Karl-Heinz Lambertz RB-elnök éves értékelője: „Az Európai Unió helyzete: a régiók és városok nézőpontja” #SOTREG A Régiók Európai Bizottságának (RB) elnöke, Karl-Heinz Lambertz ma tartotta második évértékelő beszédét „Az Unió helyzete: a régiók és városok nézőpontja” címmel azon a vitán, melyen az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani is részt vett. Az RB mai brüsszeli plenáris ülésén tartott beszéd kitért arra, hogy Európában „nemcsak óraátállításra, hanem teljes irányváltásra és új módszerekre van szükség”, a régióknak és városoknak pedig nagyobb beleszólást kell kapniuk jövőjük alakításába.
Beszédében Lambertz elnök nagyobb uniós finanszírozást szorgalmazott, és azt kérte, hogy a régiók és a városok kapjanak komolyabb szerepet az uniós döntéshozatalban. Hangsúlyozta, hogy „a gyenge városok és régiók magát az Uniót gyengítik. Nem lehet ez a követendő példa a jövőben. Épp az ellenkezőre van szükségünk: meg kell erősíteni az egyes térségeket, hogy azzal az Unió is erősebbé váljon!”
A vita során felszólalt az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani is, aki elmondta, hogy „még ha különböző formában is, de mind az Európai Parlament, mind a Régiók Európai Bizottsága egybegyűjti azokat, akiket az emberek európai, helyi vagy regionális szinten megválasztanak, hogy képviseljék őket. Ebből a kiváltságos helyzetből erőt merítve össze kell fognunk, hogy konkrét válaszokkal szolgáljunk az emberek számára, és hogy velük együtt olyan Európát alakítsunk ki, amely hatékonyabban és igazságosabban működik, illetve jobban képviseli polgárait.”
„Az Unió helyzete: a régiók és városok nézőpontja” című 2018-as évértékelő beszéd legfontosabb gondolatai:
Az uniós költségvetésről: „A józan ész azt mondatja velünk, hogy – legyen szó akár a kohézióról, akár a közös agrárpolitikáról, vagy bármilyen más olyan politikáról, amelyre már most sem jut elegendő forrás az uniós költségvetésből – kevesebből nem lehet többet elérni.”
Az uniós kohéziós politikáról: „A kohézió kérdése mindenkit érint. Jól mutatja ezt, hogy eddig már nyolcezren írták alá a kohéziós szövetség felhívását, amely így már szinte az egész Uniót lefedi. A kohéziós politika az a politika, amely segíti térségeink fejlődését. A kohéziós politika olyan jövőbemutató politika, amely jellegénél fogva napjaink nagy kihívásainak kezelésében segít, nem feledkezve meg a napi szinten felmerülő problémák megoldásáról sem. A helyi és regionális választott képviselők nem adják fel a harcot, és tovább küzdenek az uniós kohézió megőrzéséért .”
A migrációról: „Városaink napról napra küzdenek az európai együttélés fenntartásáért. A Tanács ugyan folyamatosan „migrációról” beszél, helyi szinten én mégis inkább az „integráció” szót hallom... Az Európai Bizottsággal együttműködve hamarosan kampányt indítunk a városainkban és régióinkban megvalósuló integrációs projektek bemutatására .”
A civil párbeszédről: „Valódi visszajelzést kell kapnunk az uniós politikákról. Nem elég csak meghallgatni az embereket. Civil párbeszédet kell szervezni ahol csak lehet, és utánkövetésre is szükség van, hogy javítsunk a konkrét területekre irányuló uniós intézkedéseken... Ezért is javasoltam az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének, hogy működjünk együtt, és dolgozzunk ki egy állandó, európai mechanizmust a civil párbeszéd koncepciójához .”
A szociális jogokról: „Lehet, hogy Európában óraátállításra is szükség van, de mindenekelőtt a váltókat kellene átállítani, hogy irányt lehessen váltani... A szociális jogoknak egyenrangúnak kell lenniük a gazdasági jogokkal. Európa csak akkor tud megerősödni, ha először a leginkább rászorulókon segítünk.”
A szubszidiaritásról: „Az alábbi vezérelvet kellene alkalmazni: több uniós szintű intézkedés ott, ahol többre van szükség és kevesebb európai szintű intézkedés ott, ahol kevesebb ilyenre van szükség. A szubszidiaritás egyben olyan erős Uniót is jelent, amely kihasználja a helyi és regionális önkormányzataiban rejlő lehetőségeket a polgárok hatékonyabb megszólítására... Elképzeléseink gyakorlati megvalósítása érdekében létrehozunk egy új kísérleti hálózatot regionális központokból , melynek feladata, hogy segítse a politikák végrehajtásának értékelését.”
