Az RB és a CEMR közös munkája rámutat arra, hogy csupán néhány országban vették figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok észrevételeit, ami veszélyezteti az európai helyreállítási terv sikeres végrehajtását.
A közös konzultáció eredményeit a Régiók Európai Bizottsága (RB) „Gazdaságpolitika” (ECON) szakbizottságának ülésén ismertették. Az ECON tagjai egyhangúlag elfogadták a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési tervről szóló véleménytervezetet is, amelyet Isolde Ries (DE/PES), Saar-vidék tartományi közgyűlésének első alelnöke dolgozott ki.
Annak felmérése érdekében, hogy a helyi közösségek milyen mértékben vesznek részt a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítésében, az RB és az Európai Települések és Régiók Tanácsa ( CEMR ) konzultációt folytatott a helyi és regionális önkormányzatok szövetségeivel. Ha a tagállamok igénybe kívánják venni a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – az „európai helyreállítási terv” néven is emlegetett Next Generation EU helyreállítási eszköz sarokköve – által nyújtott támogatást, akkor kötelezően be kell nyújtaniuk nemzeti terveiket az Európai Bizottsághoz.
„ Az RB és az ECON számára fontos volt a tényeken alapuló kutatás, az eredmények pedig azt mutatják, hogy sajnálatos módon a tagállamoknak csak kis része konzultál helyi és regionális önkormányzataival a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása során, és még kevesebben veszik végül figyelembe az észrevételeiket. A válaszadók által jelzett legfőbb akadály az, hogy a nemzeti kormányok egyszerűen nem akarják bevonni a szubnacionális kormányzatok képviselőit. A jövőre nézve fontos, hogy ezt a tényt széles körben megosszuk az intézményekkel, amelyek így jobban ösztönözhetik, hogy még a végleges változat benyújtása előtt vonják be a regionális és helyi önkormányzatokat e tervek elkészítésébe” – hangsúlyozta Michael Murphy (IE/EPP), az ECON szakbizottság elnöke és Tipperary megye közgyűlésének tagja.
Christophe Rouillon (FR/PES), Coulaines polgármestere, egyben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló RB-vélemény főelőadója kiemelte, hogy „a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szándéknyilatkozatokat tartalmaz arra nézve, hogy a városokat és régiókat bevonják a nemzeti helyreállítási tervekkidolgozásába. Ha konzultálnának velük a tervezési szakaszban, az garantálná az erőforrások hatékony helyi szintű felhasználását, elkerülve a holtteherhatásokat és az átfedéseket, különösen az európai strukturális alapok esetében. A jobb kéznek tudnia kell, mit csinál a bal. A labda egyelőre a tagállamok térfelén pattog: ők tudnak javítani az átláthatóságon és a koordináción, és meg is kell ezt tenniük.”
Dario Nardella, a Eurocities elnöke és Firenze polgármestere, aki csatlakozott a kerekasztal-beszélgetéshez, kijelentette: „Ha gyorsan cselekszünk, még elérhetjük a helyreállítási alapok minél célravezetőbb felhasználását, hogy az emberek élete visszaállhasson a normális kerékvágásba, és helyi szinten megvalósuljon a digitális és a zöld átállás kettős prioritása. Most, hogy a helyreállítási tervről szóló rendelet fontos partnerként ismerte el a városokat, arra van szükségünk, hogy a nemzeti kormányok és a helyi önkormányzatok együttműködjenek annak érdekében, hogy sürgősen forrásokat juttassunk a városainkban élő, a válság által leginkább sújtott embereknek.”
Dragos Pîslaru (RO/Renew Europe) európai parlamenti képviselő, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz témájával foglalkozó előadó elmonda: „Mikor foglalkozni kezdtem ezzel az eszközzel, világos lett számomra, hogy csak a polgárokkal folytatott párbeszéd révén találhatunk válaszokat a problémákra. Ezért indítottam el 13 konzultációt az uniós tagállamokban. Egy ideális nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek koherens módon kell tükröznie az összes jó elképzelést. Úgy vélem, hogy a tagállamoknak is ezt kellene tenniük. Az Európai Parlament gondoskodott arról, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozása és végrehajtása során a tagállamok konzultációkat folytassanak a civil társadalom érdekelt feleivel, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal.”
Lucia Puttrich, Hessen német tartomány európai és szövetségi ügyekért felelős minisztere kijelentette: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a helyreállítási terv legfontosabb eleme. Tekintettel a támogatás összegére, a végrehajtás különösen fontos. Most arra kell összpontosítani, hogy a pénz eljusson a régióba és jelentős lendületet adjon. Ez azt jelenti, hogy be kell ruházni a versenyképességbe, a zöld megállapodásba, az egészségügyi rendszer megerősítésébe és a digitalizációba. Ezeket a célokat csak akkor lehet megvalósítani, ha a régiók beleszólhatnak a programok kialakításába és végrehajtásába. Ez a beleszólás biztosítja ugyanis, hogy a közösen kidolgozott koncepció nagyon közel álljon a helyi igényekhez. Éppen ez a szubszidiaritás alapgondolata, amelyet kifejezetten támogatunk.”
