Az uniós helyi és regionális vezetők emellett egy olyan szolidaritási mechanizmust is szorgalmaznak, amely hatékonyan enyhíti az EU külső határain fekvő régiók előtt álló migrációs kihívásokat.
A Régiók Európai Bizottsága (RB) március 19-én elfogadott ajánlásai szerint az Európai Unió intézményeinek felül kell vizsgálniuk az Új migrációs és menekültügyi paktumban foglalt javaslatokat úgy, hogy a paktum nagyobb támogatást nyújtson az EU határai mentén fekvő régióknak, jobb védelmet biztosítson a kiszolgáltatott személyek számára, és csökkentse az EU határain található befogadó állomásokon töltött időt.
Ha az uniós tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elfogadnák ezeket az ajánlásokat , az megkönnyítené a határ menti régiók finanszírozáshoz való hozzáférését, enyhítené a rájuk háruló feladatokat, és – válság esetén – lehetővé tenné, hogy az irreguláris migránsokat kérelmük feldolgozása idején az EU más részein szállásolják el. Ez a javaslat csökkentené az uniós fogadóállomások használatát, és megszüntetné az „első belépés országának” elvét, amely a felelős tagállam meghatározására szolgál. A menedékkérőkre és a migránsokra összpontosító intézkedések közül az ajánlások több támogatást tartanak szükségesnek a kiszolgáltatott csoportok és a kiskorúak számára, ellenzik a 12 éven aluli gyermekek ujjnyomatvételére irányuló európai bizottsági javaslatot, több orvosi és pszichológiai segítségnyújtást szorgalmaznak a befogadóállomásokon, és sürgetik, hogy a gyermekeket és a kísérő nélküli nőket részesítsék előnyben az áttelepítési eljárásokban.
Az Európai Bizottság 2020 szeptemberében terjesztette elő az új migrációs és menekültügyi paktumot, amely rugalmas szolidaritási mechanizmust javasol az uniós tagállamok között. Az RB a véleményében támogatja ezt a mechanizmust, azonban szkeptikus a visszaküldési szponzorálás koncepciójának megvalósíthatóságát illetően. A mechanizmus arra kötelezné az uniós tagállamokat, hogy kifejezzék szolidaritásukat, de szabadon választhatnának a szolidaritás különböző gyakorlati formái közül.
Az előadó, Antje Grotheer (DE/PES), Bréma képviselő-testületének alelnöke így nyilatkozott: „Nekünk, európai városoknak, településeknek és régióknak az európai alapvető értékeken, az igazságosságon és a közös felelősségvállaláson alapuló, gyakorlati megoldásokra kell törekednünk. Ezért a migráció kapcsán olyan szolidaritási mechanizmust szorgalmazunk, amely figyelembe veszi nézeteinket, és valóban enyhíti a frontot tartó régiókra nehezedő terheket. Mindemellett pedig a migránsok, különösen a gyermekek és a kiskorúak alapvető jogainak védelmét kell előnyben részesíteni. Gyorsabb eljárásokra van szükség, az emberi jogokat tiszteletben tartva. Egy olyan Európában, ahol senkit sem hagyunk hátra, nem lehet szemezgetni a nekünk tetsző intézkedések között; ehhez szolidaritásra és méltányosságra van szükség.”
Az RB március 17-i plenáris ülésén Tomas Tobé (SV/EPP), az Európai Parlamentnek a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelettel foglalkozó előadója kijelentette, hogy a szolidaritásnak kötelezőnek kell lennie, de rugalmas lehetőségeket kell tartalmaznia, hozzátéve, hogy valószínűleg új elképzelésekre lenne szükség a szolidaritás formáival kapcsolatban.
Tobé elmondta: „A jelenlegi európai menekültügyi rendszer hibás, ami súlyosan érinti a régiókat és a településeket, különösen a frontvonalban lévő tagállamokban. E nyomás enyhítése érdekében jól működő migrációs rendszerre van szükség. Érdemi szolidaritásra és méltányos felelősségmegosztásra van szükségünk Unió-szerte – de pragmatikus megoldásokat kell találnunk, mert ezt a kérdést gyakorlatilag már 2016 óta tárgyaljuk, és nagyon, nagyon lassan haladunk. De akármire is jutunk végül, valamit tennünk kell, mert akár ha a jelenlegi rendszert is valóban végrehajtanánk, már akkor sem lennénk olyan nagy bajban, mint most. Még sok a tennivalónk, mielőtt a paktumról bármiféle politikai következtetést vonhatnánk le.”
Az RB véleménye elsősorban a migráció fogadási szakaszára összpontosít, körüljárva az Európai Bizottság javaslatainak vitás kérdéseit, többek között a kérelmek szűrését és feldolgozását, a kérelmek elbírálásához alkalmazott kritériumokat, azon migránsok visszaküldését, akiknek a kérelmét elutasították, a szolgáltatások nyújtását, valamint a határ menti régiókra háruló kapcsolódó pénzügyi és adminisztratív terheket. Az RB üdvözölte továbbá a paktum egy másik dimenzióját, a migránsok új otthonukba való beilleszkedését, és az Európai Bizottságnak az integrációról és befogadásról szóló, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó cselekvési tervét az új migrációs és menekültügyi paktum „szükséges kiegészítésének" nevezte.
2019-ben az RB az Európai Bizottság támogatásával elindította a „Városok és régiók az integrációért” kezdeményezést. 2021. márciusi plenáris ülésén az RB és az Európai Bizottság megállapodást írt alá az együttműködés elmélyítéséről.
Ylva Johansson , a belügyekért felelős európai biztos az RB március 19-i plenáris ülésén az integrációra összpontosítva a következőket mondta: „Mindenekelőtt a helyi és regionális önkormányzatokra hárul az a feladat, hogy integrációs és egyéb szolgáltatásokat nyújtsanak az újonnan érkezett migránsok számára, valamint támogassák hosszú távú befogadásukat. Örömmel jelentem be ezt a Régiók Bizottságával létrehozott partnerséget, amely kulcsszerepet fog játszani az uniós városok és régiók integrációs munkájának támogatásában.”
Kapcsolattartó:
Andrew Gardner
+32 473 943 981
andrew.gardner@cor.europa.eu