A régiók, városok és falvak is határozott szerepet kérnek a helyreállítást célzó uniós beruházások megvalósításában, így biztosítva, hogy a források eljussanak a világjárvány által leginkább sújtottakhoz.

A Covid-válság rávilágít arra, hogy az uniós szakpolitikai döntéshozatalt össze kell kapcsolni a helyi közösségek szükségleteivel, méghozzá a helyi szinten megválasztott politikusok kulcsfontosságú szerepe révén: ezt az üzenet fogalmazták ma meg a Régiók Európai Bizottsága tagjai Maroš Šefčovičnak, az Európai Bizottság alelnökének. A plenáris ülésen folytatott vita során a helyi és regionális vezetők megerősítették, hogy elkötelezettek az uniós jogszabályok javítása mellett. Ennek jegyében hozzá kívánnak járulni a jövőállósági platformhoz . Az RB tagjai egy, az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjára vonatkozó javaslatokat tartalmazó állásfoglalásban kérik, hogy az Európai Bizottság biztosítsa, hogy a világjárvány következményeinek hatékony helyi szintű kezelése érdekében a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásába. Kérik továbbá, hogy terjesszék ki azokat a kulcsfontosságú rugalmassági intézkedéseket, amelyeket azért vezettek be, hogy a Covid-válság alatt mozgósítsák az európai strukturális és beruházási alapokat.

Az uniós szabályok javítása kiemelt prioritás a helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyek az uniós jogszabályok 70%-ának végrehajtásáért felelősek. A regionális és helyi vezetők ismételten kijelentették, hogy az uniós jogszabályoknak a legnagyobb hozzáadott értéket kell biztosítaniuk a helyi közösségek számára, és tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság alapelveit. Ez csak akkor érhető el, ha a helyi szinten megválasztott politikusokat teljes mértékben bevonják az uniós jogalkotási folyamatba, és hozzájárulásukat elismerik és tiszteletben tartják a minőségi jogalkotási programban, a politikai döntéshozatal minden szakaszában.

Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottsága elnöke így nyilatkozott: „Az uniós jogalkotás minősége javul, ha a helyi és regionális önkormányzatok megosztják az Európai Bizottsággal a helyi szinten szerzett tapasztalataikat és szaktudásukat. Bevonásuk révén növekszik az Európai Bizottság munkájának átláthatósága és hatékonysága. A helyi politikusokkal folytatott élénk együttműködés a teljes szakpolitikai ciklus minőségét növeli: a szakpolitikák tervezését és előkészítését, elfogadását, végrehajtását, alkalmazását, értékelését és felülvizsgálatát. A helyi vezetők által a világjárvány egészségügyi és gazdasági következményeinek kezelése terén szerzett tapasztalatok konkrét példát jelentenek arra, hogy milyen hozzáadott értéket biztosíthatnak az uniós döntéshozatali folyamat számára a helyi közösségek tényleges szükségleteinek jobb kezelése érdekében.”

Maroš Šefčovič , az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnöke a plenáris ülésen elmondta: „Olyan uniós jogszabályokra van szükségünk, amelyek könnyen betarthatók, hatékonyak és megfelelnek a jövő kihívásainak. A Régiók Bizottsága munkája itt különösen fontos, mivel a jövőállósági platform erős mandátummal rendelkezik a helyi és regionális önkormányzatok számára különösen fontos témákkal kapcsolatban. 2021. évi éves munkaprogramjában szerepel például a határokon átnyúló egészségügyi ellátás, a közbeszerzés és a levegőminőség témája – ezek mindegyikét az RB képviselői javasolták. Örömmel látom azt is, hogy a Régiók Bizottsága fejleszti előrejelzési kapacitásait. Európának reziliens társadalomra van szüksége, és ezért ahhoz, hogy az uniós szakpolitikai döntéshozatal előremutató perspektívát kapjon, az összes uniós intézmény és szerv között együttműködésre van szükség. Az RB-től kapott közvetlen észrevételek nyomán a reziliencia-eredménytáblánk – az ellenálló képesség holisztikus módon történő értékelésére szolgáló új eszköz – szintén arra fog irányulni, hogy a regionális egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatókat is figyelembe vegye.”