Az RB részt vesz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának átfogó nyomon követésében. E tevékenység csúcspontja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Fórum lesz, amely a tervek szerint első alkalommal 2021 októberében, a Régiók és Városok Európai Hetének keretében kerül megrendezésre.
Az ülésen az ECON szakbizottság tagjai egyhangúlag elfogadták a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési tervről szóló véleménytervezetet is. Az előadó, Isolde Ries (DE/PES), Saar-vidék tartományi közgyűlésének első alelnöke, leszögezte: „A modern társadalmak és gazdaságok hosszú távon nem működhetnek megbízható, biztonságos, versenyképes és környezetbarát nyersanyagellátás nélkül. Számos európai kulcsiparág – például a gépjárműipar, az acélipar, az űrrepülés, az informatika, az egészségügy és a megújuló energia ágazata – igényel kritikus fontosságú nyersanyagokat. Az ilyen nyersanyagoktól való függőséget az erőforrások körforgásos felhasználása, fenntartható termékek és innovációk révén kell csökkenteni. Növelni kell az EU-n belüli nyersanyag-kitermelést és -feldolgozást, és diverzifikálni kell a harmadik országokból történő beszerzéseket.” A véleménytervezetről a tervek szerint az RB márciusi plenáris ülésén szavaznak majd.
Az ECON szakbizottság Loïg Chesnais-Girard-t (FR/PES), Bretagne régió közgyűlésének elnökét és az RB–Egyesült Királyság kapcsolattartó csoport elnökét nevezte ki főelőadónak a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék témájában. Az Európai Bizottság 5 milliárd eurós költségvetést javasolt ehhez az eszközhöz, amelynek célja az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése által legsúlyosabban érintett vállalkozások, régiók és helyi közösségek támogatása. A véleménytervezetről a márciusi plenáris ülésen szavaznak majd.
Ezenkívül Ricardo Riót (PT/EPP), Braga polgármesterét előzetesen kinevezték A fenntartható fejlődési célok megvalósítása 2030-ig című saját kezdeményezésű vélemény előadójának. A kinevezést az RB Elnökségének még jóvá kell hagynia.
Háttér:
Az RB és a CEMR közös konzultációjában 19 uniós tagállam – Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia – különféle szubnacionális kormányzati szintjeit képviselő 25 szervezet véleményét és tapasztalatait gyűjtötték össze. A célzott konzultációra 2020. november eleje és 2021. január eleje között került sor.
Az eredményeket itt lehet megtekinteni.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az a 672,5 milliárd eurós eszköz (ebből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és legfeljebb 360 milliárd euró kölcsön), amelynek célja, hogy támogassa az uniós országokat a reformok végrehajtásában és az EU közös prioritásaiba való beruházásban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az európai helyreállítási terv néven is ismert, 750 milliárd euró összegű Next Generation EU legnagyobb pénzügyi eszköze. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott támogatáshoz a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell benyújtaniuk, amelyekben feltüntetik a finanszírozandó reformokat és beruházásokat.
2020. december 18-án az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa politikai megállapodásra jutott az eszközről. A Parlament várhatóan a februári plenáris ülésén szavaz a szövegről, majd a Tanács hivatalosan elfogadja azt.
Októberben az RB plenáris ülése elfogadta a Christophe Rouillon (FR/PES) által kidolgozott Európai helyreállítási terv: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és technikai támogatási eszköz című véleményt. A sajtóközlemény itt található.
A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket 2021. április 30-ig kell benyújtani az Európai Bizottságnak. Az új eszköz irányítása szorosan illeszkedik a gazdaságpolitikai koordináció „európai szemeszterének” folyamatához. Az RB az elmúlt években ismételten bírálta, hogy nem vonják be strukturáltan és szisztematikusan a helyi és regionális önkormányzatokat általában véve a gazdasági kormányzásba és különösen az európai szemeszterbe. Az EU gazdasági kormányzásának felülvizsgálatára vonatkozó RB-s javaslatot és egyéb észrevételeket ez az Elio di Rupo (BE/PES), a vallon kormány miniszterelnöke által kidolgozott vélemény gyűjtötte egybe. A véleményt a plenáris ülés decemberben fogadta el. A sajtóközlemény itt található.
Kapcsolattartó:
Matteo Miglietta
Tel.: +32 (0)470 895 382
matteo.miglietta@cor.europa.eu