Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Épületkorszerűsítési program: a városok és régiók készen állnak  

A Régiók Európai Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűbb és gyorsabb finanszírozási mechanizmusokat hozzanak létre a helyi és regionális önkormányzatok számára a felújítási projektek végrehajtásához

A Régiók Európai Bizottsága (RB) egyhangúlag fogadta el véleményét az épületkorszerűsítési programról , vagyis az európai épületállomány energiahatékonyságának javítására irányuló uniós tervről. Mivel az épületek felelősek az európai energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért, felújításuk kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. A városok és régiók az állami támogatási rendszerek felülvizsgálatára, a beruházások és felújítások maximalizálását célzó rugalmasabb költségvetési szabályokra, az épületek felújítására vonatkozó szubnacionális célkitűzésekre és a megújuló energiaforrások felújítási projektekbe való integrálására szólítanak fel.

A plenáris ülésen Kadri Simson energiaügyi biztos részvételével folytatott vitát követően Enrico Rossi (IT/PES) , a Firenze megyei Signa önkormányzatának tagja, Toscana régió korábbi (2010–2020) elnöke, a korszerűsítési programról szóló RB-vélemény előadója elmondta: „A zöld helyreállítás otthonainkban kezdődik. Az épületkorszerűsítési program révén, amely a zöld megállapodás alapvető pillére, újraindíthatjuk gazdaságunkat, 160 000 munkahelyet teremthetünk az építőiparban, és felléphetünk az energiaszegénység ellen, ugyanakkor klímasemlegességi céljainkat is elérhetjük. Biztosítanunk kell, hogy az új többéves pénzügyi keret, a helyreállítási terv, valamint a nemzeti és regionális alapok forrásait szinergiában használják fel, és ne irányítsák át más területekre. A program sikeréhez fontos, hogy a városok és a régiók kulcsszerepet kapjanak. Ezért olyan konkrét eszközökre van szükségünk, mint például egy helyi technikai segítségnyújtási eszköz, amely valamennyi helyi és regionális önkormányzat számára hozzáférhető az épületkorszerűsítési program végrehajtásához. Emellett, a munkahelyteremtés elősegítése érdekében, képzést kell biztosítani a munkavállalók – különösen a kkv-k dolgozói – részére.”

Az RB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre közvetlen finanszírozási mechanizmusokat a helyi és regionális önkormányzatok számára a felújítási projektek végrehajtásához. Sürgeti továbbá az épületek energiahatékonyságára irányuló európai állami támogatási programok beharangozott felülvizsgálatának végrehajtását a jelenlegi beruházási akadályok leküzdése érdekében.

A városok és régiók arra ösztönzik az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy rugalmasabb költségvetési szabályokat állapítsanak meg a helyi és regionális önkormányzatok számára, ezzel növelve a meglévő épületek felújításába és az új szociális lakásokba való beruházásra irányuló kapacitásaikat. Az RB arra is rámutat, hogy az épületkorszerűsítési program végrehajtása érdekében az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak jelentős támogatást kell nyújtaniuk az építőipar számára a készségekkel, a technológiával és a munkavállalók átképzésével kapcsolatos tudásbeli hiányosságok áthidalása érdekében.

Az épületkorszerűsítési programot olyan megbízható technikai segítségnyújtással kell támogatni, amely valamennyi helyi és regionális önkormányzat rendelkezésére áll. A tagok támogatják, hogy megerősítsék és decentralizálják az EBB ELENA eszközét azáltal, hogy egyszerűsítik az egyablakos ügyintézés modelljét a minden helyi és regionális önkormányzat és vállalkozás számára hozzáférhető technikai segítségnyújtás biztosításához.

Az RB véleménye arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az épületkorszerűsítési programot teljes mértékben építsék be a helyreállítási és rezilienciaépítési programokba, valamint az európai strukturális és beruházási alapokba.

További RB-s javaslatok ahhoz, hogy minden területen sikeresen be lehessen vezetni az épületkorszerűsítési programot:

