Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A biológiai sokféleség védelmének kulcsfontosságú elvként kell megjelennie az uniós helyreállítási tervben  

Ebben az interjúban Roby Biwer (LU/PES) , Bettembourg képviselő-testületének tagja öt kérdésre válaszol azzal kapcsolatban, hogy a biológiai sokféleség milyen fontos szerepet játszik az új világjárványok megelőzésében, az éghajlatváltozás kezelésében és a nagyobb fenntarthatóság elérésében az uniós helyreállítási terv révén. Roby Biwer az előadója a Biológiai sokféleséggel rendelkező városok és régiók 2020 után című véleménynek, amely a következő, októberi plenáris ülésen kerül elfogadásra. A vélemény a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulásait ismerteti az Európai Bizottság által 2020. május 20-án előterjesztett 2030-as uniós biodiverzitási stratégiához . Ezenkívül 2021. május 17. és 30. között Kínában, Kunmingben kerül sor az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Felei Konferenciájának 15. ülésére ( UN CBD COP15 ), ahol az RB hangsúlyozni fogja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet töltenek be a biológiai sokféleség védelme terén.

A Covid19-járvány világszerte átformálta a politikai menetrendet. A 2020 utáni időszak biológiai sokféleségéről szóló vélemény előadójaként hogyan befolyásolta a világjárvány az Ön munkáját?

A Covid19-járvány valóban hatással volt a biológiai sokféleségről szóló véleményre. A pandémia nemcsak a szakértők, hanem a polgárok körében is felhívta a figyelmet a témára. Most már ők is tisztában vannak azzal, hogy ezek a katasztrófák leggyakrabban abból erednek, hogy az emberiség nem megfelelően bánik a biológiai sokféleséggel, saját egoista vágyait előtérbe helyezve, visszás módon használja fel azt. Emellett az emberek felismerték, hogy az ép biológiai sokféleséggel rendelkező, egészséges ökoszisztémák garantálják saját egészségünket és sorsunkat. A betegségek mintegy 80%-a a vadvilágból származik, és egyre valószínűbb, hogy egzotikus állatokról átterjednek az emberre. Ezért saját érdekünkben is alapvető fontosságú, hogy megőrizzük a természetet és a biológiai sokféleséget. Saját egészségünk ettől az egyensúlytól függ.

Van-e valamilyen szerepe a biológiai sokféleségnek a Covid19 utáni válságban és az uniós helyreállítási tervben?

Igen, van. A Covid19 utáni időszakban az emberi erőforrásoknak és az állami beruházásoknak kell elsőbbséget élvezniük. Ezek a politikák számos zöld munkahelyet teremtenek majd, és jelentősen javítják a természetes környezetet és az ökoszisztémák ellenálló képességét. A biológiai sokféleség alapvető szerepet játszik az emberi jólétben és számtalan más területen is. A biológiai sokféleség csökkenő tendenciájának megfordítását kulcsfontosságú elvnek kell tekinteni az erőforrások elosztása során valamennyi jelentős pénzügyi terv – például az uniós helyreállítási terv – keretében. Nem térhetünk vissza ahhoz, hogy tolerálunk, sőt támogatunk is olyan tevékenységeket, amelyek egészségünket, élelmiszer-ellátásunkat és megélhetésünket veszélyeztetik értékes ökoszisztémáinknak és azok funkcióinak rombolásával vagy tönkretételével. Ez azt jelenti, hogy elegendő forrást kell mozgósítani a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések közvetlen vagy közvetett ösztönzésére minden kormányzati szinten, valamint egyszerűsíteni kell az eljárásokat annak érdekében, hogy a finanszírozás hozzáférhetőbbé váljon. A biológiai sokféleségnek az ágazatokon átívelő szakpolitikai és gazdasági tevékenységekben olyan értéket kell jelentenie, amely nem képezheti alku tárgyát. Úgy tűnik, hogy az ökoszisztémák megőrzésével és helyreállításával kapcsolatos tudatosság jelentősen nőtt, és a polgárok egyre inkább elvárják a biológiai sokféleségbe történő beruházásokat. A helyi és regionális önkormányzatok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy végrehajtsák ezeket a politikákat és mozgósítsák a polgárokat.

Hogyan foglalná össze Virginijus Sinkevičius európai környezetvédelmi biztos számára az Ön által kidolgozott RB-vélemény legfontosabb elemeit a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiával összehasonlítva?

