Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Regionális szintű szociális eredménytábla: Friss kutatások szerint az uniós régiók 80% - ában történt előrelépés, ám a régiók közötti egyenlőtlenség továbbra is kimutatható  
Karl-Heinz Lambertz, az RB elnöke: „Az EU-nak kiemelten kell kezelnie a társadalmi haladást és a regionális beruházásokat.”

A társadalmi haladás regionális szintű mérése létfontosságú annak biztosításához, hogy az európai, nemzeti és regionális szintű beruházások támogassák az EU szociális célkitűzéseit. A Régiók Európai Bizottsága (RB) ezért alkotta meg a világ első regionális szintű szociális eredménytábláját , amely szerint az uniós régiók zöme ért el eredményeket 2014 és 2018 között, bár az EU-n belül jelentősek az eltérések a régiók között.

Az Európai Bizottság 2018 óta egy szociális eredménytábla segítségével követi nyomon a társadalmi haladást a tagállamokban. Ez az eszköz 12 szakpolitikai területet figyel, köztük a munkanélküliséget, az oktatást, a gyermekgondozást, az egészségügyet és a digitális készségeket. Az RB – a helyi és regionális vezetők európai uniós közgyűlése – azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság eredménytáblája csupán nemzeti szintű adatokat szolgáltat. Az Eurostat adatai alapján ezt követően megalkotta a regionális szintű szociális eredménytáblát, amivel az EU régióinak szintjén mérhető a társadalmi haladás.

A regionális szintű szociális eredménytábla szerint 2014 és 2018 között általában pozitív tendencia tapasztalható: az uniós régiók több mint 80%-ának javultak a társadalmi haladást mérő mutatói. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes tagállamokon belül, például Olaszország északi és déli régiói között; ezt a tendenciát az Európai Bizottság által idén közzétett regionális innovációs eredménytábla is kimutatta.

Karl-Heinz Lambertz , a Régiók Európai Bizottsága elnöke elmondta:

„Európa sikerességéhez nem elég a gazdasági haladás: társadalmi haladásra is szükség van. A régióinkban kialakult helyzet ismeretében az uniós szakpolitikák és beruházások eredményesebben kezelhetik a regionális szintű különbségeket és biztosíthatják, hogy senki ne maradjon le. Az eredmények láthatók, a legfrissebb jelentés azonban arra mutat rá, hogy az EU-nak kiemelten kell kezelnie a társadalmi különbségek megszüntetését és a területi kohézió előmozdítását. Ez a kutatás csak a kezdet, és arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy munkánkra alapozva építse be a regionális dimenziót szakpolitikáiba, illetve a szociális eredménytáblába. A régiók és városok készek egy fenntartható Európa kiépítésére, ám ehhez beruházásokra van szükségük. Ezért rugalmasabbá kell tenni a Stabilitási és Növekedési Paktumot, továbbá a következő uniós költségvetésben meg kell erősíteni a kohéziós politikát és az Európai Szociális Alapot.”

Főbb megállapítások:

A rendelkezésre álló Eurostat-adatok alapján az Európai Bizottság szociális eredménytáblájának 12 szakpolitikai területe közül némi kiigazítással 8-at lehet regionális ( NUTS II-es ) szinten vizsgálni. Erre támaszkodva az RB létrehozott egy regionális szintű szociális eredménytáblát, amely az alábbi megállapításokra jutott:

Korai iskolaelhagyók: a legjobb eredményt Prága érte el. Bár az oktatásból végzettség nélkül távozók aránya az EU-ban 2010 és 2018 között 13,9%-ról 10,6%-ra csökkent, a regionális szintű adatok jelentős különbségekre mutatnak rá az egyes régiók között: a Cseh Köztársaságban ez az érték például átlagosan 6,2%, holott Prága 2,7% - os, az északnyugati régió pedig 17,1%-os arányt mutat. Spanyolországban is hasonló a helyzet: a nemzeti átlag 21,5%, ám az adatok 6,9% (Baszkföld) és 29,5% (Melilla) között ingadoznak.

