A következő évtizedben sokkal több pénzt kell elkülöníteni az Európai Unió és az annak keleti határán fekvő hat ország – köztük Ukrajna – közötti partnerség számára. Ezt üzente december 5-én a Régiók Európai Bizottsága egy sor ajánlásban, amelyekben arra is kérte az EU-t, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az együttműködés előnyei ne csak a partnerországok fővárosaiban legyenek érezhetőek. A többi konkrét javaslat között szerepel egy akadémia létrehozása a helyi és regionális önkormányzatok köztisztviselőinek képzésére, valamint a határokon átnyúló helyi projektek fokozottabb támogatása.

A vélemény egy olyan időszakban született, amikor az EU azon munkálkodik, hogy meghatározza a 2021–2027-es költségvetését, illetve áttekintse a keleti partnerség hat tagjával: Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldovával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal és Grúziával végzett munkáját. Az átfogó vélemény elismeri, hogy az EU egy évtizede tesz erőfeszítéseket olyan kézzelfogható változások támogatására, amelyek javítják a kormányzást, fellendítik a gazdaságot, támogatják a civil társadalmat és erősítik a kapcsolatokat. A dokumentum ezenkívül egyetért az EU azon megközelítésével, miszerint a legtöbb időt, erőforrást és erőfeszítést azokba az országokba fekteti, amelyek jobban támogatják a reformokat. Ugyanakkor kijelenti, hogy az EU-nak fokoznia kell a helyi és regionális szintű reformokhoz nyújtott támogatását.

Az előadó – Tadeuš Andžejewski (LT/ECR), Vilnius képviselő-testületének tagja – kijelentette: „Az elmúlt tíz évben tanúi lehettünk annak, hogy a hatalom bizonyos mértékben visszakerült a helyi és regionális önkormányzatokhoz, különösen Ukrajnában; azt is láthattuk, hogy a régióknak és városoknak – rendkívül üdvözlendő módon – megjött az étvágyuk a reformokhoz és az alulról építkező uniós kezdeményezésekben való részvételhez. Az egyik ilyen kezdeményezés a Polgármesterek Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetsége , amelynek középpontjában az éghajlatvédelem áll. A Polgármesterek a gazdasági növekedésért egy másik, újabb kezdeményezés, amely kifejezetten a keleti partnerség országaira irányul. Azt látjuk, hogy az EU támogatásával a szubnacionális kormányzatok együttműködnek a régióban működő társaikkal, és sikeresen teszteltük az EU és a keleti partnerség városai és régiói közötti partnerségeket. Politikailag, pénzügyileg és technikailag is támogatnunk kell ezeket a helyi szintű változásokat. Ennek a támogatásnak a keretében új egyensúlyt kell teremteni a kapcsolatokban, nagyobb szerepet biztosítva a városoknak és régióknak a saját területükre vonatkozó döntéshozatalban és a projektek irányításában.”

„Az Európai Bizottsághoz hasonlóan úgy véljük, hogy indokolt a költségvetés 25%-os növelése” – folytatta. „Az EU egyértelműen rengeteget tehet a kormányzás javításáért, a gazdaság fellendítéséért, a civil társadalom támogatásáért és a kapcsolatok megerősítéséért. A változások helyi és regionális szinten különösen három területen járhatnak mélyreható és tartós előnyökkel. Az egyik a felelősségteljes kormányzásba való nagyobb mértékű beruházás – például a köztisztviselők képzésével foglalkozó akadémia létrehozása révén. A gazdasági növekedést a statisztikák javítása, az uniós programokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a kisvállalkozások támogatása révén ösztönözhetjük. Az uniós tapasztalatok alapján pedig tudjuk, hogy az emberek közötti kapcsolatok erősítése és a határokon átnyúló programok kidolgozása rendkívül pozitív társadalmi, kulturális és gazdasági hasznot hoz; többet kell fektetnünk abba, hogy ezeket a modelleket kiterjesszük a keleti szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkra is.”

„Ezek ambiciózus, mégis szerény javaslatok, melyek előnyökkel járnak a polgárok, a vállalkozások, a közigazgatás, a demokrácia és a jogállamiság számára ebben a hat országban” – foglalta össze. „Előnyösek az uniós polgárok, vállalkozások és az EU külpolitikája szempontjából is, és megfelelnek az Európai Bizottság azon új törekvésének, hogy fellépésében hangsúlyosabb szerepet kapjon a geopolitikai megközelítés.”

„A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a jövőbeli keleti partnerség alakításában” című RB-véleményt fel fogják használni a 2020 közepén tartandó csúcstalálkozó előtt sorra kerülő kormányközi tanácskozások során. Az RB korábban már javaslataival gazdagította az érdekelt felekkel folytatott, mára lezárt uniós konzultációt is. A jelenlegi stratégia középpontjában a „20 cél 2020-ig” állt, négy célkitűzéssel: erősebb gazdaság, erősebb kormányzás, erősebb összekapcsoltság és erősebb társadalom.

Az RB ajánlásai több, részletesebben kifejtett elgondolást is magukban foglalnak, amelyeket a keleti partnerség országaiban működő helyi és regionális politikusok is népszerűsítenek vagy támogatnak az RB által 2011-ben létrehozott, A keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciája (CORLEAP) révén. Ide tartoznak a helyi demokráciáról , a gazdasági fejlődésről , az energiahatékonyságról , a határokon átnyúló együttműködésről , a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásáról , valamint a régiók közötti és a városok közötti partnerségekről szóló jelentések.

Az RB ajánlásai értelmében meg kell erősíteni a CORLEAP-et annak érdekében, hogy nagyobb támogatást nyújtson a decentralizációhoz a keleti partnerség országaiban, illetve elmélyítse az együttműködést az EU és a keleti partnerség országaiban működő helyi és regionális önkormányzatok szövetségei között.

Kapcsolat:

Andrew Gardner

Tel.: +32 473 843 981

andrew.gardner@cor.europa.eu