Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Több jogsegélyt a migránsoknak, szorosabb együttműködést unión kívüli városokkal!  

A menekültügyi szabályok és a menedékkérőkre vonatkozó feltételek egységesítésére vonatkozó európai uniós tervek üdvözlendők, de nem ismerik el kellőképpen, hogy az Európába irányuló migráció tartósnak ígérkező, strukturális természetű jelenség – állapította meg a Régiók Európai Bizottsága (RB) február 8-án. Az ugyanaznap elfogadott másik jelentésében foglalt ajánlásaiban az RB üdvözölte, hogy az EU a migráció kezelésére a szomszédos országokkal való testre szabott partnerségek révén törekszik, ezenkívül feltételek mellett támogatását adta az Unió területén kívüli uniós „hotspotok” létrehozásához, és szorgalmazta, hogy az Unió szorosabban működjön együtt az ottani régiókkal és városokkal.

Ha az EU döntéshozatali szervei megszívlelnék az RB ajánlásait, akkor a migránsok teljesebb körű jogsegélyt, a 18 éven aluli migránsok erősebb védelmet, a helyi és regionális önkormányzatok pedig több pénzügyi támogatást kaphatnának. Az afrikai és közel-keleti országokkal való uniós együttműködést illetően az RB szorgalmazza az Unión kívüli városokkal és régiókkal való együttműködést, hogy felhívják a figyelmet a migrációval kapcsolatos kérdésekre, „közvetlen hozzáférést” biztosítsanak az Unión kívüli önkormányzatoknak az uniós forrásokhoz, és szerepet adjanak nekik az EU új külső beruházási tervének irányításában.

A menekültügyi rendszer reformjáról szóló vélemény szerzője, Vincenzo Bianco (IT/PES), a szicíliai Catania polgármestere szerint „az EU-nak sürgősen szüksége van egy harmonizált rendszerre, de az RB attól tart – engem pedig különösen aggaszt –, hogy a javasolt szabályok némelyike túl merev, korlátozná a jogokat, és vajmi kevés segítséget jelentene akár a migránsokat fogadó városok és régiók, akár a partjaira érkezők számára. Ez részben azért van, mert az EU még nem számolt le azzal az illúzióval, hogy csak egy akut problémáról van szó. Egyértelmű, egyszerű és gyorsan működő rendszerre van szükségünk, mely azonban mindenkivel szemben igazságos, és nem ássa alá a migránsok, és különösen az egyre nagyobb számban érkező kísérő nélküli kiskorúak jogait és méltóságát.

Ez már a második jelentés, amelyet Vincenzo Bianco az uniós menekültügyi szabályok reformjáról készített. Az előző vélemény, melyet az RB 2016 decemberében fogadott el, olyan változtatásokat javasolt az uniós menekültügyi rendszerre vonatkozóan, melyek igazságosabbá és eredményesebbé teszik azt mind a menekültek, mind pedig az uniós országok szempontjából, azokat is ideértve, amelyek inkább büntetést fizetnek, mint hogy áttelepített menedékkérőket fogadjanak be.

A 16 Unión kívüli országgal kötendő migrációs partnerségekkel kapcsolatos nézeteit kifejtve Peter Bossman (SI/PES), Piran polgármestere így fogalmazott: „A migrációs partnerségek kapcsán három rövid távú célt kell követnünk: ez az életmentés, a legális migráció lehetővé tétele és az, hogy a menekülteknek hazájukhoz minél közelebb nyújtsunk támogatást. Végső célunk pedig az kell hogy legyen, hogy ezekkel az országokkal testre szabott együttműködést folytassunk annak érdekében, hogy mindnyájan jobban kordában tudjuk tartani a migrációt, és javítsuk a migránsok fogadását, beilleszkedését, illetve visszailleszkedését. Az EU-nak szem előtt kell tartania, hogy a régiók és a városok felelősek például a munkaerőpiachoz, a lakhatáshoz, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésért.”

Az RB az elmúlt öt évben már számos ajánlást kidolgozott a migrációval kapcsolatos kihívások és lehetőségek kezelésére vonatkozóan. Bianco elmondta, hogy Cataniába hetente érkeznek hajók a Földközi-tengeren kimentett migránsok ezreivel a fedélzetükön, köztük sok a kísérő nélküli kis- és fiatalkorú. Bossman megerősítette Bianco azon nézetét, hogy a megnövekedett migráció most már strukturális probléma, és rámutatott, hogy a világban ma 60 millióan vannak, akik lakóhelyük elhagyására kényszerültek. „Az Európába irányuló migráció hátterében olyan geopolitikai és gazdasági tényezők állnak, amelyek az elkövetkező években is fennállnak, sőt, tovább erősödhetnek. Az útra kelők döntő többsége a szomszédos országokban keres menedéket, de sokszor ezek az országok maguk is szegények vagy instabilak, ami azt jelenti, hogy az Uniónak kötelessége segíteni őket” – mondta.

Bossman hangsúlyozta, hogy a migráció kezelésére irányuló erőfeszítések miatt az EU-nak és partnereinek nem szabadna csökkenteniük a fejlesztési támogatásra szánt forrásokat. „Biztosítanunk kell, hogy ezek a partnerségek ne veszélyeztessék, hanem megerősítsék az ENSZ fejlesztési menetrendjét” – mondta.

