Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Épületkorszerűsítési program: együttműködés indul az RB és az Európai Bizottság között az épületfelújítások fellendítésére  

Az uniós, regionális és helyi vezetők közötti partnerség kulcsfontosságú az épületkorszerűsítési program felgyorsításához, amely akár 160 000 munkahelyet is teremthet. Az épületek 75%-a nem energiahatékony az EU-ban, és jelenleg az épületállománynak csupán 1%-át újítják fel évente. Az európai energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért az épületek felelősek.

A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Bizottság a mai napon együttműködést indított az uniós épületállomány felújításának és dekarbonizációjának felgyorsítása érdekében. Az uniós épületkorszerűsítési program számos lehetőséget nyújt munkahelyteremtésre, energiamegtakarításra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, így komoly szerepe lehet abban is, hogy a Covid19-járvány utáni helyreállítás stabil és fenntartható legyen. A partnerség célja, hogy támogassa a helyi és regionális önkormányzatokat épületállományuk megújításában. A Covid19-járvány okozta egészségügyi válság nyomán még inkább égetővé vált, hogy javítsuk az életkörülményeket épületeinken belül és megszüntessük az energiaszegénységet.

A közlekedési ágazat dekarbonizációja és a városok környezetbarátabbá tétele mellett az uniós épületállomány korszerűsítése is az európai zöld megállapodás , azaz a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére szolgáló uniós növekedési stratégia egyik kiemelt prioritása.

Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottsága elnöke az alábbiakat nyilatkozta, amikor a plenáris ülésen Kadri Simson energiaügyi biztossal megnyitották az épületkorszerűsítési programról szóló vitát: „Energiahatékony épületekkel pénzt lehet megtakarítani, csökkenteni lehet a kibocsátásokat és kezelni lehet az energiaszegénységet, amely 34 millió embert érint Európában. Biztosítanunk kell, hogy a helyi és regionális önkormányzatok tisztában legyenek azzal, hogy korábban soha nem látott méretű uniós költségvetés, valamint helyreállítási és rezilienciaépítési források állnak rendelkezésre, valamint hogy hozzá is férjenek ezekhez. Ezért nagy örömömre szolgál, hogy elindíthatom együttműködésünket az Európai Bizottsággal, ezzel is segítve az épületkorszerűsítési program megvalósulását az európai térségekben.”

A vita során felszólalva Kadri Simson energiaügyi biztos így fogalmazott: „Ma lehetőségünk nyílik arra, hogy új lendületet adjunk gazdaságunknak, és közben tovább ösztönözzük a tiszta energiákra irányuló erőfeszítéseket. Az Európai Bizottság továbbra is különféle támogatási és technikai segítségnyújtási lehetőségeket biztosít a városok és régiók számára annak érdekében, hogy a kettős átállás és az épületkorszerűsítési program megvalósítása érdekében a társadalom valamennyi ágát megszólíthassák. Örömmel látom, hogy a Polgármesterek Szövetsége egyre inkluzívabb és nyitottabb, illetve ambiciózusabb a klímasemlegesség tekintetében.”

Juan Espadas (ES/PES) , Sevilla polgármestere, az RB ENVE szakbizottságának és a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoportjának elnöke így nyilatkozott: „Az épületkorszerűsítési program Európa fellendülésének kulcsfontosságú pillére, amely segít abban, hogy jobban újjáépíthessük térségeinket, hatékonyabban felvegyük a harcot az éghajlati válság ellen és gondoskodhassunk polgáraink egészségéről és jobb életminőségéről. Ennek a stratégiának a részeként az új európai Bauhaus kezdeményezés kulcsfontosságú lehet az élhető léptékű városrehabilitációhoz, ahhoz, hogy gyökeresen újragondoljuk városrészeinket. Ki kell használnunk a régióinkban és városainkban rejlő kreatív potenciált, és be kell vonnunk az embereket az átalakulás folyamatába, hogy jobban magukénak érezhessék a zöld megállapodást, és hogy közösen fenntarthatóbb jövőt alakítsunk ki.”