Az Európai Bizottság által közzétett, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiát igen ambiciózusnak tartom. Ugyanakkor több és gyorsabb fellépésre van szükség a biológiai sokféleség globális válságának kezeléséhez, valamint megfelelő eszközök és elegendő források szükségesek ökoszisztémáink helyreállításához. A biológiai sokféleség semmiképpen sem válhat „régimódi” gazdasági megfontolások áldozatává, és az uniós helyreállítási terv motorját kell jelentenie. Az Európai Bizottságnak teljes mértékben ki kell használnia a helyi és regionális önkormányzatok lehetőségeit és egyedi helyzetét arra, hogy segítsék a 2030-ig tartó időszakra szóló új biodiverzitási stratégia végrehajtását.

Szeptember 30-án New Yorkban kerül sor a biológiai sokféleséggel foglalkozó ENSZ-csúcstalálkozóra. Kulcsfontosságú globális rendezvényről van szó, amelyen meg kell mutatni, hogy megvannak a szükséges ambíciók egy hatékony 2020 utáni globális biodiverzitási keret elfogadásához az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Felei Konferenciájának 15. ülésén. Melyek azok a legfontosabb üzenetek, amelyeket Ön szerint az ENSZ részes feleinek haza kell vinniük?

Annak ellenére, hogy egyre inkább elismerik a szubnacionális kormányzatok kulcsszerepét a biológiai sokféleség csökkenő tendenciájának megfordításában, a globális kormányzás keretei között még mindig hiányzik a formális elismerés és a vertikális együttműködés. Ezenkívül a helyi és szubnacionális önkormányzatokat be kell vonni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos irányítási folyamat minden egyes lépésébe a folyamat minden egyes szintjén, globális és nemzeti szinten egyaránt. Ez a következőket jelentené:

1) minden nemzeti tervnek fel kell vázolnia, amennyiben lehetséges, egy szubnacionális tervet a nemzeti szint alatti kormányzatok számára;

2) biztosítani kell elegendő forrás mobilizálását, a források összegyűjtésében és elosztásában pedig a szubnacionális kormányzatoknak is részt kell venniük;

3) a szubnacionális kormányzatokat be kell vonni a nyomonkövetési, értékelési és visszajelzési mechanizmusok kidolgozásába és végrehajtásába;

4) vertikális és horizontális együttműködésen alapuló, hosszú távú megközelítést kell kidolgozni a biológiai sokféleség szempontjának általános érvényesítésére;

5) a szubnacionális kormányzatok számára egyértelmű szerepet kell biztosítani a biológiai sokféleség más menetrendekkel (pl. éghajlat-politika, fenntartható fejlődési célok) történő összehangolása terén;

6) meg kell erősíteni a szubnacionális kormányzatokat támogató szövetségeket és hálózatokat.

Tegyük fel, hogy a véleményről történő októberi szavazás után, amikor hazaér, iskolás gyerekeknek kell elmagyaráznia, hogy mit csinált Brüsszelben. Mit mondana nekik?

Azt mondanám, segítettem abban, hogy hatalmon lévő emberek megértsék, milyen fontos a környezet és meg kell védenünk a növényeket és az állatokat. Azért, hogy ők maguk, valamint az ő gyermekeik és unokáik is fenntartható módon élvezhessék bolygónk szépségét. Elmondanám nekik, hogy megpróbáltam segíteni abban, hogy megvédjük a biológiai sokféleséget és helyreállítsuk a leromlott ökoszisztémákat, valamint hogy a „turbókapitalizmus” nem jó út, mert nem nyújt garanciát arra, hogy a jövőben is megfelelő lesz a természet és az életminőség.

Háttér

A tavalyi, 481/2019. sz. Eurobarométer-felmérés megmutatja, hogy az uniós polgárokat egyre inkább aggasztja a természet állapota. Az európaiak túlnyomó többsége (96%) úgy nyilatkozott, hogy felelősséggel tartozunk a természetért, és hogy ez alapvető fontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Egy közelmúltbeli területi hatásvizsgálat szerint az uniós régiók 61%-át igen jelentős mértékben fogja érinteni a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni keret.

Az RB együttműködik az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény (UN CBD) keretében működő, a biológiai sokféleséggel és a szubnacionális kormányzatokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal , valamint más kulcsfontosságú szervezetekkel és érdekelt felekkel, köztük az ICLEI és a Regions4 szervezetekkel, hogy a városok, régiók és más szubnacionális kormányzatok hangját kifejezésre juttassa a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális menetrendben a 2021-ben tartandó COP15 konferenciára készülve.

Sajtókapcsolat:

pressecdr@cor.europa.eu