Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A régiók javaslatokat tesznek annak érdekében, hogy a 2021 és 2027 közötti időszak uniós kohéziós politikája jobban alkalmazkodjon a polgárok igényeihez  

Az egyenlőtlenségek csökkentése és annak érdekében, hogy valamennyi európai polgár számára több lehetőség álljon rendelkezésre, a Régiók Európai Bizottsága (RB) egyszerűbb és rugalmasabb kohéziós politikát szorgalmaz, amely inkább az inkluzív fenntartható fejlődésre összpontosít és nem szankcióként vagy ösztönzésként szolgál más célok eléréséhez. A helyi és regionális vezetők az RB december 5-i plenáris ülésén négy véleményt fogadtak el, amelyek kéréseket fogalmaznak meg, illetve konkrét szövegmódosításokat is javasolnak a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikára irányuló európai bizottsági javaslatok finomítása érdekében.

A kohéziós politika, amely 2020-ig 365 milliárd euróval gazdálkodik, a következő évtizedben is az EU legfontosabb eszköze marad a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítására, a helyi szereplőknek a közös növekedési stratégiákba való bevonására, valamint tevékenységének az egyes közösségekben történő megismertetésére. A helyi vezetők ma megerősítették, hogy ellenzik az Európai Bizottság által javasolt 10%-os csökkentést, és konkrét javaslatokat terjesztettek elő e politika hatékonyabbá tétele érdekében.

A ma ismertetett javaslatok modernizálják, egyszerűsítik és fejlesztik a kohéziós politikát, valamint megmutatják, hogy Európa régiói és városai elkötelezettek e politika megerősítése mellett, hogy az a jövőben is megállja a helyét. Nagyobb rugalmasságra és megosztott irányításra van szükség, hogy a források rendelkezésre bocsátása valamennyi kormányzati szinttel együttműködve történjen, így biztosítva, hogy az uniós intézkedések olyan hatást gyakoroljanak, amelyet polgáraink elvárnak. Ez teszi lehetővé, hogy a kohéziós politika kezelni tudja azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembenéz, nemcsak ma, hanem a jövőben is ” – fejtette ki Karl-Heinz Lambertz (BE/PES) elnök.

Corina Cretu regionális politikáért felelős európai biztos elmondta: „ A Régiók Európai Bizottsága által a kohéziós politika jövője terén végzett értékes munka hozzájárult a tárgyalások alapjainak megteremtéséhez. Örömmel látom, hogy az RB konstruktívan szemléli az Európai Bizottság javaslatát, valamint különösen azt, hogy támogatja az erős partnerség elvét, a helyi fejlesztést és a minden tagállamra kiterjedő partnerségi megállapodásokat. Az Európai Unió jövőjéről szóló vitában az RB már a kezdetektől fogva a kohéziós politika egyik legelkötelezettebb támogatója volt, amit a kohéziós szövetséghez való, döntő jelentőségű hozzájárulása is mutat. Bízom abban, hogy jó együttműködésünk továbbra is eredményeket hoz, és megnyitja az utat egy erős kohéziós politika felé.

A helyi és regionális vezetők értékelték a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan májusban benyújtott európai bizottsági jogalkotási javaslatokat , és kifejtették azzal kapcsolatos álláspontjukat, hogy hogyan javíthatók a nagyobb uniós alapokat szabályozó általános rendelkezések (a közös rendelkezésekről szóló rendelet), az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és az Európai Területi Együttműködési Alap.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR)

A Catiuscia Marini (IT/PES), Umbria régió elnöke és Michael Schneider (DE/EPP), Szász-Anhalt tartomány szövetségi ügyekért felelős államtitkára által kidolgozott vélemény szerint a kohéziós politikát egyszerűbbé és rugalmasabbá kell tenni azáltal, hogy csökkentjük a kedvezményezettek és az alapkezelők adminisztratív terheit. „Az egyszerűsítés azonban nem veszélyeztetheti a régiók, a városok és a helyi érdekelt felek bevonását” – jelentette ki Catiuscia Marini, hozzátéve, hogy „a partnerség és a többszintű kormányzás elveinek továbbra is sarokköveknek és az EU fő beruházási eszköze mögötti demokratikus értéknek kell maradniuk”. Ehhez elengedhetetlen a magatartási kódex teljes körű érvényesítése.

„A kohéziós politika vonzerejének növelése érdekében egyértelműen szükség van a régiók három kategóriájának magasabb társfinanszírozási arányára” – mutatott rá Michael Schneider, aki kiemelte, hogy „Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) ismét a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá kell vonni a többi alappal való szinergiahatás lehető legjobb kihasználása érdekében” .

Véleményében az EGSZB kiáll amellett is, hogy:

az EU egyetlen régiójának se kelljen 2020 után a finanszírozás aránytalan csökkentésével szembenéznie. Az Európai Bizottság által az egyes tagállamok veszteségeinek korlátozására javasolt nemzeti „biztonsági hálót” inkább regionális szinten kellene megvalósítani.

