A Régiók Európai Bizottsága (RB) a Korzika regionális közgyűlésének elnöke által kidolgozott véleményében kijelenti, hogy a szigeteknek, a vidéki térségeknek, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régióknak testreszabott intézkedésekre van szükségük ahhoz, hogy vonzóak maradjanak, kezeljék az egyenlőtlenségeket, és ezáltal ellensúlyozzák földrajzi hátrányaikat.

Az európai földterületek legnagyobb részét állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő térségek, például nagyon alacsony népsűrűségű régiók, szigetek, határokon átnyúló és hegyvidéki régiók, vidéki területek és ipari átalakulás által érintett régiók alkotják. A hegyvidéki régiók például az EU felszínének 29%-át teszik ki, a szigetek pedig több mint 20,5 millió lakosnak (az uniós népesség 4,6%ának) adnak otthont. Sajátosságaik miatt e területek mindegyike különösen sérülékeny, és növekvő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeknek van kitéve. Az Európai Uniónak pedig különös figyelmet kell fordítania erre, amint azt az alapító szerződések is rögzítik.

A Régiók Európai Bizottsága elnöke, Vasco Alves Cordeiro hangsúlyozta: „A 8. kohéziós jelentés rámutatott, hogy Európában nőnek az egyenlőtlenségek, amelyek különösen az állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő területeket érintik. A kohéziós politikának létfontosságú szerepet kell betöltenie az európai gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításában, és egyetlen területről sem szabad megfeledkeznie. Az Unió valamennyi, területi dimenzióval rendelkező szakpolitikáját úgy kell kialakítani, hogy azok tiszteletben tartsák a »ne árts a kohéziónak« elvet.”

A december 1-jei plenáris ülésen elfogadott vélemény előadója, Marie-Antoinette Maupertuis (FR/EA), Korzika regionális közgyűlésének elnöke kijelentette: „Az Európai Unió megszegi az alapító szerződést, amennyiben nem veszi kellőképpen figyelembe az olyan területek előtt álló akadályokat, mint a szigetek, illetve a hegyvidéki vagy vidéki térségek. Ezek földrajzi adottságai többletköltségeket jelentenek az olyan szolgáltatások terén, mint a közlekedés, az energia és a digitális konnektivitás. Ezekről nem szabad megfeledkezni, máskülönben csak tovább nőnek a régiók közötti egyenlőtlenségek. Az RB ezért sürgeti, hogy a kohéziós politikán túlmenően a többi területi dimenzióval rendelkező uniós politikában is vegyék figyelembe ezeknek a régióknak a szükségleteit.”

A vita során Younous Omarjee, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke így nyilatkozott: „Az EUMSZ 174. cikkének célja pontosan az, ami a kohéziós politikáé is: a szolidaritás elvének alkalmazása, hogy egyenlőséget lehessen elérni az összes európai térség között. Ez még közel sem valósul meg, ezért a 174. cikkben foglalt elveket a jövőben is népszerűsíteni és hangsúlyozni kell – amint azt a Régiók Európai Bizottsága is teszi – a kohéziós politika jövőjének újragondolása érdekében.”

Az RB rámutatott arra, hogy a kontinens kohéziójának előmozdítása érdekében tett jelenlegi uniós erőfeszítések – például a 2030-ig tartó időszakra szóló területfejlesztési menetrend és a vidéki területekre vonatkozó új hosszú távú jövőkép – nem feltétlenül elegendőek. A vélemény szerint a vidék és a városok közötti növekvő szakadék és az ipari területek hanyatlása azért is különösen aggasztó, mert hozzájárul a politikai polarizációhoz, a demokratikus jogoktól való megfosztottság érzéséhez, valamint a nemzeti és az uniós intézményekbe vetett bizalom hiányához.

A helyi vezetők ezért arra kérik az uniós intézményeket, hogy a területi hatásvizsgálatokat tegyék az uniós szakpolitikai döntéshozatali folyamat központi elemévé, különösen a közlekedéssel, az energiával, az egységes piaccal és a versennyel kapcsolatos szakpolitikákat illetően. Ezenkívül a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás felgyorsítása érdekében elfogadott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását is sürgetik. Az RB szerint egy ilyen megközelítés jobban kezelné az egyenlőtlenségeket és előmozdítaná a gazdasági kohéziót Európában, tiszteletben tartva eközben az Európai Bizottság által nemrégiben javasolt, úgynevezett „ne árts a kohéziónak” elvet is.

Az RB arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy regionális vagy helyi szinten hozzanak létre egyablakos ügyintézési pontokat az uniós kohéziós alapok számára annak érdekében, hogy megkönnyítsék ezeknek az alapoknak a megértését és az azokhoz való hozzáférést a földrajzi és demográfiai hátrányokkal küzdő területeken, amelyek közül sokban gondot okoz a munkaerőhiány mind a köz-, mind a magánszektorban.

Háttér-információk

November 30-án, azaz egy nappal azelőtt, hogy az RB plenáris ülésén elfogadták a véleményt, az előadó, Marie-Antoinette Maupertuis ismertette véleményét az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának tagjaival. Az ülésről készült felvétel itt tekinthető meg.

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 174. cikke szerint „a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek” csökkentése érdekében az Uniónak „kiemelt figyelemmel kell kezelnie a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók”.

A 8. kohéziós jelentést az Európai Bizottság februárban tette közzé. Ez pozitív és negatív tendenciákat egyaránt kimutat az uniós régiókban, városokban és vidéki területeken: a kevésbé fejlett régiók feljebb zárkóztak, de számos átmeneti régió fejlődési csapdába került. A jelentés szerint különösen a tagállamokon belül nőttek az egyenlőtlenségek, ami aránytalanul sújtja a strukturális földrajzi hátrányokkal küzdő területeket. Az RB októberben fogadta el a 8. kohéziós jelentéssel kapcsolatos álláspontját.

A városok és régiók főbb európai szövetségeivel együtt az RB a kohéziós szövetség (#CohesionAlliance) alapító partnere. A szövetség azt kívánja hangsúlyozni, hogy a kohézió az Európai Unió alapvető értéke, és valamennyi uniós szakpolitika és beruházás kulcsfontosságú célkitűzése kell, hogy legyen. Bővebb információ itt található.

Kapcsolattartó:

Monica Tiberi – elnöki szóvivő

Tel.: +32 479 51 74 43

monica.tiberi@cor.europa.eu

Matteo Miglietta

Tel.: +32 (0) 470 89 53 82

matteo.miglietta@cor.europa.eu