Háttér-információk:

Az Európai Bizottság elismeri az uniós minőségi jogalkotási programhoz nyújtott RB-s hozzájárulást: világosan elkülöníti a különböző kormányzati szintektől származó hozzájárulásokat, és elismeri a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a tényeken alapuló politikai döntéshozatalban. Az Európai Bizottság elkötelezte magát az „aktív szubszidiaritás” gyakorlata mellett is, és kéri az RB által kidolgozott szubszidiaritásértékelő táblázat módszeres alkalmazását. A helyi és regionális önkormányzatok uniós döntéshozatali folyamatba való bevonását azonban tovább lehetne erősíteni, és strukturált és interaktív gyakorlattá lehetne tenni, például szisztematikus területi hatásvizsgálatokkal és olyan konzultációkkal, amelyek jobban tekintettel vannak a helyi és regionális önkormányzatokra.

A jövőállósági platform az Európai Bizottság minőségi jogalkotási programjának fő eszköze. Célja az uniós jogszabályok egyszerűsítése és korszerűsítése a jövőbeli kihívások jobb kezelése érdekében, ugyanakkor csökkentve a bürokráciát. Az RB három szakbizottsági elnöke tagja a platform irányító testületének, a regionális központok hálózata pedig a platform egyik alcsoportját alkotja, így tehát az RB mindkét szinten, a meglévő uniós jogszabályok értékelésében és felülvizsgálatában is részt vesz a platformon. Ezzel nemcsak a helyi és regionális önkormányzatokat képviseli, hanem az uniós jogszabályokat napi szinten végrehajtó polgárokat és vállalkozásokat is. A három RB-s szakbizottsági elnököt a jövőállósági platform legutóbbi plenáris ülésén márciusban előadónak jelölték ki: Mark Speich (DE/EPP) , Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi, európai és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, az RB „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” ( CIVEX ) szakbizottságának elnöke a közbeszerzési jogszabályokkal, különösen az elektronikus közbeszerzéssel foglalkozó vélemény előadója; Anne Karjalainen (FI/PES) , a finn Kerava város képviselő-testületének tagja, az RB „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” (SEDEC) szakbizottságának elnöke az európai térinformációs infrastruktúráról szóló, vagyis a téradatok (pl. természeti kockázati zónák, közlekedési hálózatok vagy népességeloszlás) leírására és megosztására szolgáló közös szabványokat megállapító irányelv tárgyában dolgoz ki véleményt; Ulrika Landergren (SE/RE) , a svéd Kungsbacka képviselő-testületének tagja, az RB „Természeti erőforrások” (NAT) szakbizottságának elnöke pedig a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló vélemény előadója.

Végül, de nem utolsósorban az RB a hálózataitól és az éves helyi és regionális barométeréből gyűjtött információkkal járul hozzá az Európai Bizottság második előrejelzési jelentéséhez, így garantálva, hogy a helyi realitások és a nemzeti szint alatti perspektíva megjelenjen az EU előrejelzésének globális kitekintésében.

A szubszidiaritás elve biztosítja, hogy az EU csak akkor lépjen, ha bizonyos kérdések kezelésében hatékonyabb, mint a nemzeti, regionális vagy helyi szint. A cél, hogy minden uniós fellépés elegendő hozzáadott értéket képviseljen. Az aktív szubszidiaritás koncepciója új munkamódszert jelent, amely egy lépéssel továbbviszi a szubszidiaritás hagyományos megközelítését. Arra ösztönzi az összes intézményi, nemzeti és szubnacionális szereplőt, hogy a teljes döntéshozatali ciklusban konstruktívan járuljanak hozzá az uniós jogszabályok hozzáadott értékének növeléséhez. Az aktív szubszidiaritásra vonatkozó megközelítést az RB a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ülésén javasolta, majd azt a szubszidiaritás és az arányosság elvéről szóló 2018. októberi európai bizottsági közlemény is átvette.

Az RB hozzájárulása az Európa jövőjéről szóló konferenciához

Kapcsolat:

Marie-Pierre Jouglain

Mobil: +32 (0)473 52 41 15

mariepierre.jouglain@cor.europa.eu