Az egyenlőtlenségek csökkentése és annak érdekében, hogy valamennyi európai polgár számára több lehetőség álljon rendelkezésre, a Régiók Európai Bizottsága (RB) egyszerűbb és rugalmasabb kohéziós politikát szorgalmaz, amely inkább az inkluzív fenntartható fejlődésre összpontosít és nem szankcióként vagy ösztönzésként szolgál más célok eléréséhez. A helyi és regionális vezetők az RB december 5-i plenáris ülésén négy véleményt fogadtak el, amelyek kéréseket fogalmaznak meg, illetve konkrét szövegmódosításokat is javasolnak a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikára irányuló európai bizottsági javaslatok finomítása érdekében.
A kohéziós politika, amely 2020-ig 365 milliárd euróval gazdálkodik, a következő évtizedben is az EU legfontosabb eszköze marad a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítására, a helyi szereplőknek a közös növekedési stratégiákba való bevonására, valamint tevékenységének az egyes közösségekben történő megismertetésére. A helyi vezetők ma megerősítették, hogy ellenzik az Európai Bizottság által javasolt 10%-os csökkentést, és konkrét javaslatokat terjesztettek elő e politika hatékonyabbá tétele érdekében.
„ A ma ismertetett javaslatok modernizálják, egyszerűsítik és fejlesztik a kohéziós politikát, valamint megmutatják, hogy Európa régiói és városai elkötelezettek e politika megerősítése mellett, hogy az a jövőben is megállja a helyét. Nagyobb rugalmasságra és megosztott irányításra van szükség, hogy a források rendelkezésre bocsátása valamennyi kormányzati szinttel együttműködve történjen, így biztosítva, hogy az uniós intézkedések olyan hatást gyakoroljanak, amelyet polgáraink elvárnak. Ez teszi lehetővé, hogy a kohéziós politika kezelni tudja azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembenéz, nemcsak ma, hanem a jövőben is ” – fejtette ki Karl-Heinz Lambertz (BE/PES) elnök.
Corina Cretu regionális politikáért felelős európai biztos elmondta: „ A Régiók Európai Bizottsága által a kohéziós politika jövője terén végzett értékes munka hozzájárult a tárgyalások alapjainak megteremtéséhez. Örömmel látom, hogy az RB konstruktívan szemléli az Európai Bizottság javaslatát, valamint különösen azt, hogy támogatja az erős partnerség elvét, a helyi fejlesztést és a minden tagállamra kiterjedő partnerségi megállapodásokat. Az Európai Unió jövőjéről szóló vitában az RB már a kezdetektől fogva a kohéziós politika egyik legelkötelezettebb támogatója volt, amit a kohéziós szövetséghez való, döntő jelentőségű hozzájárulása is mutat. Bízom abban, hogy jó együttműködésünk továbbra is eredményeket hoz, és megnyitja az utat egy erős kohéziós politika felé. ”
A helyi és regionális vezetők értékelték a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan májusban benyújtott európai bizottsági jogalkotási javaslatokat , és kifejtették azzal kapcsolatos álláspontjukat, hogy hogyan javíthatók a nagyobb uniós alapokat szabályozó általános rendelkezések (a közös rendelkezésekről szóló rendelet), az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és az Európai Területi Együttműködési Alap.
A közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR)
A Catiuscia Marini (IT/PES), Umbria régió elnöke és Michael Schneider (DE/EPP), Szász-Anhalt tartomány szövetségi ügyekért felelős államtitkára által kidolgozott vélemény szerint a kohéziós politikát egyszerűbbé és rugalmasabbá kell tenni azáltal, hogy csökkentjük a kedvezményezettek és az alapkezelők adminisztratív terheit. „Az egyszerűsítés azonban nem veszélyeztetheti a régiók, a városok és a helyi érdekelt felek bevonását” – jelentette ki Catiuscia Marini, hozzátéve, hogy „a partnerség és a többszintű kormányzás elveinek továbbra is sarokköveknek és az EU fő beruházási eszköze mögötti demokratikus értéknek kell maradniuk”. Ehhez elengedhetetlen a magatartási kódex teljes körű érvényesítése.
