Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A régiók vezető szerepet tölthetnek be a zöldebb Európát célzó új iparstratégiában  

Ebben az interjúban Jeannette Baljeu (NL/RE) a hollandiai Dél-Holland tartomány kormányának egy tagja hat kérdésünkre válaszol a helyi és regionális önkormányzatoknak az új európai iparstratégiában betöltött szerepéről. Jeannette Baljeu hangsúlyozza, hogy új, helyi alapú dimenzióra van szükség ahhoz, hogy a régiók és városok – mint a polgárokhoz és az üzleti ökoszisztémákhoz legközelebb álló kormányzatok – magukénak érezzék az ipar kettős – egyszerre zöld és digitális – átállását. Jeannette Baljeu az október 12–14-i plenáris ülésen elfogadandó „Új európai iparstratégia” című vélemény előadója.

Milyen szerepet kell kapnia a helyi és regionális szintnek az új európai iparstratégiában?

A régiók képesek és hajlandóak is arra, hogy jó példával járjanak elöl, az új uniós iparstratégiának pedig hangsúlyoznia kell szerepüket és meg kell erősítenie a helyi alapú dimenziót.

Az ipari ökoszisztémák gyakran regionális jellegűek, és ellátási láncokon vagy tudáscsere-hálózatokon keresztül kapcsolódnak más regionális ökoszisztémákhoz. Ezért az uniós iparstratégia helyi alapú megközelítést igényel, amelyben fontos szerep jut a regionális és helyi önkormányzatoknak. Ezek azok a kormányzati szintek, amelyek a legközelebb állnak a polgárokhoz és az ipari ökoszisztémákhoz, és fontos hatáskörökkel rendelkeznek a különböző szakpolitikai területeken. Az eszközök széles körét tudják mozgósítani annak érdekében, hogy lehetővé tegyék egy holisztikus, ambiciózus uniós iparstratégia végrehajtását.

Milyen szerepet játszhat az iparpolitika a zöld megállapodás végrehajtásában? Hogyan lehet úgy meghatározni a környezetvédelmi normákat, hogy ezzel ne veszélyeztessük az európai vállalatok versenyképességét harmadik országbeli vállalatokkal szemben?

Az éghajlat-politikai célok elérése szempontjából a legnagyobb hatást az energiaigényes iparágakban lehet elérni. Ezek az iparágak készek is együttműködni e célok elérése érdekében, de én a véleményemben azt fejtem ki, hogy világos, ambiciózus és reális szén-dioxid-csökkentési célokat kitűző ütemtervekre van szükségünk. Úgy vélem, hogy támogatnunk kell iparágainkat az átállási folyamatban, hogy vezető szerepet vállalhassanak az átállás során, és bevonhassák a kisebb vállalkozásokat is. Ez versenyképességünket is növelheti, mivel a termékek és szolgáltatások minőségére összpontosíthatunk ahelyett, hogy harmadik országokból érkező olcsóbb alternatívák mellett döntenénk.

Igaz az, hogy a zöld megállapodás és a helyreállítási terv keretében nyújtott jelentős finanszírozás egybeesése rendkívüli lehetőséget jelent a zöld átállás folyamatának előmozdítására, nagy lehetőségeket nyitva a zöld, fenntartható vállalatok és vállalkozók előtt?

Igen, úgy vélem, hogy erre van esély, feltéve, ha ezt a pénzügyi támogatást megfelelő feltételekhez kötjük. Jelenleg a tagállamok felelősek a nemzeti tervek kidolgozásáért és a részletek meghatározásáért. A régiókat egyenrangú tárgyalópartnernek kell tekinteni, lehetőséget biztosítva számukra e tervek megvitatására és az azokhoz való hozzájárulásra. A régiók tudással és szakértelemmel rendelkeznek, és összekapcsolhatják az intelligens szakosodást célzó regionális innovációs stratégiákat (RIS3) ezekkel a tervekkel, valamint megmutathatják, hol vannak lehetőségek a gazdaság környezetbarátabbá tételét célzó beruházásokra.

Hogyan kell kinéznie egy intelligens szakosodási stratégiának? Mely területeken kell az európai iparnak versenyképesebbé válnia?