Az RB február 8-án egy saját kezdeményezésű véleményt is elfogadott, mely azt szorgalmazza, hogy a fejlesztési politikáról elfogadott európai konszenzus tervezett megújítása keretében a fejlesztési támogatás célkitűzéseibe be kell építeni a „rendezett migrációirányítást”. A vélemény felelőse, Jesús Gamallo Aller (ES/EPP), Galicia kormányának az uniós kapcsolatokért felelős főigazgatója külön hangsúlyozta, hogy az EU-nak szorosabban együtt kell működnie a városokkal és a régiókkal annak érdekében, hogy teljesítse az ENSZ 11. fenntartható fejlesztési célját, mely „a városok befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tételére” irányul.

Megjegyzés a szerkesztőknek:

Vincenzo Bianco, a Szicília keleti partján fekvő Catania polgármestere jogászként végzett, majd 1999 és 2001 között két kormány alatt is Olaszország belügyminisztereként szolgált. Az olasz parlamentben volt képviselő és szenátor, továbbá a hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság elnöke is. Először 1988-ban választották Catania polgármesterévé.

Peter Bossman a szlovéniai Piran város ghánai születésű polgármestere. A Ghánát 1966-ban elhagyni kényszerült család Európában telepedett le. Bossman Jugoszláviában orvosi egyetemre járt, ott letelepedett és orvosként dolgozott, mielőtt 2010-ben Piran polgármesterévé választották.

„A közös európai menekültügyi rendszer reformja – II. reformcsomag és uniós áttelepítési keret” című RB-vélemény, melyet Vincenzo Bianco (IT/PES) dolgozott ki és február 8-án fogadtak el, elsősorban az Európai Bizottság által az érkezők fogadására és áttelepítésére vonatkozó szabályokra tett javaslatokkal foglalkozik, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra. Ajánlásaiban az RB többek között arra kéri az EU-t, hogy javítsa a jogi segítségnyújtást (különösen a kiskorúak számára), módosítsa a fellebbezési eljárást, tisztázza „az első menedék országának” fogalmát, engedélyezze a több mint öt éve, nem szabályszerűen érkezett migránsok áttelepítését, bővítse információforrásait, növelje a fogadóállomások és a helyi és regionális önkormányzatok finanszírozását, valamint javítsa a helyi és regionális önkormányzatok fogadóközpontokhoz való hozzáférését. „A közös európai menekültügyi rendszer reformja” című, 2016. december 8-án elfogadott RB-vélemény elsősorban a Dublini Rendelet reformjával, a menedékkérők újraelosztásával, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal átalakításával, valamint a helyi és regionális önkormányzatok támogatásával foglalkozott.

„A harmadik országokkal kialakítandó migrációs partnerségi keret” című, Peter Bossman (SI/PES) által összeállított vélemény üdvözli az Európai Bizottság által 2016 júniusában útjára indított migrációs partnerségi keretet és az ezután létrehozott európai külső beruházási tervet. Feltételek mellett támogatja mind az Unión kívüli „hotspotok” létrehozását – ahol uniós ügynökségek nemzeti hatóságokkal együttműködve azonosítják az érkező migránsokat –, mind pedig azt, hogy fejlesztési célú forrásokat fordítsanak a biztonságra és a határellenőrzésre. Támogatja hogy ösztönzőket kínáljanak azoknak az országoknak, amelyek befogadnak menekülteket, visszafogadnak irreguláris migránsokat és együttműködnek az EU-val. Ajánlásaiban az RB többek között kéri, hogy a külső beruházási tervbe építsenek be társfinanszírozási követelményeket; sürgeti, hogy „a helyi kormányzatokat partnerként kell bevonni a külső beruházási terv összes pillérébe”; együttműködést ösztönöz az EU és a diaszpóracsoportok között a beruházások finanszírozásában; kéri, hogy az EU fektessen be a helyi szintű kapacitásépítés megerősítésébe; sürgeti, hogy könnyítsék meg a szubnacionális hatóságok információkhoz való hozzáférését; valamint uniós támogatást kér a város- és régióközi együttműködéshez. A 16 partnerország közül kiemeli Líbia, Jordánia, Libanon, Tunézia és Niger jelentőségét.

Az RB a migráció kezelésére irányuló együttműködést folytat az EU keleti és déli szomszédságában működő helyi és regionális önkormányzatokkal. Ennek keretében szakpolitikai találkozókat tartanak, ajánlásokat fogalmaznak meg és kicserélik a bevált gyakorlatokat. Az RB plenáris ülésének idején líbiai polgármesterek és tisztviselők csoportja egy pénzügyi irányítással kapcsolatos szakmai látogatás keretében Brüsszelbe és Mechelenbe látogatott. Február 22–23-án az RB-tagok találkoznak közel-keleti és észak-afrikai kollégáikkal, és megvitatják a migrációval és Líbiával kapcsolatos kérdéseket. Júliusban az RB az Európai Bizottsággal közösen ülést szervez fejlődő országok helyi és regionális önkormányzatainak képviselőivel arról, hogy hogyan alakíthatók ki város- és régióközi munkakapcsolatok a migráció kezelésére, a klímavédelmi fellépés ösztönzésére és a gazdasági fejlődés fellendítésére.

Kapcsolattartó:
Andrew Gardner
Tel.: +32 473 843 981
andrew.gardner@cor.europa.eu

Megosztás :