Bevezető az Európai Területi Társulások Platformja 2019. szeptember 27-én a mallorcai Palmában megtartandó 9. éves üléséhez – Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottsága (RB) elnöke és Francina Armengol, a Baleár-szigetek elnöke, az RB tagja és a Pireneusok–Mediterrán Eurorégió elnöke

A határok lebontása és a tagállamok közötti területi együttműködés ösztönzése egyet jelent az európai integrációval és a szolidaritással. Az EU – a területi kohézió elmélyítésének, a regionális egyenlőtlenségek kezelésének és az egységes piac létrehozásának célkitűzésétől vezérelve – 60 évvel ezelőtti létrejötte óta mindig is támogatta ezeket az erőfeszítéseket. Az adminisztratív terhek, a beruházáshiány és a közelmúlt politikai eseményei, például a migrációs válság azonban azt eredményezték, hogy a területi együttműködéssel járó lehetőségek nem kerültek teljes mértékben kiaknázásra.

150 millió fő, azaz az EU lakosságának 30%-a belső határok melletti régiókban él, ezért az egységes piac integritása és az európai integráció szempontjából alapvető jelentősége van az együttműködésnek az olyan területeken, mint a fenntartható fejlődés, a közlekedés, az egészségügyi ellátás és a kultúra. A határon átnyúló együttműködés megőrzése, támogatása és az abba irányuló beruházás nemcsak a határok mentén élő közösségek, hanem az egész Európai Unió javát szolgálja. Az EU az elmúlt 30 év során szakpolitikák és programok – például az európai területi együttműködés – bevezetésével, illetve uniós regionális alapok (kohéziós politika) létrehozásával támogatta a határokon átnyúló együttműködést.

Az eurorégiók és az európai területi társulások (ETT) – amelyeken belül különböző uniós tagállamok két vagy annál több régiója folytat együttműködést mindannyiuk számára fontos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai témákban – különösen fontos szerepet játszanak az integráció elmélyítésében Európában.

A 2004 októberében létrehozott Pireneusok–Mediterrán Eurorégió Katalónia, a Baleár-szigetek és Okcitánia régió közötti területi együttműködést támogatja, és innovatív és fenntartható eurórégióvá kíván válni. Általa újra feléled a közös politikai és kulturális identitás is. Az eurorégió ezenkívül segített olyan projektek elindításában is, mint a Pireneusokban, a francia–katalán határon található díjnyertes cerdanyai kórház, az első olyan kórház Európában, amelyet egy határ két oldaláról közösen működtetnek.

A határrégiókban élő polgárok nyelve és kultúrája lehet különböző, ám a legtöbb esetben hasonló akadályokkal szembesülnek a gazdasági és társadalmi fejlődés kapcsán. A határ menti régiókban a hatáskörök, struktúrák és jogszabályok eltérősége eddig számos együttműködési lehetőséget megakadályozott. Az Európai Bizottság kimutatta, hogy a határon átnyúló tevékenység előtti akadályok teljes megszüntetése a GDP 8%-os növekedését eredményezné, ezért jelentős lépéseket tett a bürokrácia csökkentése érdekében. Ugyanakkor a területi együttműködést hátráltathatják azok a javaslatok, amelyek szerint a népsűrűségre vonatkozó kritériumokat kellene bevezetni a határrégiók forrásokhoz való hozzáférésével kapcsolatos döntéshozatalban.

Az EU új, határokon átnyúló európai jogi mechanizmus kialakításán dolgozik, amely lehetővé teszi majd, hogy két vagy több helyi vagy regionális önkormányzat megállapodást kössön és határokon átnyúló együttműködést indítson. Ez várhatóan fellendíti a határmenti térségek közötti projekteket annak köszönhetően, hogy az egyes régiók átvehetnek saját tagállamukban egyes jogszabályokat. Annyi bizonyos, hogy az új Európai Parlamentnek és Európai Bizottságnak kiemelt kérdésként kell kezelnie ezeket és más, a regionális, területi, transznacionális és határokon átnyúló együttműködést támogató intézkedéseket. Az is nyilvánvaló, hogy a határokon átnyúló együttműködés csak akkor lehet sikeres, ha felruházza a régiókat az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy programokat tervezzenek és döntsenek az őket érintő kérdésekben.

Ám a területi együttműködés sikerességéhez még megfelelő politikai szándék és csökkentett bürokratikus terhek mellett is szükség van beruházásokra. A jelenlegi (2014–2020 közötti időszakra szóló) uniós költségvetés keretében a kohéziós politikai alapokból közel 10 milliárd eurót fordítanak a régiók közötti együttműködésre. Ebből 6,8 milliárd euró a határokon átnyúló régiók számára van előirányozva, A területi együttműködésre szánt kohéziós alapok javasolt, 2,75%-ról 2,5%-ra történő csökkentése aláásná azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja gazdasági fejlődési stratégiák kialakítása és az európai szolidaritás előmozdítása.

Az új Európai Parlament és Európai Bizottság hivatalba lépésével az Európai Uniónak teljes mértékben annak elérésére kell összpontosítania, hogy megnyilvánuljon az európai szolidaritás és erősödjön az integráció. Ahhoz, hogy az EU lecsendesítse a populista szólamokat és reagáljon az új kihívásokra, mint amilyen a globalizáció, az egyenlőtlenségek, a migráció vagy az éghajlatváltozás, a jövőben is együtt kell munkálkodnunk azon, hogy megerősítsük a területi együttműködést, és régióinkat az Európa minden szegletében az összes polgár javát szolgáló fenntartható növekedés motorjaivá alakítsuk.

Háttér

Az Európai Területi Társulások Platformja idei éves ülésére 2019. szeptember 27-én a mallorcai Palmában kerül sor a Régiók Európai Bizottsága, a Pireneusok–Mediterrán Eurorégió ETT és a Baleár-szigetek kormánya közös szervezésében.