Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Régiók Európai Bizottsága: összefoglaló a januári plenáris ülésről  

António Costa portugál miniszterelnök január 31-én újra ellátogatott a Régiók Európai Bizottságába, hogy vázolja az EU-val kapcsolatos elképzeléseit. Az RB plenáris ülésén vendég volt még Tomiszlav Doncsev, Bulgária miniszterelnök-helyettese és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is. A helyi és regionális politikusok uniós közgyűlése kinyilatkoztatta, hogy a 27 tagú EU-ban a regionális szintű beruházások védelme érdekében növelni kell a jövőbeli uniós költségvetéshez való hozzájárulásokat. Az RB ezenkívül kijelentette, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul, amennyiben az EU megkísérli a régiók és városok számára előirányzott alapokat elvonni azért, hogy a nemzeti kormányzatok strukturális reformjait támogassa azokkal.

A portugál miniszterelnök üzenete: António Costa miniszterelnök a sürgető gazdasági helyzetről és a politikai megújulásról beszélt január 31-én. Felhívta a helyi és regionális vezetők figyelmét arra, hogy az EU-nak gazdasági reformokat kell végrehajtania és a régiók és városok közötti gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésére kell koncentrálnia. Az RB egykori tagja, Lisszabon korábbi polgármestere szerint „a globalizált világban Európának nagyobb kohézióra és versenyképesebb gazdaságra van szüksége”, illetve „nem szabad meggyengítenünk az Unió alapjait, például a kohéziós politikát.”

Bulgária miniszterelnök-helyettese szerint az EU-nak fontos próbát kell kiállnia: Az EU elnökségének nevében Tomiszlav Doncsev, Bulgária miniszterelnök-helyettese kijelentette: „A jövőbeli többéves pénzügyi keretről és kohéziós politikáról szóló vitát lakmuszpapírnak kell tekinteni az Unió jövője szempontjából, melyből kiderül, hogy mennyire hiszünk az Unióban.” Figyelmeztetett arra, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a soron következő költségvetés „inkább a jelenlegi politikai viharok eredménye, semmint ambiciózus menetrend lesz”. Véleménye szerint „a kohéziós politikának ösztönöznie kell a reformokat.”

Ahol lehet és szükséges, helyi és regionális megoldásokat kell alkalmazni. Az RB-tagokkal folytatott kiterjedt vitában – amelynek során többek között heves eszmecserére került sor a katalán függetlenségről – Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak az EU megreformálására tett összes javaslata, így a „kevesebbet hatékonyabban” forgatókönyve is várhatóan erősíti a szubszidiaritási elvet. Arra irányuló törekvésének részeként, hogy megtalálja a legjobb eredmény eléréséhez legmegfelelőbb szintet, az Európai Bizottság munkacsoportot állított fel, amelynek célja annak kidolgozása, hogy miként lehetne jobban bevonni a helyi és regionális önkormányzatokat az uniós politikaalkotásba. A munkacsoportot alkotó hat politikus közül három az RB tagja.

Az Európai Bizottság megsérti a szubszidiaritás elvét: Egy az összes politikai csoport támogatásával elfogadott állásfoglalásban az RB kijelentette, hogy panaszt emel az Európai Unió Bírósága előtt, amennyiben elfogadják az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy ajánlják fel a tagállamoknak azt a lehetőséget, hogy az uniós kohéziós alapokat a strukturális reformok támogatására használják. Az RB szerint az Európai Bizottság terve ellentmond a szubszidiaritás, a többszintű kormányzás, a társfinanszírozás és a megosztott irányítás elvének.

A Lengyelországgal szembeni fellépés támogatása: Az RB állásfoglalásban támogatta az Európai Bizottság arra vonatkozó döntését, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazását kéri, mivel a lengyel igazságszolgáltatással kapcsolatos jogszabályi változások közvetlenül és azonnal érintik a helyi és regionális önkormányzatok működését. Az RB azonban azt kérte az EU-tól, hogy ne függessze fel a lengyel városoknak és régióknak nyújtott finanszírozást, leszögezve: fontos, hogy „a helyi és regionális önkormányzatok [ne lássák kárát] a nemzeti kormányok által folytatott politikáknak”.

Kohéziós politika: Miután 2017 májusában elfogadta a kohéziós politika jövőjével kapcsolatos álláspontját, az RB most négy, a kohéziós politikához kapcsolódó kérdésben, köztük az EU pénzügyeinek jövője tárgyában is véleményt alkotott. A Marek Woźniak (PL/EPP, Nagy-Lengyelország [Wielkopolskie] vajdaság elnöke) által összeállított ajánlásokban az RB azzal érvel, hogy a közelgő brexitre tekintettel a tagállamoknak növelniük kellene az EU költségvetéséhez való hozzájárulásukat, és hogy továbbra is a kohéziós és az agrárpolitikának kellene a legnagyobb mértékben részesülnie az EU-alapokból.

Az RB arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad háttérbe szorítani a helyi és regionális önkormányzatokat. Egy Oldřich Vlasák (CZ/ECR, Hradec Králové képviselő-testületének tagja és az Európai Parlament korábbi alelnöke) vezetésével kidolgozott véleményben az RB hiányosságokra mutat rá az európai strukturális és beruházási alapoknak a kedvezményezettek szempontjából történő egyszerűsítésével foglalkozó magas szintű csoport ajánlásaiban, ugyanakkor támogatja, hogy a csoport a helyi és regionális szintű részvétel fokozását kéri. Az RB egy Petr Osvald (CZ/PES, Plzeň képviselő-testületének tagja és az RB „Területi kohéziós politika és uniós költségvetés” szakbizottságának elnöke) által ismertetett jelentésben azt vizsgálja, hogy miként lehet integrált területi beruházások segítségével növelni a kohéziós finanszírozás hatását.

