Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A következő Európai Bizottságnak kerülnie kellene új közbeszerzési jogszabályok bevezetését  
A helyi és regionális vezetők véleménye szerint nagyon fontos, hogy az akadozó reformokra válaszul ne vezessenek be új vagy további szabályokat.

A Régiók Európai Bizottsága kérte a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatának felfüggesztését azzal az indokkal, hogy az EU legutóbbi reformjai még gyerekcipőben járnak, és jelentős hiányosságokat mutatnak. Október 8-án elfogadott ajánlásaiban a helyi és regionális önkormányzatok uniós közgyűlése kifejtette, hogy az EU új szabályok bevezetése nélkül fontos problémákat kezelhetne azzal, ha megkönnyítené a hozzáférést a közepes méretű vállalatok számára és ösztönözné a harmonizációt például címkézési rendszerek révén.

Az RB ajánlásai gazdasági szempontból jelentősek, mivel a helyi és regionális önkormányzatok felelősek az EU-ban lefolytatott közbeszerzések 45%-áért. Az EU legutóbbi, 2014-ben elfogadott reformjai arra a meggyőződésre alapultak, hogy az állami szerződések a növekedés fontos katalizátorai lehetnek, és elháríthatják az egységes piacon belüli akadályokat a beruházások útjából. Az RB javaslatai intézményi szempontból is jelentősek, mivel egy új kísérleti program eredményeire támaszkodnak, amelynek célja, hogy a helyi tapasztalatokat figyelembe vegyék az uniós politikai döntéshozatalban.

A véleményt Thomas Habermann (DE/EPP), a bajorországi Rön-Grabfeld megye elnöke és a Keresztényszociális Unió tagja fogalmazta meg. Az ajánlások egyrészt az RB és a CEMR közös, a közbeszerzési szabályok tagállamokban való végrehajtásáról szóló, 2019. márciusában indított felmérésének eredményeit, másrészt az RB által márciusban létrehozott, az uniós szakpolitikák végrehajtásának felülvizsgálatát célzó regionális központok hálózatának 2019. júliusi jelentését tükrözik.

Habermann elmondta: „Az uniós közbeszerzési irányelvekben bevezetett reformokat illetően a szándék dicséretes – a régiók és a helyi önkormányzatok túlnyomó többsége elvben pozitívnak tartja a 2014. évi reformokat –, a gyakorlatban azonban számos hiányosságot találunk, melyek között vannak elhanyagolhatóak, de lényegiek is. A kisvállalkozások az Európai Unió várakozásainál kevesebb szerződést nyernek el, és a határokon átnyúló közbeszerzések nem teremtettek hozzáadott értéket a helyi és regionális önkormányzatok számára. Annak ellenére, hogy rendszeresen zajlottak uniós szintű – költséges és időigényes – közbeszerzési eljárások, határon átnyúló ajánlatok nem, vagy csak elhanyagolható mennyiségben kerültek elfogadásra. Emellett a helyi és regionális önkormányzatok gyakran nem látják szükségesnek a stratégiai közbeszerzési célkitűzések alkalmazását, különösen az innováció területén.”

„Vajon miért?” – tette fel a kérdést Habermann. „Egy átlagos regionális vagy helyi önkormányzatnál a költségvetések szűkösek, a kutatás és a fejlesztés nem elsődleges kérdés, és a beszerzések viszonylag egyszerű termékekről szólnak. A kiadásokat tekintve a közigazgatási szervek a források gazdaságos felhasználását kezelik prioritásként. Általában figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat, de nem rendelkeznek olyan megbízható és az egész Unióban elismert, egyértelmű címkékkel és tanúsítványokkal, különösen a környezetvédelem terén, melyekre szükség volna a jogbiztonság megteremtéséhez és a helyi ajánlatkérők terheinek csökkentéséhez. Lehet, hogy más országok vállalatai vonzó termékeket és árakat kínálnak, de az eltérő jogszabályok, adórendszerek és igazgatási rendszerek nehezen leküzdhető akadályokat állítanak. A közbeszerzési szabályok pedig nem elég egyszerűek és átláthatóak ahhoz, hogy vonzóak legyenek a kisvállalkozások számára.”

Habermann így folytatta: „A reformok még gyerekcipőben járnak – alig néhány tagállamnak sikerült betartania a 2016-os átültetési határidőt –, a köztisztviselők képzése még folyamatban van, így magas a hibakockázat, és az előnyök esetleg csak később mutatkoznak meg. Ráadásul, ahogy az gyakran előfordul, a nemzeti kormányok is saját feltételeket szabtak – amit a szakértők „túlszabályozásnak” neveznek –, így egyes esetekben a megoldást nem Brüsszeltől, hanem a nemzeti fővárosoktól kellene várni. Jelenleg a legfontosabb az, hogy a reformok a helyükre kerüljenek, és nem szabad új szabályokkal többletterheket róni a közigazgatási szervekre.”

„Mindemellett úgy gondoljuk, hogy ez az egyedülállóan alapos felmérés már így is számos fontos rövid és hosszú távú tanulságot tárt elénk” – mondta Habermann. „Először is, az EU és a nemzeti kormányok nem várhatják el, hogy a helyi önkormányzatok által kötött szerződések majd minden szakpolitikai cél megoldását elősegítik, legyen szó akár a fenntarthatóságról, akár a szociálpolitikáról. A közbeszerzés esetén olyan kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi egyrészt azt, hogy a szabályokat mérettől függetlenül valamennyi hatóság egyszerűen tudja alkalmazni, másrészt a helyi önkormányzás elvét. Másodszor: a helyi gazdaságok fellendítése érdekében az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania arra, hogy több közepes méretű vállalat induljon a pályázatokon. Harmadszor: a pályázati feltételek nem a legalkalmasabbak a más országokból származó ajánlattevők vonzására; jobb volna például előmozdítani a közös címkézést és a nemzeti tanúsítványok elismerését.”

Az ajánlások többsége egy széles körű konzultációs mechanizmuson alapul, melyet a Régiók Európai Bizottsága azért dolgozott ki és indított el, mert felmerült, hogy túl kevés információ áll rendelkezésre az uniós jogszabályok helyi és regionális hatásáról. Az RB és a CEMR közös felmérésében és a regionális központokkal kapcsolatos projektben, melynek kétéves kísérleti szakasza márciusban kezdődött, részt vesz az RB, az Európai Bizottság és 16 ország 36 partnerrégiója, az alábbi három területre összpontosítva: közbeszerzés, levegőminőség és határokon átnyúló egészségügyi ellátás.

A közbeszerzési jelentés és Habermann úr politikai ajánlásai képezik a regionális központokkal kapcsolatos projekt első eredményeit. Négy héttel az előtt jelennek meg, hogy az Európai Bizottság következő elnöke, Ursula von der Leyen hivatalba lép.

Egy másik, szintén október 8-án elfogadott ajánláscsomag keretében az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy amennyiben a kísérleti szakasz sikeresnek bizonyul, irányozzon elő forrásokat a regionális központok támogatására. A regionális központok létrehozását egy olyan munkacsoport tevékenysége nyomán kezdeményezték, amely azt vizsgálta, hogyan biztosítható, hogy az uniós politikai döntéshozatal nyitottabb legyen és figyelembe vegye a helyi és regionális önkormányzatok és a nemzeti parlamentek visszajelzéseit. A munkacsoport, melynek élén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke állt, 2018 közepén jelentést adott ki, melyben az RB számos álláspontja tükröződik.

Kapcsolat:

Andrew Gardner

Tel.: +32 743 843 981

andrew.gardner@cor.europa.eu