Enrico Rossi (IT/PES) , az épületkorszerűsítési programról szóló RB-vélemény előadója, Signa (Firenze) képviselő-testületének tagja és Toszkána régió volt elnöke (2010–2020) a következőket mondta:

„Az épületkorszerűsítési programmal az EU nagyszerű lehetőséget kínál városainknak és régióinknak. Míg korábban csak az egyes lakásokra vagy épületekre összpontosítottunk, most végre a lakónegyedek egészét vizsgáljuk. Ezért üdvözöljük ezt a megközelítést, amely az egész környékből indul ki, és örülünk, hogy figyelem irányul az energiaközösségek felé is. Az épületkorszerűsítési program eszköz lehet az energiaszegénység felszámolásában is, mivel segíti az embereket abban, hogy „termelő-fogyasztókká” váljanak, azaz hogy ne csak fogyasszanak energiát, hanem termeljenek is. A zöld megállapodás és az ahhoz kapcsolódó felújítási program csak akkor lehet sikeres, ha javítja az emberek jóllétét és életminőségét otthonaikban és környezetükben, és a programból senkit sem hagyunk ki.”

A vitát követően a tagok megvitatták az épületkorszerűsítési programról szóló RB-vélemény számos javaslatát. Az RB kéri, hogy vizsgálják felül az állami támogatási rendszereket és tegyék rugalmasabbá a költségvetési szabályokat, hogy a lehető legtöbbet lehessen kihozni a beruházásokból és a felújításokból. Emellett szorgalmazza az épületek felújítására és a megújuló energiaforrások integrálására vonatkozó szubnacionális célok végrehajtását.

Az RB támogatja továbbá, hogy – egy egyablakos ügyfélszolgálat létrehozásával, amely technikai segítséget nyújt valamennyi helyi és regionális önkormányzatnak és vállalkozásnak – erősítsék meg és decentralizálják az EBB ELENA eszközét . A vélemény arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az épületkorszerűsítési programot teljes mértékben építsék be a helyreállítási és rezilienciaépítési programokba, valamint az európai strukturális és beruházási alapokba.

Az épületkorszerűsítési programról szóló RB-vélemény végleges szövege 2021. március 19-től lesz elérhető.

Háttér-információk

Az épületkorszerűsítési programot 2020. október 14-én indították el az Európai Bizottság „Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség” című közleményével. A program az európai zöld megállapodás ütemtervének egyik kulcsfontosságú pillére.

Az épületkorszerűsítési program célja az épületfelújítások előtt álló akadályok felszámolása. Az Energiahatékonyság-finanszírozási Szakértői Csoport ( EEFIG ) hatféle akadályt azonosított: strukturális akadályok, információs akadályok, piaci hiányosságok, a szakértelem hiánya, olyan tényezők együttese, amelyek megnehezítik a projektek összevonását és/vagy hatékonyabb körzeti megközelítések végrehajtását, valamint szabályozási akadályok. Mindezek az akadályok közvetlenül érintik a helyi és regionális önkormányzatokat, amelyek így kevésbé tudnak energiahatékony projektekbe beruházni.

A közlekedési ágazat dekarbonizációjával és a városok környezetbarátabbá tételével együtt az uniós épületállomány korszerűsítése a zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú prioritása, nemcsak amiatt, mert csökkentheti az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés mozgatórugójaként is. Az építőipar egymillió EUR értékű befektetésre vetítve a legnagyobb munkahelyteremtő ( IEA 2020 ).

Az épületek felújítása kulcsfontosságú prioritás a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtása keretében, amely a Régiók Európai Bizottsága új kezdeményezése, és amelynek célja, hogy a városokat és régiókat helyezze a klímasemlegességre való uniós átállás középpontjába. A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtását 2020. június 15-én indították el egy 13 tagból álló külön munkacsoport létrehozásával. Olvassa el a sajtóközleményt ! Online térképünk segítségével ismerjen meg mintegy 200, a zöld megállapodással kapcsolatos bevált gyakorlatot!

Kapcsolattartó:

David Crous

david.crous@cor.europa.eu

+32 (0) 470 88 10 37