„A kohéziós politika vonzerejének növelése érdekében egyértelműen szükség van a régiók három kategóriájának magasabb társfinanszírozási arányára” – mutatott rá Michael Schneider, aki kiemelte, hogy „Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) ismét a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá kell vonni a többi alappal való szinergiahatás lehető legjobb kihasználása érdekében” .
Véleményében az EGSZB kiáll amellett is, hogy:
az EU egyetlen régiójának se kelljen 2020 után a finanszírozás aránytalan csökkentésével szembenéznie. Az Európai Bizottság által az egyes tagállamok veszteségeinek korlátozására javasolt nemzeti „biztonsági hálót” inkább regionális szinten kellene megvalósítani.
A társfinanszírozás jelenlegi szintjét fenn kell tartani, az EU a projektek költségeinek 85%-át fedezi a kevésbé fejlett és legkülső régiók, valamint a Kohéziós Alap és az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatás esetében; 70%-át az átmeneti régiók, 50%-át pedig a fejlettebb régiók esetében;
fenn kell tartani az aktuális n+3 szabályt, mely szerint az uniós finanszírozást visszavonják, ha a tervezett kiadások nem valósulnak meg ténylegesen 3 éven belül. Az Európai Bizottságnak a határidő két évre történő lerövidítésére irányuló javaslata átfedést okozna a 2014–2020-as programok lezárása és az új programok első „n+2 célkitűzése” között, ami súlyos adminisztratív terhet róna a vezetőkre.
Az új rendeletből el kell hagyni a „makrogazdasági feltételességet” – amely lehetővé teszi az esb-alapok befagyasztását azokban az országokban, ahol a nemzeti kormányok nem tesznek eleget az uniós költségvetési fegyelemnek –, mivel olyan döntések alapján bünteti a helyi önkormányzatokat, amelyekre azoknak nincs ráhatásuk, így káros bizonytalanságot eredményez a beruházási tervek megvalósításában.
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) – mely jelenleg az EU legnagyobb volumenű egységes beruházási alapja (mintegy 200 milliárd euróval 7 év alatt) – és a Kohéziós Alapnak –- mely olyan országok számára van fenntartva, amelyek egy főre jutó bruttó hazai terméke alacsonyabb, mint az uniós átlag 90%-a – továbbra is a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra kell helyeznie a hangsúlyt. A Michiel Rijsberman (NL/ALDE), Flevoland tartomány regionális minisztere által kidolgozott véleményben a régiók és a városok azt kérik, hogy az Európai Bizottság által a Kohéziós Alap költségvetésében javasolt 46%-os csökkentést vizsgálják felül és korlátozzák, valamint stabil költségvetést biztosítsanak az ERFA számára (+1%). „Közösségeink szükségleteinek jobb kielégítése érdekében a tematikus koncentrációt –- az ERFA forrásainak a kiválasztott szakpolitikai célokra való felhasználását – nem nemzeti szinten, ahogy az Európai Bizottság javasolta, hanem regionális szinten kellene működtetni” – hangsúlyozta Michiel Rijsberman, kifejtve, hogy „a nemzeti tematikus koncentráció központosítaná az elosztási mechanizmust, és ellentétes lenne a kohéziós politika helyi alapú megközelítésével” .
Az EU régióinak és városainak véleménye szerint:
A közös rendelkezésekről szóló rendeletnek és az egyes alapoknak biztosítaniuk az ERFA, az EMVA és az ESZA egymást kiegészítő jellegét, és szinergiákat kell lehetővé tenniük az integrált területi beruházások és a közösségvezérelt helyi fejlesztési kezdeményezések megvalósítása folyamán.
Az alapoknak „zöldebbé” kell válniuk, lehetővé téve, hogy a régiók az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket finanszírozhassanak belőlük, többek között a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fokozását.
A partnerség elvével összhangban minden esetben a tagállamoknak kell dönteniük az ERFA vagy a Kohéziós Alap forrásainak más olyan uniós eszközökhöz vagy programokhoz való átcsoportosításáról, amelyekben helyi és regionális partnerek is részt vesznek. Az ERFA, illetve a Kohéziós Alap forrásai 5%-ának az InvestEU eszközhöz, valamint az ERFA-előirányzatok további 5%-ának a közvetlenül az Európai Bizottság által irányított uniós programokhoz való javasolt átcsoportosítását egyeztetni kell a régiókkal és városokkal, és a konkrét helyi szükségletekre adott válaszként kell alkalmazni.
