépéssel messzebb szeretne menni.

„Ha az EU meg akarja mutatni, hogy komolyan gondolja a méltányosság elvét és az éghajlatváltozás elleni fellépést, akkor a fenntarthatóságot nem szabad mellékes szempontnak tekinteni, hanem ennek kell irányítania cselekedeteinket a következő évtizedben. Bár sajnálatos, hogy az uniós tagállamoknak nem volt meg a politikai bátorságuk ahhoz, hogy teljes mértékben elkötelezzék magukat a 2030-ra vonatkozó fenntartható fejlődési célok mellett, az RB továbbra is hangsúlyozni fogja, hogy nincs más alternatíva: fenntartható EU-t kell kiépítenünk, partneri együttműködésben az uniós régiókkal és városokkal” – fejtette ki Karl-Heinz Lambertz.

Mivel a 17 célon belüli 169 célérték 65%-a nem érhető el a szubnacionális szereplők bevonása nélkül ( ENSZ ), az alulról építkező megközelítések és a többszintű kormányzás alapvetően fontosak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében kitűzött ambiciózus célok megvalósításához. Egy, a fenntartható fejlődési célokhoz való helyi és regionális hozzájárulásokról készült friss RB-s felmérés szerint – amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (az OECD-vel) együtt végeztünk – a válaszadók 59%-a jelenleg is dolgozik a fenntartható fejlődési célok végrehajtásán.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke szerint „a Régiók Bizottsága, városaink, településeink és régióink a fő partnereink a végrehajtás és az innovációk terén. A köztünk lévő szoros kapcsolat nélkül nem érhetnénk el azokat a célokat, amelyeket uniós szinten kitűztünk magunk elé. Az innovációk a régióktól jönnek. Minden innováció valamelyik városban vagy településen születik.”

„Számos uniós régió úttörő szerepet töltött be a fenntartható fejlődési célok helyi szintű érvényesítésében, megmutatva, hogy a régiók és a városok nem csupán végrehajtókként alapvetően fontosak, hanem a polgárokhoz, a vállalkozásokhoz és a helyi közösségekhez legközelebbi politikaalkotókként is. Sok régió ambiciózusabb, mint a nemzeti célok. Ilyen az én városom, Espoo – Finnország második legnagyobb városa – is, amely az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó »25+5 város vezetői platformja« résztvevőjeként azt a célt tűzi maga elé, hogy 2025-ig megvalósítsa a 2030-ig szóló menetrendet, és a földgolyó egyéb részein másokat is támogasson az átalakulás folyamatában” – mondja el Markku Markkula, a Régiók Európai Bizottsága első alelnöke.

„Ha azt akarjuk, hogy ebben a folyamatban senki ne maradjon le, akkor a fenntartható fejlődési célokat általánosan érvényesítenünk kell az uniós politikákban, és mindezt regionális, nemzeti és uniós forrásokból is támogatni kell. Ha fenntarthatóbb és inkluzívabb Európát akarunk kiépíteni, ahhoz mélyreható strukturális reformokra van szükség. A fenntartható fejlődési célok sikeres helyszíni megvalósításához az európai szemesztert és egy valamennyi régióra kiterjedő, erős kohéziós politikát összhangba kell hoznunk ezekkel a célokkal. Emellett ezeknek a céloknak egy, a kormányzat valamennyi szintje közötti partnerségre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű magatartási kódexén kell alapulniuk. Az eszközök tehát már megvannak. Amire most szükségünk van, az a politikai szándék a fenntartható fejlődési célok kiemelt kezelésére” – jelentette ki Arnoldas Abramavičius (LT/EPP), az RB Fenntartható fejlődési célok: a fenntartható Európa 2030-ra történő megvalósítását célzó hosszú távú uniós stratégia alapja című véleményének előadója, egyben a litvániai Zarasai körzet önkormányzatának tagja.

A 2019. október 8–9-i plenáris ülésen egy külön RB-véleményt fogadnak majd el a fenntartható fejlődési céloknak a bolygónkkal kapcsolatos pilléréről.

Háttér:

Az RB a Fenntartható fejlődési célok: a fenntartható Európa 2030-ra történő megvalósítását célzó hosszú távú uniós stratégia alapja című véleménnyel reagált az Európai Bizottság 2019 januárjában kiadott „Fenntartható Európa 2030-ra” című vitaanyagára . A vitaanyag három forgatókönyvet vázol fel a fenntartható fejlődési célok EU-n belüli nyomon követésének mikéntjéről szóló vita ösztönzésére. A három forgatókönyv a következő:

1. átfogó uniós stratégia a fenntartható fejlődési célokról, amely megadja az irányt az EU és a tagállamok tevékenységeihez;

2. az Európai Bizottság folytatná a fenntartható fejlődési célok általános érvényesítését az összes vonatkozó uniós szakpolitikában, de nem kényszerítene ki tagállami fellépést; valamint

3. nagyobb hangsúly helyezése a külső tevékenységre, egyúttal a fenntarthatósággal kapcsolatos ambíciók megerősítése uniós szinten.

Kapcsolat:

Carmen Schmidle

Tel.: +32 (0)494 735787

carmen.schmidle@cor.europa.eu