Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A régióknak kell az európai gazdaságpolitika középpontjában állniuk  

A legutóbbi válságot követő megszorítások tanulságai alapján változtatni kell a jelenlegi uniós gazdasági kormányzási szabályokon és teret kell engedni a közberuházásoknak.

A „Gazdaságpolitika” (ECON) szakbizottság nyári szünet utáni első ülésének fő témája az volt, hogy mindenképpen be kell vonni a városokat és a régiókat a Covid19-válság utáni európai helyreállítás, illetve az új európai gazdaságirányítási rendszer kialakításába.

Az ECON szakbizottság tagjai megtartották az első vitát a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről , azaz arról a 672,5 milliárd eurós eszközről (ebből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd euró kölcsön), amelynek célja, hogy támogassa az uniós országokat a reformok végrehajtásában és az EU közös prioritásaiba való befektetésben. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az európai helyreállítási terv néven is ismert, 750 milliárd euró összegű Next Generation EU legnagyobb pénzügyi eszköze.

Christophe Rouillon (FR/PES) , Coulaines polgármestere a főelőadója az Európai helyreállítási terv – Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és technikai támogatási eszköz című véleménynek, amelyet a 2020. októberi plenáris ülésen fogadnak el. A főelőadó kijelentette, hogy „a 750 milliárd eurós helyreállítási tervnek egyrészt lehetővé kell tennie a Covid19-válságból való kilábalást, másrészt új pályára kell állítania az európai fejlesztési modellt. A városok és régiók intézményi képviselőiként sajnáljuk, hogy a kormányzás nemzeti szinten túlságosan központosított, és hogy nem látunk elég ambíciót a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. A kohéziós politika strukturális alapjaival kapcsolatban el kell kerülnünk a párhuzamosságokat és azt, hogy egy terület rovására finanszírozzunk egy másikat. A „Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz” néven ismert Helyreállítási Alap valódi minőségi ugrást jelenthet az európai beruházási kapacitás fellendítéséhez, ami viszont nem fog megvalósulni az európai városok és régiók bevonása nélkül.”

A távülésként megtartott megbeszélésen a vallon kormány két képviselője által kidolgozott szövegekről is szó volt. Az ECON tagjai szavaztak a vallon miniszterelnök, Elio di Rupo (BE/PES) által készített, a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról szóló véleménytervezetről, és eszmecserét folytattak a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló véleménytervezetről, amelyet Willy Borsus (BE/Renew Europe) alelnök, gazdasági és kereskedelmi miniszter készített. Ez utóbbi véleményt várhatóan november 19-én fogadja el az ECON szakbizottság.

Elio di Rupo (BE/PES) szerint „azzal, hogy a Covid19-válság idején felfüggesztjük a stabilitási és növekedési paktum mechanizmusait, lehetővé tesszük az államoknak és a helyi önkormányzatoknak, hogy kezeljék az emberek és a vállalkozások igényeit. Azonban alaposan felül kell vizsgálni a gazdasági kormányzás szabályait, hogy valóban olyan Európát építhessünk, amely válasszal szolgál polgárainak felvetéseire, és amelynek célja, hogy visszakerüljenek Európába az alapvető fontosságú stratégiai (egészségügyi, élelmiszeripari stb.) vállalatok. Reményeim szerint az Európai Bizottság egy ellenállóképes, digitális és fenntartható Európáról szóló, ambiciózus szöveget fog javasolni.”

A vitában részt vett Margarida Marques (PT/PES) , a gazdasági kormányzás felülvizsgálatával foglalkozó európai parlamenti előadó is. A Covid19-cel kapcsolatos intézkedések miatt a szövegről szóló távszavazás eredményeit október 1-jén, csütörtökön véglegesítik. A véleményt az RB plenáris ülése várhatóan 2020. december 9–10-én fogadja el.

Július 28-án Elio Di Rupo és Christophe Rouillon virtuális találkozót tartott Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztossal. Mindketten hangsúlyozták, hogy a helyi és regionális közösségeknek kell a nemzeti helyreállítási tervek középpontjában állniuk.

Korábban, július 2-án az RB elnöke, Apostolos Tzitzikostas is találkozott Gentiloni biztossal, hogy megvitassák, hogyan lehet a legjobban bevonni a régiókat és a városokat a Next Generation EU irányításába.

Paolo Gentiloni biztos részt vesz majd az RB októberi plenáris ülésén , hogy vitát folytasson a rezilienciáról és a helyreállításról.

A tagok eszmecserét folytattak Fabian Zuleeggel, az Európai Politikai Központ (EPC) elnevezésű független agytröszt vezetőjével is az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, valamint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékról. Ezt az új különleges eszközt azért hozták létre, hogy ellensúlyozza az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése által leginkább érintett tagállamokban és ágazatokban jelentkező, előre nem látható és kedvezőtlen következményeket. Az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetései szerint a brexittel kapcsolatos kiigazítási tartalék 2021 és 2027 közötti költségvetése 5 milliárd euró lesz.

Az ECON szakbizottság Isolde Ries-t (DE/PES) , Saar-vidék regionális parlamentjének első alelnökét nevezte ki a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési tervvel foglalkozó előadónak. Az Európai Bizottság szeptember 3-án terjesztette elő a cselekvési tervet.

A Covid19 uniós régiókra gyakorolt hatásai és az ebből eredően a helyi és regionális önkormányzatok előtt álló kihívások jelentik majd az első éves regionális és helyi barométer témáját, amelyet a Régiók Európai Bizottsága (RB) elnöke – Apostolos Tzitzikostas , Közép-Makedónia kormányzója – az RB október 12-i plenáris ülésén tartandó beszédében fog ismertetni. A barométer speciálisan megrendelt tanulmányokból és egyéb kutatásokból merít, hogy részletes értékelést nyújtson a válságról és az általa előidézett főbb politikai és szakpolitikai kérdésekről.

Az ülésekhez kapcsolódó dokumentumok

Ide kattintva regisztrálhat a Régiók és Városok 2020. évi Európai Hetére.

Kapcsolattartó:

Matteo Miglietta

Tel.: +32 (0)2 282 2440

Mobil: +32 (0)470 895382

matteo.miglietta@cor.europa.eu