A régiók reális képpel rendelkeznek gazdasági helyzetükről. Ismerik erősségeiket és gyenge pontjaikat, ezért az intelligens szakosodásra vonatkozó regionális innovációs stratégiáikat nemcsak gazdaságuk fellendítésére, hanem a más régiókkal való együttműködés alapjául is fel kell használniuk. Ez a folyamat megkönnyítheti a regionális klaszterek és a további hatáskörök közötti kapcsolatok kialakítását a régióközi értékláncok kiépítése érdekében. A régióknak az intelligens szakosodási stratégiáikat ütemtervként kell használniuk klasztereik megerősítésére, nemcsak a régión belüli kapcsolatok, hanem a más régiók klasztereivel való kapcsolatok támogatása révén is, és bele kell foglalniuk az interregionális innovációs beruházási eszközt is. Ez javíthatja Európa versenyképességét, erősítheti az ellátási láncokat, és csökkentheti a globális beszállítóktól való függőségünket.

Meggyőződésem, hogy az EU nagyobb támogatást nyújthatna a tagállamoknak és a régióknak ahhoz, hogy versenyképesebbé váljanak. Ez nem feltétlenül több közfinanszírozást jelent. Azt is jelentheti, hogy oly módon reformálják meg a versenypolitikát, hogy iparunk kevésbé legyen sebezhető az ellenséges felvásárlásokkal szemben. Nemzetközi befektetők állami támogatások segítségével vásárolnak fel olyan kkv-kat, amelyek kulcsfontosságúak regionális ökoszisztémáink számára, de ugyanakkor túl kicsik ahhoz, hogy feltűnjenek ellenséges felvásárlásként, amint azt a külföldi támogatásokról szóló uniós fehér könyv is említi. Az egységes piac fejlesztése olyan ténylegesen egyenlő versenyfeltételeket is eredményezhet, amelyek fellendíthetik iparunk versenyképességét, amely így versenyezhet az olyan globális piacvezetőkkel, mint a Google, az Amazon vagy az Alibaba. Az intelligens szakosodást célzó regionális innovációs stratégiák nagyobb hangsúlyt helyezhetnének a digitalizációra is.

Ön szerint a világjárvány igen széles körű és erőteljes hatása szükségessé tenné-e az EU iparstratégiájának újragondolását?

A Covid19-világjárvány rávilágított a külföldi beruházások geopolitikai kockázataira, valamint a globális ellátási és értékláncoktól való túlzott függésre. Az EU iparstratégiájának ezért olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek segítenek megbirkózni a jelenlegi válsággal és felkészülni a jövőbeli világjárványokra. Erre az európai társadalom és gazdaság ellenálló képességének biztosítása érdekében van szükség, például az orvosi berendezések és gyógyszerek alternatív európai ellátási láncainak előkészítése révén. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa megőrizze technológiai vezető szerepét, és digitális és technológiai téren biztosítsa szuverenitását a stratégiai fontosságú vállalatok nem uniós szereplők általi ellenséges felvásárlásával szemben. Ehhez azonban a versenypolitika reformjára is szükség lesz.

A Covid19 miatti korlátozások során zavarok alakultak ki az ellátási láncokban: egyrészt határokat zártak le, így nehéz volt árut szállítani más országokba; másrészt pedig egyes országok embargót vezettek be bizonyos árucikkek, különösen orvostechnikai eszközök és gyógyszerek szállítására vonatkozóan. Vajon a vállalkozások (és régiók) ellenállóbbá tétele a globalizáció bizonyos mértékű visszafordítását és a hazai vállalkozások visszatelepítését vonja-e majd maga után?

Érthető, hogy az országok és régiók lakosaik érdekeit vették figyelembe, ami azt jelentette, hogy egyes határokat lezártak. Úgy vélem, hogy Európának oda kell figyelnie a globalizáció negatív aspektusaira. Meggyőződésem azonban, hogy nem szabad elfelejtenünk, hogy a régiók közötti együttműködés döntő fontosságú a válság kezeléséhez, amint azt Észak-Rajna-Vesztfália példája is bizonyítja, amely nyitva tartotta a Hollandiával közös határait, és holland Covid19-betegeket vett át. A nyitott regionális határok kulcsfontosságúak az európai társadalom és gazdaság ellenálló képességének biztosításához, különösen azért, mert olyan ipari klaszterekre van szükségünk, amelyek a helyi adottságokon alapuló megközelítés keretében működnek együtt.

Sajtókapcsolat:

pressecdr@cor.europa.eu