A társfinanszírozás jelenlegi szintjét fenn kell tartani, az EU a projektek költségeinek 85%-át fedezi a kevésbé fejlett és legkülső régiók, valamint a Kohéziós Alap és az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatás esetében; 70%-át az átmeneti régiók, 50%-át pedig a fejlettebb régiók esetében;

fenn kell tartani az aktuális n+3 szabályt, mely szerint az uniós finanszírozást visszavonják, ha a tervezett kiadások nem valósulnak meg ténylegesen 3 éven belül. Az Európai Bizottságnak a határidő két évre történő lerövidítésére irányuló javaslata átfedést okozna a 2014–2020-as programok lezárása és az új programok első „n+2 célkitűzése” között, ami súlyos adminisztratív terhet róna a vezetőkre.

Az új rendeletből el kell hagyni a „makrogazdasági feltételességet” – amely lehetővé teszi az esb-alapok befagyasztását azokban az országokban, ahol a nemzeti kormányok nem tesznek eleget az uniós költségvetési fegyelemnek –, mivel olyan döntések alapján bünteti a helyi önkormányzatokat, amelyekre azoknak nincs ráhatásuk, így káros bizonytalanságot eredményez a beruházási tervek megvalósításában.

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) – mely jelenleg az EU legnagyobb volumenű egységes beruházási alapja (mintegy 200 milliárd euróval 7 év alatt) – és a Kohéziós Alapnak –- mely olyan országok számára van fenntartva, amelyek egy főre jutó bruttó hazai terméke alacsonyabb, mint az uniós átlag 90%-a – továbbra is a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra kell helyeznie a hangsúlyt. A Michiel Rijsberman (NL/ALDE), Flevoland tartomány regionális minisztere által kidolgozott véleményben a régiók és a városok azt kérik, hogy az Európai Bizottság által a Kohéziós Alap költségvetésében javasolt 46%-os csökkentést vizsgálják felül és korlátozzák, valamint stabil költségvetést biztosítsanak az ERFA számára (+1%). „Közösségeink szükségleteinek jobb kielégítése érdekében a tematikus koncentrációt –- az ERFA forrásainak a kiválasztott szakpolitikai célokra való felhasználását – nem nemzeti szinten, ahogy az Európai Bizottság javasolta, hanem regionális szinten kellene működtetni” – hangsúlyozta Michiel Rijsberman, kifejtve, hogy „a nemzeti tematikus koncentráció központosítaná az elosztási mechanizmust, és ellentétes lenne a kohéziós politika helyi alapú megközelítésével” .

Az EU régióinak és városainak véleménye szerint:

A közös rendelkezésekről szóló rendeletnek és az egyes alapoknak biztosítaniuk az ERFA, az EMVA és az ESZA egymást kiegészítő jellegét, és szinergiákat kell lehetővé tenniük az integrált területi beruházások és a közösségvezérelt helyi fejlesztési kezdeményezések megvalósítása folyamán.

Az alapoknak „zöldebbé” kell válniuk, lehetővé téve, hogy a régiók az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket finanszírozhassanak belőlük, többek között a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fokozását.

A partnerség elvével összhangban minden esetben a tagállamoknak kell dönteniük az ERFA vagy a Kohéziós Alap forrásainak más olyan uniós eszközökhöz vagy programokhoz való átcsoportosításáról, amelyekben helyi és regionális partnerek is részt vesznek. Az ERFA, illetve a Kohéziós Alap forrásai 5%-ának az InvestEU eszközhöz, valamint az ERFA-előirányzatok további 5%-ának a közvetlenül az Európai Bizottság által irányított uniós programokhoz való javasolt átcsoportosítását egyeztetni kell a régiókkal és városokkal, és a konkrét helyi szükségletekre adott válaszként kell alkalmazni.

A fenntartható városfejlesztést azzal kell még inkább előtérbe helyezni, hogy az európai bizottsági javaslattal összhangban a nemzeti ERFA-eszközök legalább 6%-át erre a célra ruházzák be.

Az ERFA-nak kezelnie kell a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokat, valamint lehetővé kell tennie, hogy a régiók az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket finanszírozhassanak, többek között a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fokozását.

Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)

Az Andalúzia régió elnöke, Susana Díaz Pacheco (ES/PES) által kidolgozott vélemény üdvözli az ESZA+, a szociális jogok európai pillére és a tagállami makrogazdasági politikákat koordináló európai szemeszter közötti közvetlen kapcsolatot, amely erősítheti az európai szemeszter és a kohéziós politika európai szociális vetületét. A régiók és városok azt szeretnék, ha a társadalmi kohézió maradna az ESZA legfőbb célkitűzése, valamint ha erősebb lenne a kapcsolat az ESZA és az Európai Bizottság által az európai szemeszter keretében kidolgozott országspecifikus ajánlások között, hogy ezáltal jobban megvalósuljon ez a prioritás. A polgárok szükségleteinek kell az első helyen állniuk.