Éves növekedési jelentés: Az Európai Unióban hátráltatja a gazdasági fellendülést az a tény, hogy nem ismerik fel a régiókban rejlő lehetőségeket és a gazdasági reformokban nem veszik figyelembe a régiók különbözőségét – erre a következtetésre jutott az RB egy a 2018. évi éves növekedési jelentésről elfogadott állásfoglalásban. Az RB ezenkívül figyelmeztetett arra, hogy a válságra adandó válaszként létrehozott beruházási terv – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) – az EU számos régiója számára elérhetetlennek bizonyul.

A legkülső régiókban rejlő lehetőségek maximalizálása: Az RB támogatott egy a Kanári-szigetek kormányának elnöke, Fernando Clavijo (ES/ALDE) által összeállított véleményt, amely átdolgozott stratégiát kér a legkülső régiók munkahelyteremtésének, gazdasági fejlődésének, társadalmi kohéziójának előmozdítására és az esélyegyenlőség biztosítására. Younous Omarjee (FR/GUE-NGL) európai parlamenti képviselő jelenlétében az RB támogatását fejezte ki az olyan ágazatokban történő beruházások iránt, mint a megújuló energiák és a kék gazdaság, és felvetette, hogy az EU legkülső régiói jó kísérleti alanyok lennének az innovációhoz.

Európa mozgásban: Az RB-tagok azt is megvizsgálták, hogy milyen hatást fejt ki a helyi és regionális szintre az Európai Bizottság „Európa mozgásban” elnevezésű csomagjának két jogalkotási javaslata. Egy Spyros Spyridon (EL/EPP, Pórosz képviselő-testületének tagja) által készített véleményben az RB a közlekedési ágazatban folyó versennyel és a munkavállalók kiküldetéséről szóló – a vállalatok és munkavállalóik székhelyükön kívüli országban folytatott tevékenységének kereteit megszabó – irányelv által érintett járművezetőkkel szembeni bánásmóddal kapcsolatos aggályokkal foglalkozott. Wim van de Camp (NL/EPP) európai parlamenti képviselő jelenlétében a tagok elképzeléseket fogalmaztak meg azt illetően, hogy miként lehet elérni a járművezetők munkafeltételeinek jobbá tételét, a közúti biztonság fokozását és a verseny javítását célzó uniós jogszabályok jobb tiszteletben tartását.

Egy Ivan Žagar (SI/EPP, Slovenska Bistrica polgármestere) által készített jelentésben az RB támogatta az Európai Bizottság azzal kapcsolatos javaslatait, hogy miként lehetne csökkenteni az európai útdíjszedési rendszerekhez kapcsolódó formalitásokat és harmonizálni a tömegközlekedés által szolgáltatott információkat.

Digitális egységes piac: A digitális egységes piac félidős értékelésében az RB hangsúlyozta, hogy a városok és régiók kulcspozícióban vannak ahhoz, hogy kihasználják a digitális gazdaságban rejlő növekedési potenciált. Az Alin Nica (RO/EPP, Újbesenyő [Dudeștii Noi] polgármestere) által kidolgozott vélemény figyelmeztetett arra, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a kiberbiztonságra, a személyes adatok védelmére és a digitális szakadék csökkentésére.

Kék gazdaság: A Földközi-tenger nyugati térsége „rendkívül érzékeny” az éghajlatváltozásra, valamint a demográfiai és humanitárius kihívásokra – figyelmeztetett Samuel Azzopardi (MT/EPP, Rabat képviselő-testületének tagja) egy a régió kék gazdaságának fenntartható fejlesztéséről szóló véleményben. A dokumentum ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a Földközi-tengeri térség nyugati része biztonságosabbá váljon, kifejlődjön egy „intelligens és ellenállóképes” tengergazdaság és javuljon a tengerpolitikai irányítás.

Kisvállalkozások: Támogatásra találtak Robert Negoiţă (RO/PES, Bukarest III. kerületének polgármestere) javaslatai arra vonatkozóan, hogy miként lehetne segíteni a helyi és regionális gazdaságok legjelentősebb munkahelyteremtőit – a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat (kkv-k) – támogató COSME program hosszú távú fejlődését. Az EU 2008-as Kisvállalkozói intézkedéscsomagja által létrehozott COSME megkönnyíti a kkv-k finanszírozáshoz jutását és nemzetközi piacokra való kilépését.

Erasmus helyi és regionális képviselők számára: Az RB arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra olyan csereprogram létrehozását 2018–2020 folyamán, amely képzést biztosítana a helyi és regionális szintű politikusoknak az uniós politikák tárgyában. A véleményt François Decoster (FR/ALDE, Nord-Pas-de-Calais régió közgyűlésének alelnöke és Saint-Omer polgármestere) állította össze, aki egyike volt a 2012–2013 között folyó kísérleti projekt száz résztvevőjének. Mercedes Bresso (IT/S&D) európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy támogatja a kezdeményezést.

Jobb egyensúly a konfliktust okozó fajok és az emberi tevékenység között: Borboly Csaba (RO/EPP) előadó egy olyan térség – Hargita megye – vezetője, amely Európa egyik legjelentősebb medvepopulációjának ad otthont, és arra tett az RB által támogatott javaslatokat, hogy miként lehetne csökkenteni a nagyragadozókkal való veszélyes találkozások számát. Az EU-ban öt nagyragadozófaj él, és közülük legalább egy jelenleg 21 országban előfordul.

További anyagok:

Tekintse meg az ülésről készült videóbeszámolót, az egyéni felszólalásokat, vagy a január 31-i és a február 1-jei ülést teljes egészében.

• A Flickr-en képeket is talál.

Elérhetőség:
PresseCdr@cor.europa.eu

Megosztás :