A nemek közötti szakadék: nincs olyan régió, ahol több nő dolgozik, mint férfi. 2018-ban egyetlen olyan régió sem volt az EU-ban, ahol a nők aránya a foglalkoztatásban meghaladta volna a férfiakét. A nemek közötti foglalkoztatási különbség csökkentése terén a legnagyobb mértékű javulást 2014 és 2018 között a svédországi Övre Norrland (a 2014-ben még 2,2 százalékpontos különbség 2018-ra 0,5 százalékpontra csökkent, ami 77,27%-os csökkenésnek felel meg), a franciaországi Felső-Normandia (63,83%-os csökkenés) és a németországi Brandenburg (62,22%-os csökkenés) érte el.

A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek: hatalmas különbségek Olaszországon belül. Bár nem minden uniós régióból áll rendelkezésre pontos adat, általában javulás tapasztalható, miközben a régiók között továbbra is vannak különbségek: Olaszországban például Bolzanóban 8,5%-os volt a társadalmi kirekesztődés, miközben Szicíliában 52,1%.

Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok: számuk az Egyesült Királyságban egyre nő. Jelentős különbségek vannak a régiók között: százalékos arányuk a holland régiókban a legalacsonyabb (Utrecht: 3,2%). 2018-ban a legnagyobb arányban a franciaországi Guyanában (33,1%), majd pedig Dél-Olaszországban (Szicília: 31,5%) voltak ilyen fiatalok. Azok a régiók azonban, ahol százalékos arányuk a legnagyobb mértékben nőtt, az Egyesült Királyságban találhatóak (Északkelet-Skóciában például 7,7%-ról 12%-ra nőtt ez az arány).

Foglalkoztatási ráta: a legjobb eredményeket Skandináviában érték el. A különbségek hatalmasak (a két véglet a franciaországi Mayotte 40,8%-kal, illetve a svédországi Stockholm 85,7%-kal). A foglalkoztatás szintje Dél-Olaszországban és Franciaország tengerentúli régióiban a legalacsonyabb, a skandináv régiókban pedig a legmagasabb. Az elmúlt négy évben spanyol és magyar régiók mutatták a legjelentősebb javulást.

Munkanélküliségi ráta: Görögország továbbra sem lábalt ki a válságból. Néhány kivételtől eltekintve valamennyi európai régió eredménye javult az elmúlt négy évben; a legnagyobb mértékben a keleti és az euróövezeten kívüli országok régióié. A munkanélküliségi ráta a kontinentális Európában görög és spanyol régiókban a legmagasabb (Nyugat-Makedóniában 27%-on tetőzik), egyes német és cseh régiókban pedig a legalacsonyabb.

Tartós munkanélküliség: jelentős regionális különbségek, a legnagyobb javulás Lengyelországban mérhető. A tartós munkanélküliség mértéke hatalmas különbségeket mutat: 0,3% és 28,7% között ingadozik. A leggyengébben görögországi régiók teljesítenek, a legerősebbek pedig a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban vannak. Az elmúlt négy év során a legnagyobb mértékű javulást lengyel régiók érték el.

Születéskor várható élettartam: spanyol és olasz régiókban a legmagasabb. Az egészségügyi ellátás területén ez az egyetlen mutató, amelyhez rendelkezésre állnak regionális szintű adatok. A várható élettartam spanyol és olasz régiókban a legmagasabb (a csúcsot 85,1 évvel a Madridi Közösség tartja), a legalacsonyabb pedig bolgár régiókban (Északnyugat-Bulgáriában 73,5 év).

A jelentés a 281 NUTS II-es szintű régiót a 2014 és 2018 között elért eredményeik alapján négy kategóriába sorolja (a fent említett 8 mutató közül hetet vesz figyelembe: az adatok szétaprózódottsága miatt kimarad „a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek” mutatója):

Erőteljesen javuló régiók , amelyekben a vizsgált években mind a 7 mutató javult (38 régió, közülük 7 az Egyesült Királyságban, 5 Olaszországban, 4 Hollandiában található, Németországban, Lengyelországban és Spanyolországban pedig 3-3 ilyen van)

Mérsékelten javuló régiók , amelyekben 5 vagy 6 mutató javult (188 régió)

Stagnáló régiók , amelyekben 3 vagy 4 mutató mutat javulást (47 régió)

Hanyatló régiók , ahol csak 1 vagy 2 mutató javult (5 régió, köztük a franciaországi Aquitánia és Mayotte, a németországi Gießen és az egyesült királyságbeli Északkelet-Skócia).

Kapcsolat:

Lauri Ouvinen

Tel.: +32 2 282 2063

lauri.ouvinen@cor.europa.eu