A fenntartható városfejlesztést azzal kell még inkább előtérbe helyezni, hogy az európai bizottsági javaslattal összhangban a nemzeti ERFA-eszközök legalább 6%-át erre a célra ruházzák be.
Az ERFA-nak kezelnie kell a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokat, valamint lehetővé kell tennie, hogy a régiók az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket finanszírozhassanak, többek között a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fokozását.
Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)
Az Andalúzia régió elnöke, Susana Díaz Pacheco (ES/PES) által kidolgozott vélemény üdvözli az ESZA+, a szociális jogok európai pillére és a tagállami makrogazdasági politikákat koordináló európai szemeszter közötti közvetlen kapcsolatot, amely erősítheti az európai szemeszter és a kohéziós politika európai szociális vetületét. A régiók és városok azt szeretnék, ha a társadalmi kohézió maradna az ESZA legfőbb célkitűzése, valamint ha erősebb lenne a kapcsolat az ESZA és az Európai Bizottság által az európai szemeszter keretében kidolgozott országspecifikus ajánlások között, hogy ezáltal jobban megvalósuljon ez a prioritás. A polgárok szükségleteinek kell az első helyen állniuk.
A véleményben a helyi és regionális vezetők a következőket kérik:
Megfelelő pénzügyi előirányzatok az ESZA+-hoz rendelt további célkitűzések fedezésére. Ha új feladatokat tűznek ki, de ugyanakkor az előirányzatok szintjét változatlanul hagyják, az jelentős forráscsökkentést eredményezne és csökkentené a hatást.
Az ESZA+ pénzügyi integrációja az ERFA-val és a Kohéziós Alappal. Az Európai Bizottság által javasolt különválasztás azzal a veszéllyel jár, hogy szétbontja a kohéziós politikát, és tovább súlyosbítja az EMVA esetében nemrégiben elhatározott szétválasztás negatív hatásait.
Az ESZA+ nyitása a szociális innováció területe felé, amint az Európai Bizottság javasolta. A legfőbb érdekelteknek az ilyen programok kidolgozására, megvalósítására és értékelésére vonatkozó kapacitásait azonban proaktívan meg kell erősíteni.
Annak a munkának a megfelelő elismerése, amelyet a városok és a régiók végeznek a bevándorlók társadalmi-gazdasági integrációja érdekében, különösen a külső határoknál fekvő területeken.
Európai területi együttműködés
A Marie-Antoinette Maupertuis (FR/EA), Korzika regionális kormányának tagja által kidolgozott véleményben az RB üdvözli azt a döntést, hogy egy külön rendeletet szentelnek ennek az EU tevékenységét a kezdetektől kísérő szakpolitikának. Ugyanakkor „ a régiók és városok elutasítják az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az ETE költségvetését 1,847 milliárd euróval csökkentsék ” – mondta el Marie-Antoinette Maupertuis, aki azt is kifejtette: „ az RB elkötelezett amellett, hogy együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy visszavonják azt az európai bizottsági javaslatot, amely megfoszt bizonyos régiókat a tengeri határokon történő együttműködés lehetőségétől azzal, hogy ez utóbbit pusztán transznacionális együttműködésnek tekinti ”.
Az RB ezenkívül önkényesnek tartja és elutasítja azt a javaslatot, hogy a forrásokat kizárólag azokra a határrégiókra kell priorizálni, amelyek lakosságának legalább fele kevesebb mint 25 km távolságra lakik a határtól, mivel ez a legtöbb határrégió esetében nincs így. Ellenzi az EU társfinanszírozási arányának 85%-ról 70%-ra történő csökkentését is. Támogatja viszont az új interregionális innovációs beruházások bevezetését, és kéri, hogy az EU-ban fennálló innovációs szakadék áthidalása érdekében a kevésbé innovatív régiókat, valamint a földrajzi és természeti hátrányokkal küzdő térségeket is vonják be ebbe a kezdeményezésbe.
Kapcsolat:
Pierluigi Boda
Tel.: +32 (0)2 282 2461
pierluigi.boda@cor.europa.eu