A kisvállalkozásokra vonatkozó új uniós stratégiát kiegészítő finanszírozással, kapacitásépítő programokkal és a helyi önkormányzatokkal való szélesebb körű partnerséggel kell támogatni.
A kisvállalkozásoknak átfogóbb és hosszabb távú uniós intézkedésekre van szükségük annak érdekében, hogy bővítsék tevékenységi körüket, elindulhassanak közbeszerzéseken és nagyobb mértékben részesüljenek az egységes piac nyújtotta előnyökből – hangsúlyozza a Régiók Európai Bizottsága abban az ajánláscsomagban, amely reményei szerint az Európai Bizottság hivatalba lépő elnöke által tervezett stratégia alapjául szolgálhat.
A helyi és regionális politikusok uniós közgyűlésének október 8-án elfogadott javaslatai között szerepel a kis- és középvállalkozások meghatározásának kiigazítása, a nagyobb uniós finanszírozáshoz való könnyített hozzáférés, valamint a partnerség olyan vállalkozásbarát modellje, amely nagyobb figyelmet fordít a helyi és regionális dimenzióra.
„A régiók és városok hozzájárulása a kkv-kra vonatkozó új uniós szakpolitikai kerethez” címet viselő vélemény egy 2019. júniusban elfogadott állásfoglalásra épül, amelyben az RB arra kérte a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságot, hogy növelje a kkv-k innovációs kapacitásait és bővítse azon képességeiket, hogy a határokon átlépve működjenek, és alkalmazkodjanak az új gazdasági modellekhez, illetve hogy erőteljesebben jelenítse meg a kkv-k szempontjait az uniós döntéshozatalban. Az ajánlásokat volt közgazdászként Tadeusz Truskolaski (PL/EA), Białystok lengyel város polgármestere fogalmazta meg, aki korábban két másik véleményt is írt a kisvállalkozásoknak nyújtott uniós támogatásokról.
Tadeusz Truskolaski úgy fogalmazott, hogy „az EU egy évtizede kidolgozott kisvállalkozói intézkedéscsomagja áttörést jelentett, és a leköszönő Európai Bizottság komoly előrelépéseket ért el ezen a területen, például azzal, hogy megkönnyítette a kkv-k számára a nyilvános pénzpiacokhoz való hozzáférést, és elérte, hogy az Enterprise Europe Network erős regionális és helyi dimenzióval rendelkezzen. Azonban meg kell oldanunk a fennmaradó hiányosságokat, és választ kell találnunk az új fejleményekre, többek között arra, hogy egyre nagyobb elvárások vannak azzal kapcsolatban, hogy a kisvállalkozások milyen szerepet töltsenek be a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való átállásban. Az egységes piac összességében sikertörténetként könyvelhető el az EU számára, de messze vagyunk még egy olyan egységes piactól, amely valóban a kkv-k szolgálatában áll. Ezért nagyon örülök annak, hogy az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen új kkv-stratégiát javasolt, amely egyebek mellett nagyobb hangsúlyt helyez a kkv-k digitalizációjára.”
Így folytatta: „Jelenleg az uniós régiók gazdasági polarizálódása figyelhető meg, mivel a nagyobb vállalkozások – amelyek közül sokan nemzeti gazdasági központokban koncentrálódnak – gyorsabban növekednek, mint a kisvállalkozások. A kkv-politikák megerősítése tehát elősegíti, hogy az európai gazdaság társadalmilag igazságosabbá és inkluzívabbá váljon. A helyi és regionális önkormányzatoknak, a kkv-knak és szövetségeiknek aktívabb szerepet kell játszaniuk az uniós politikák kialakításában és koordinálásában. Szerintünk ezzel annak az elvárásnak tennénk eleget, hogy előbb a helyi és regionális szempontokat vegyék figyelembe, a nemzeti és nemzetközi szemlélet pedig csak egy későbbi szakaszban kapjon hangsúlyt. Összességében támogatnunk kell a kisvállalkozásokat abban, hogy a helyi piacon való megjelenésük pillanatától kezdve egészen a globális piacra lépésükig szélesítsék tevékenységüket és innovációkban gondolkodjanak.”
Az RB véleménye azt kéri, hogy növeljék az uniós egységes piaci program finanszírozását. „A kisvállalkozásokba – és általánosabb jelleggel az egységes piac teljes kiépítésébe – irányuló uniós beruházások pénzügyi és szociális szempontból is komoly haszonnal kecsegtetnek minden uniós régió számára. A kisvállalkozások pedig fontos szerepet játszanak abban is, hogy Európában is elterjedjen a körforgásos gazdaság” – mondta Tadeusz Truskolaski. Hozzátette, hogy kelet-lengyelországi régiójában versenyképes és innovatív, orvosi berendezéseket gyártó, textilipari, illetve szoftvercégek uniós segítséggel klasztereket hoztak létre.
Amellett, hogy nagyobb költségvetést szorgalmaz az egységes piac fejlesztése érdekében, az RB azzal érvel, hogy az uniós strukturális és beruházási alapokat úgy kell kiigazítani, hogy azok a különböző programok keretében támogatást nyújthassanak a kkv-k és a mikrovállalkozások számára. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egyszerűsítse a kkv-k uniós forrásokhoz való hozzáférésének módjait, és dolgozzon ki olyan programokat, amelyek elősegítik a vállalkozásbarát környezet támogatására irányuló kapacitás kiépítését.
Az RB azt is kéri, hogy vizsgálják felül a „kkv-k” jelenlegi, uniós szinten használt fogalommeghatározását, és terjesszék azt ki a középvállalkozásokra (legfeljebb 500 főt foglalkoztató vállalkozásokra) is. Azzal érvel ugyanis, hogy a középvállalkozások „strukturálisan nagyon hasonlóak” a (kevesebb mint 250 alkalmazottat foglalkoztató) kkv-khoz, „mégsem részesítik őket előnyben a nagyvállalatokkal szemben”.
Tekintettel arra, hogy az EU-ban a kisvállalkozások vonakodnak a határokon átnyúló kereskedelemtől és nem igazán jelentkeznek közszolgáltatási tenderekre, a vélemény azt javasolja, hogy a közbeszerzési eljárásokban a helyi és regionális vállalatok kapjanak bónuszpontokat, ami ösztönözheti a kisvállalkozásokat arra, hogy pályázzanak. Október 9-én az RB egy másik véleményt is elfogadott a közbeszerzés kérdéséről. A vélemény, melynek előadója Thomas Habermann (DE/EPP), 36 uniós régió (a portugál Alentejo régiótól kezdve a lengyel Mazóvia vajdaságig) hálózatának visszajelzéseiből merített.
Az új Európai Bizottságban várhatóan három ember felel majd a kkv-politikáért: Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök és egyben versenypolitikai biztos; Valdas Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök és pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, illetve Sylvie Goulard belső piacért felelős biztos.
Kapcsolat:
Andrew Gardner
Tel.: +32 473 843 981
andrew.gardner@cor.europa.eu