A véleményben a helyi és regionális vezetők a következőket kérik:

Megfelelő pénzügyi előirányzatok az ESZA+-hoz rendelt további célkitűzések fedezésére. Ha új feladatokat tűznek ki, de ugyanakkor az előirányzatok szintjét változatlanul hagyják, az jelentős forráscsökkentést eredményezne és csökkentené a hatást.

Az ESZA+ pénzügyi integrációja az ERFA-val és a Kohéziós Alappal. Az Európai Bizottság által javasolt különválasztás azzal a veszéllyel jár, hogy szétbontja a kohéziós politikát, és tovább súlyosbítja az EMVA esetében nemrégiben elhatározott szétválasztás negatív hatásait.

Az ESZA+ nyitása a szociális innováció területe felé, amint az Európai Bizottság javasolta. A legfőbb érdekelteknek az ilyen programok kidolgozására, megvalósítására és értékelésére vonatkozó kapacitásait azonban proaktívan meg kell erősíteni.

Annak a munkának a megfelelő elismerése, amelyet a városok és a régiók végeznek a bevándorlók társadalmi-gazdasági integrációja érdekében, különösen a külső határoknál fekvő területeken.

Európai területi együttműködés

A Marie-Antoinette Maupertuis (FR/EA), Korzika regionális kormányának tagja által kidolgozott véleményben az RB üdvözli azt a döntést, hogy egy külön rendeletet szentelnek ennek az EU tevékenységét a kezdetektől kísérő szakpolitikának. Ugyanakkor „ a régiók és városok elutasítják az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az ETE költségvetését 1,847 milliárd euróval csökkentsék ” – mondta el Marie-Antoinette Maupertuis, aki azt is kifejtette: „ az RB elkötelezett amellett, hogy együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy visszavonják azt az európai bizottsági javaslatot, amely megfoszt bizonyos régiókat a tengeri határokon történő együttműködés lehetőségétől azzal, hogy ez utóbbit pusztán transznacionális együttműködésnek tekinti ”.

Az RB ezenkívül önkényesnek tartja és elutasítja azt a javaslatot, hogy a forrásokat kizárólag azokra a határrégiókra kell priorizálni, amelyek lakosságának legalább fele kevesebb mint 25 km távolságra lakik a határtól, mivel ez a legtöbb határrégió esetében nincs így. Ellenzi az EU társfinanszírozási arányának 85%-ról 70%-ra történő csökkentését is. Támogatja viszont az új interregionális innovációs beruházások bevezetését, és kéri, hogy az EU-ban fennálló innovációs szakadék áthidalása érdekében a kevésbé innovatív régiókat, valamint a földrajzi és természeti hátrányokkal küzdő térségeket is vonják be ebbe a kezdeményezésbe.

Kapcsolat:

Pierluigi Boda

Tel.: +32 (0)2 282 2461

pierluigi.boda@cor.europa.eu

Megosztás :
 
Kapcsolódó hírek

1.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/EU-LONG-TERM-BUDGET-MUST-BE-IMPROVED-TO-TACKLE-CURRENT-AND-FUTURE-CHALLENGES-AND-PROMOTE-COHESION.ASPX

2.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/REGIONS-DELIVER-PROPOSALS-TO-MAKE-EUS-.ASPX

EU long-term budget must be improved to tackle current and future challenges and promote cohesion
EU long-term budget must be improved to tackle current and future challenges and promote cohesion
25.05.2023

1.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/BETTER-PREPARE-FUTURE-CRISES-EXTREME-EVENTS.ASPX

2.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/REGIONS-DELIVER-PROPOSALS-TO-MAKE-EUS-.ASPX

Europe needs to better prepare local communities to deal with future crises and extreme events
Europe needs to better prepare local communities to deal with future crises and extreme events
24.05.2023

1.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/HIGH-LEVEL-GROUP-ON-THE-FUTURE-OF-COHESION-POLICY.ASPX

2.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/REGIONS-DELIVER-PROPOSALS-TO-MAKE-EUS-.ASPX

President Cordeiro brings the voice of EU regions and cities in the High-Level Group on the Future of Cohesion Policy
President Cordeiro brings the voice of EU regions and cities in the High-Level Group on the Future of Cohesion Policy
23.05.2023

1.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/INTERVIEW-PRESIDENT-CORDEIRO-COHESION-ALLIANCE.ASPX

2.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/REGIONS-DELIVER-PROPOSALS-TO-MAKE-EUS-.ASPX

Interview with the CoR President Vasco Alves Cordeiro
Interview with the CoR President Vasco Alves Cordeiro
03.05.2023

1.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/KIRUNA-DECLARATION.ASPX

2.HTTPS://COR.EUROPA.EU/HU/NEWS/PAGES/REGIONS-DELIVER-PROPOSALS-TO-MAKE-EUS-.ASPX

Kiruna declaration calls for more support to remote areas to achieve just transition
Kiruna declaration calls for more support to remote areas to achieve just transition
28.04.2023