RB-s ajánlások az EU-ba vetett bizalom helyreállítására
A plenáris vitát követően elfogadták a „Gondolkodjunk Európáról: a helyi és regionális önkormányzatok hangja az Unióba vetett bizalom helyreállítása érdekében” című RB-véleményt is, amely az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk felkérésére készült. A dokumentum egy kétéves együttműködés – a 2016. márciusban elindított Gondolkodjunk Európáról kampány – eredménye, melyben több mint 40 000 polgár és 266 helyi és regionális önkormányzat vett részt. A kampány főként RB-tagok kezdeményezésére szervezett helyi civil párbeszédekre és lakossági fórumokra épült. Mindezt kiegészítette egy, az egész EU-ra kiterjedő online felmérés , illetve városokkal és régiókkal tartott konzultációk. Az így kapott visszajelzések felhasználásával készült a Lambertz elnök és Markku Markkula alelnök nevével fémjelzett vélemény.
A vélemény kiemeli a kampány fő megállapításait:
A polgárok elmondták, hogy szolidaritáson, kohézión és közelségen alapuló Európai Uniót szeretnének
az emberek 80%-a nagyobb uniós szolidaritást szeretne;
az emberek jobban bíznak helyi és regionális képviselőikben, mint az uniós vagy nemzeti politikusokban;
sokan távolinak érzik maguktól az uniós politikákat és az uniós intézményeket, frusztrálja őket az EU, mivel gyakran túl távolinak érzik maguktól az Uniót, és nem bíznak benne.
A városok és régiók elmondták, hogy teljes mértékben be kell őket vonni az uniós politikák kialakításába
jobban el kell ismerni a helyi és regionális önkormányzatok szerepét – a napi szintű uniós kérdések és az uniós szerződések jövőbeli módosításai kapcsán egyaránt. Emiatt a jövőbeli konventekben az RB-nek is teljes jogú partnerként képviseltetnie kellene magát;
A polgárok uniós politikákban való részvételének elősegítése és 2019 után folyamatos párbeszéd közös kialakítása velük
az EU csak akkor válik ismét hitelessé az emberek szemében, és csak akkor fognak ismét bízni benne, ha egyértelműen érezhető lesz az uniós intézkedések hozzáadott értéke;
az embereket nem csak az európai parlamenti választások előtti időszakban kellene megszólítani;
az európai parlamenti választásokra készülve az RB javasolni fogja, hogy hozzanak létre egy állandó és strukturált rendszert a polgárok, az uniós politikusok és az uniós intézmények közötti párbeszédhez, és abba – az RB révén – vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat is.
A régiók és városok 8. európai csúcstalálkozója
Az RB további észrevételekkel szeretne hozzájárulni az Európai Unió brexit utáni jövőjéről folyó vitához, ezért az elnök azt is bejelentette, hogy az RB 2019. március 14–15-én megrendezi a régiók és városok 8. európai csúcstalálkozóját . Ez a csúcstalálkozó lesz a jövő év legnagyobb olyan politikai rendezvénye, ahol polgármesterek, regionális elnökök és helyi vezetők találkozhatnak Európa minden részéről. Több mint 800 résztvevőre, köztük uniós intézmények felsővezetőire is számítanak.
Megjegyzések a szerkesztők számára
Az RB elnöke minden év októberében éves értékelő beszédet tart az RB plenáris ülésén az uniós régiók helyzetéről. A beszéd célja, hogy áttekintse az EU városainak és régióinak aktuális helyzetét, valamint a következő évek fő kihívásait. Az éves értékelő egyben az RB reakcióját is jelenti az Európai Bizottság munkaprogramjában szereplő javaslatokra, amelyeket az Unió helyzetét értékelő éves beszédében az Európai Bizottság elnöke ismertet. A beszédet plenáris vita követi RB-tagok és magas szintű uniós politikusok részvételével.
További információk:
RB-s honlap: Az Európai Unió helyzete: a régiók és városok nézőpontja
Kövessen minket a Twitteren is: #SOTREG és #EULocal
RB-s honlap Az Európa jövője kampányról
Brosúra „ Az Európa jövője kampány dióhéjban ” címmel
Flickr fotógaléria
Kapcsolat:
Nathalie Vandelle │ nathalie.vandelle@cor.europa.eu │ Tel.: +32 (0)2 282 24 99