Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Platformgazdaság: uniós szabályokra van szükség a tisztességes verseny ‎ és a munkavállalói jogok biztosítása érdekében  

Helyi és regionális vezetők hangsúlyozták Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős új európai biztos előtt, hogy az EU-nak egyértelmű szabályokat kell lefektetnie a platformgazdaságra vonatkozóan a munkavállalói jogok garantálásának és annak érdekében, hogy az egységes piacon egyenlő versenyfeltételeket biztosíthassunk az online és offline gazdasági tevékenységek számára.

A Régiók Európai Bizottsága (RB) által ma elfogadott két vélemény kiemeli, hogy számos jelenlegi uniós jogszabály elavult, ha a digitális platformokon gyakran megjelenő, új üzleti modelleket és nem szokványos foglalkoztatási formákat nézzük. Főleg az e-kereskedelemről szóló, még 2000-ben született irányelv végrehajtása vezetett számos bírósági ügyhöz olyan vállalatokkal kapcsolatban, mint az Uber vagy az Airbnb.

Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztos első nyilvános megjelenésén, a Régiók Európai Bizottsága plenáris ülésén kijelentette: „Az Európai Bizottság új menetrendje arra törekszik, hogy megfelelő választ adjon a munka új világa, a globalizáció, az automatizálás, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia, továbbá a karbonsemleges gazdaságra való átállásunk jelentette aktuális kihívásokra és lehetőségekre. Gondoskodnunk kell arról, hogy ezek az átállási folyamatok valamennyi európai polgár javát szolgálják, különösen, ha a munkahelyükről és a megélhetésükről van szó. Regionális kormányzataink és közigazgatásaink fontos szerepet játszanak majd annak biztosításában, hogy ez a közös cél valósággá váljon.”

Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottsága elnöke leszögezte: „A szociális jogokat a jövőbeli EU központi elemévé kell tenni, megvédve az embereket, de egyúttal elfogadva és integrálva életünkbe a technológiai változásokat. Az EU-nak világos tervet kell kidolgoznia, amely biztosítja, hogy az iparágainkban bekövetkező változások ne okozzanak még nagyobb bérkülönbségeket, és ne növeljék az egyenlőtlenségeket. A megfelelő szabályozással a platformalapú munka jelenti az egyik lehetőséget annak biztosítására, hogy mindenki élvezhesse a digitalizáció előnyeit, és senki ne maradjon le.”

A két vélemény a közösségi gazdaság és a platformalapú munkavégzés különböző aspektusaira összpontosít. Az első , amelyet Dimitrios Birmpas (EL/PES), Egáleo képviselő-testületének tagja dolgozott ki, hangsúlyozza, hogy átfogó uniós szintű szabályozási keretre van szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen a platform-munkavállalók szociális jogait és szociális védelmét az olyan gyakorlatokkal szemben, mint amikor például a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat, az adókötelezettségeket és a kollektív szerződéseket kikerülni szándékozó munkaadók szándékosan és tévesen önfoglalkoztatóként sorolják be őket.

„A platformalapú munkavégzés számos lehetőséget kínál a munkaerőpiac számára, mivel könnyen hozzáférhető és rugalmas. Megfelelő intézkedéseket kell azonban hozni a platform-munkavállalók tisztességes munkakörülményeinek biztosítása érdekében. Az alapvető munkaügyi és szociális szabályozásokat ki kell terjeszteni a platformgazdaságra és annak munkavállalóira, akik közt sok a fiatal. Tekintettel a digitális gazdaság transznacionális jellegére, egyértelmű európai keretre van szükség a platformalapú munkából eredő számos szabályozási kihívás kezeléséhez, ideértve például azt is, hogy miként lehet megállapítani, fennáll-e munkaviszony” – fejti ki az előadó, aki üdvözli, hogy Schmit biztos foglalkozni kíván a platform-munkavállalók munkakörülményeivel és a bizonytalan foglalkoztatás új formáival.

A második vélemény arra szólítja fel az EU-t, hogy egyértelműen határozza meg a közösségi gazdasági platformok jogállását, a platform által gyakorolt ellenőrzés pontos mértékének megfelelően, annak tisztázása érdekében, hogy a működésükre mely szabályok az irányadóak. Továbbá, mivel a közösségi gazdaság elmossa a határt a szakmai és a magánszereplők között, a „szolgáltató” fogalmát Unió-szerte érvényes küszöbértékek meghatározásával kell tisztázni. Az új uniós jogszabályoknak azt is elő kellene írniuk a platformok számára, hogy bocsássák a hatóságok rendelkezésére a szabályok érvényesítéséhez és annak biztosításához szükséges adatokat, hogy a közösségi gazdasági szolgáltatók is méltányosan kivegyék részüket az adófizetésből.

Peter Florianschütz (AT/PES) előadó, Bécs képviselő-testületének és tartományi közgyűlésének tagja kijelentette: „Világos és méltányos szabályokra van szükségünk az EU-ban a digitális platformok kapcsán. A jogszabályoknak mindenkire vonatkozniuk kell, és az EU-nak figyelembe kell vennie a városokban, különböző közösségekben és régiókban élő polgárai érdekeit. Jelenleg több problémával állunk szemben, mint amennyire megoldást tudunk – az adózási kérdésektől a lakásszektorban megjelent rövid távú bérleti szerződéseken át egészen a városi mobilitás terén és a közszférában jelentkező nehézségekig. Az EU-nak jobban oda kell figyelnie a városaira.”

A véleményben emellett aggodalmunkat fejezzük ki az egységes piac abból eredő szétforgácsolódása kapcsán, hogy a tagállamok, a régiók és a városok eltérő szabályokat határoztak meg a közösségi gazdaság piaci szereplőire vonatkozóan. Az RB úgy véli, hogy a harmonizált szabályok előmozdítanák, hogy a meglévő nagy, multinacionális platformokkal szemben – amelyek a bonyolult szabályrendszereket jobban képesek kezelni – inkább a közösségi gazdaság kisebb vállalkozásai növekedjenek.

Kapcsolat:

Lauri Ouvinen

Tel.: +32 2 282 2063

lauri.ouvinen@cor.europa.eu