  • Intézkedések a felújítások miatti kilakoltatások elkerülésére. Az Európai Bizottságnak és valamennyi kormányzati szintnek meg kell akadályoznia, hogy a felújítási költségeket a bérlőkre hárítsák, és javasolja, hogy a bérleti díjak növelése egyensúlyban legyen az energiamegtakarítással.
  • Az RB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy kötelezze a tagállamokat arra, hogy többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszéd kialakításával teljes mértékben és hatékonyan vonják be a regionális és helyi önkormányzatokat a nemzeti helyreállítási és rugalmassági tervek kidolgozásába és végrehajtásába.
  • A korszerűsítési programot ki kell terjeszteni a kevésbé urbanizált, periférikusabb területekre, beleértve a vidéki közösségeket is.
  • Körforgásos folyamatok előmozdítása az építőiparban, valamint az építőanyagok és -technikák életciklusuk alapján történő kiválasztását ösztönző tanúsítási mechanizmusok megerősítése.
  • A helyi energiaközösségek és a „termelő-fogyasztók” megerősítése decentralizált energiatermelés révén, valamint annak a Svédországban és Finnországban már alkalmazott modellnek a kidolgozására irányuló ösztönzőkkel, amelynek értelmében az ingatlantulajdonosokat arra késztetik, hogy energiát takarítsanak meg úgy, hogy közben megfelelő beltéri környezetet garantálnak.
  • Az energiaszegénység elemzésének kiterjesztése az egyes háztartásokon túlra is, valamint a „környezetbarát gyártási területek” modelljének alkalmazása hasznos referenciaként ahhoz, hogy a feldolgozóipart is bevonják az épületkorszerűsítési programba.
  • Jelentős támogatás nyújtása az építőiparnak, amelyet súlyosan érintett a válság, és amelyben gyakran kisvállalkozások vesznek részt.
  • Ambiciózusabb erőfeszítések a háztartások fűtésének és hűtésének szén-dioxid-mentesítésére, mivel ez a terület az EU-ban az épületek teljes energiafogyasztásának több mint 80%-áért felelős.
  • A tagok üdvözlik az éghajlati paktumot , és elkötelezik magukat amellett, hogy támogatják annak megvalósítását, elsősorban a polgárok bevonása révén. Az RB elismeri az éghajlati paktum alapvető szerepét abban, hogy garantálja az épületkorszerűsítési program hatékony alkalmazását, valamint azt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok elegendő kapacitással és eszközökkel rendelkezzenek.
  • A tagok arra kérik az Európai Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő az energiagazdálkodási rendszerek és az épületinformációs modellezési rendszerek bevezetését.
  • A zöld közbeszerzési kritériumok szisztematikus alkalmazásának kialakítása az építőiparban az energiafogyasztás gyors csökkentése és a fenntarthatóbb irányítási modellek széles körű alkalmazásának biztosítása érdekében.
  • Az épületek energiafogyasztására vonatkozó adatokat az egész EU-ban ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni.
  • Szubnacionális célok meghatározása a megújuló energiaforrások épületekbe történő integrálására vonatkozóan.
  • Az RB támogatja az okosépület-mutatóra vonatkozó javaslatot, amely azt hivatott értékelni, hogy mennyire állnak készen az egyes épületek az intelligens technológiák integrálására. Célja még az épülettulajdonosok és a lakók tájékoztatása a megállapításokról.
  • Az energetikai tanúsítványok keretrendszerének naprakésszé tétele, amelynek célja, hogy bővítsék az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező épületállományt.
  • Az összes meglévő középület megvásárlására és felújítására vonatkozó jogszabályi követelményeknek, az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeknek és az éves felújítási arányokra vonatkozó kötelező célkitűzéseknek rugalmasnak kell lenniük, hogy figyelembe vegyék az épületek különböző jellemzőit és körülményeit az egyes területeken.

Háttér-információk

Becslések szerint 34–50 millió európai polgár szenved energiaszegénységben. Az épületkorszerűsítési programról szóló RB-vélemény azt javasolja az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy az energiaszegénységet szubregionális szinten számítsák ki.

Míg az EU-ban a meglévő épületek 75%-át nem tekintik energiahatékonynak, jelenleg csak 1%-ukat korszerűsítik évente. A becslések szerint az épületkorszerűsítési program 2030-ig további 160 000 munkahelyet teremthet az építőiparban. 

A közlekedési ágazat dekarbonizációjával és a városok környezetbarátabbá tételével együtt az uniós épületállomány korszerűsítése a zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú prioritása, nemcsak amiatt, mert csökkentheti az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés mozgatórugójaként is. Az építőipar egymillió EUR értékű befektetésre vetítve a legnagyobb munkahelyteremtő ( IEA 2020 ).

Az épületkorszerűsítési programot 2020. október 14-én indították el az Európai Bizottság „Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség” című közleményével. A program az európai zöld megállapodás ütemtervének egyik kulcsfontosságú pillére.

Az épületkorszerűsítési program célja az épületfelújítások előtt álló akadályok felszámolása. Az Energiahatékonyság-finanszírozási Szakértői Csoport ( EEFIG ) hatféle akadályt azonosított: strukturális akadályok, információs akadályok, piaci hiányosságok, a szakértelem hiánya, olyan tényezők együttese, amelyek megnehezítik a projektek összevonását és/vagy hatékonyabb körzeti megközelítések végrehajtását, valamint szabályozási akadályok. Mindezek az akadályok közvetlenül érintik a helyi és regionális önkormányzatokat, amelyek így kevésbé tudnak energiahatékony projektekbe beruházni.

Az épületek felújítása kulcsfontosságú prioritás a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtása keretében, amely a Régiók Európai Bizottsága új kezdeményezése, és amelynek célja, hogy a városokat és régiókat helyezze a klímasemlegességre való uniós átállás középpontjába. A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtását 2020. június 15-én indították el egy 13 tagból álló külön munkacsoport létrehozásával. Olvassa el a sajtóközleményt ! Online térképünk segítségével ismerjen meg mintegy 200, a zöld megállapodással kapcsolatos bevált gyakorlatot!

Kapcsolattartó:

David Crous

david.crous@cor.europa.eu

+32 (0) 470 88 10 37

Megosztás :