Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A regionális és helyi vezetők világos vidékfejlesztési menetrenden alapuló, új megállapodást szorgalmaznak, és több olyan beruházást várnak, amelyek segítik a vidéki közösségek válságból való kilábalását  

A Régiók Európai Bizottsága (RB) arról folytatott vitát Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztossal, hogy miként lehet segíteni a helyreállítást Európa vidéki területein. A régiók és városok egyféle „vidékfejlesztési megállapodást” szorgalmaznak a közös agrárpolitika, a strukturális alapok és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz céljainak meghatározásához és koordinálásához annak érdekében, hogy leküzdjék a válságot a vidéki térségekben, erősítsék a kohéziót, kizöldítsék az agrár-élelmiszeripart, támogassák a helyi termelőket és diverzifikálják a vidéki közösségek növekedési lehetőségeit. A vidékfejlesztési megállapodás az inkluzív irányításról is gondoskodna, ami arra ösztönözné az uniós, nemzeti, regionális és helyi szereplőket, hogy fenntartható módon állítsák helyre Európa vidéki területeit. Ezeket a szempontokat az „Uniós stratégia a vidék újjáélesztésére” című (egy valódi vidékfejlesztési menetrendet sürgető), az RB-tagok által támogatott vélemény is megerősítette.

A Covid19-világjárvány új dimenzióval egészítette ki és még sürgetőbbé tette a vidék újjáélesztésére irányuló törekvést az Európai Unió régióiban. A vidéki területeket, valamint a városokat és falvakat megtépázta a mezőgazdasági termékek iránti kereslet csökkenése, amit a bárok és éttermek bezárása, valamint a turizmus Unió-szerte történő befagyasztása okozott. Kiszolgáltatottabbak is lettek, mivel nehezebben férnek hozzá az egészségügyi központokhoz, a kórházakhoz és a közlekedéshez, és az internet is alig vagy egyáltalán nem érhető el számukra. A digitális szakadék különösen az oktatást és az üzleti életet sújtotta.

Ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a kemény brexit óriási csapást mér számos vidéki régióra, és komoly károkat okoz olyan megyék számára, mint például Enda Stensonnak, a vidék újjáélesztéséről szóló RB-vélemény szerzőjének az otthona: Leitrim.

„A válság miatt elengedhetetlen, hogy az EU a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőképét valódi »vidékfejlesztési megállapodássá« alakítsa át. Teljesítenünk kell a közlekedés, a konnektivitás, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások javítására, valamint a vidéki gazdaságok diverzifikálására és a fenntartható helyi agrár-élelmiszeripari termelés előmozdítására irányuló célkitűzéseinket” – szögezte le Apostolos Tzitzikostas , a Régiók Európai Bizottsága elnöke.

Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos hozzátette: „Minden szakpolitikának és minden uniós alapnak össze kell fognia a vidéki jövőkép céljainak elérése érdekében, optimalizálva az EU és a nemzeti finanszírozás közötti együttműködést és összhangot. A jövőkép egyik fontos célkitűzése ugyanis, hogy a vidéki területek szükségleteinek kielégítése érdekében jobb és hatékonyabb módszereket találjunk a meglévő támogatási mechanizmusok alkalmazására.”

A vita során az RB tagjai hangsúlyozták, hogy szisztematikus megközelítésre van szükség, amit egy valódi és kézzelfogható „vidéki menetrend” elfogadása tesz lehetővé. Mivel az új többéves pénzügyi kereten belül jóval kevesebb forrást irányoztak elő a KAP-ra, mint a jelenlegi programozási időszakban, még fontosabb biztosítani a koherenciát és a harmonizációt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és más európai alapok, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap és az Európai horizont között. A beruházások növelésére annak köszönhetően van esély, hogy az EU a következő évtizedben példa nélküli erőfeszítéseket tesz, de arról is gondoskodnunk kell, hogy valamennyi vonatkozó uniós szakpolitika figyelmet fordítson a vidékfejlesztésre. Ezek a szinergiák lehetővé tennék a vidéki szereplők számára a horizontális kérdések jobb megoldását, az együttműködés erősítését és az életminőség javítását a vidéki területeken.

Enda Stenson (IE/EA), Leitrim megye közgyűlésének tagja és az Uniós stratégia a vidék újjáélesztésére című vélemény szerzője hangsúlyozta: „A jelenlegi világjárvány okozta válság felszínre hozta és súlyosbította több, a vidéki területeket régóta fenyegető veszély következményeit, és még sürgetőbbé tette a vidék újjáélesztését. Vidéki közösségeinket egy olyan hellyé kell tennünk, ahol a legjobb élni, dolgozni és gyerekeket nevelni. Ehhez szükségünk van egy vidékfejlesztési megállapodásra, hogy beruházhassunk a szolgáltatásokba, a konnektivitásba és az emberekbe. Arra kérem az összes uniós intézményt, hogy keressünk együtt olyan megoldásokat, amelyek garantálják KAP-ágazatunk gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságát, és vidéki térségeink javát szolgálják. Közösségeink készséggel segítenek – ne szalasszuk hát el az alkalmat a vidék újjáélesztésére.”

Ulrika Landergren (SE/Renew Europe), Kungsbacka képviselő-testületének tagja és a Régiók Bizottsága „Természeti erőforrások” (NAT) szakbizottságának elnöke hozzátette: „A társadalom polarizációja mindig komoly problémákhoz vezet, és veszélyt jelent a demokráciára nézve. Egyrészt egyre nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség, másrészt mélyül a szakadék a vidéki és városi Európa között. Ez nem egészséges, és meg kell találnunk a módját annak, hogy vonzóbbá tegyük a vidéki közösségeket. A vidékfejlesztési megállapodással megtennénk az első lépést ebbe az irányba.”

Franc Bogovič európai parlamenti képviselő és a vidéki, hegyvidéki és távoli területekkel (RUMRA), valamint intelligens falvakkal foglalkozó közös munkacsoport társelnöke kifejtette: „Termelés nélkül nincs fogyasztás. Helyre kell állítani a bizalmat a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők között. A vidéki területek nemcsak erdőgazdálkodást és mezőgazdaságot, hanem ennél sokkal többet jelentenek. Reziliens vidéki térségekre van szükségünk, ahol a fiatalok modern munkahelyekre számíthatnak, az idősek pedig olyan minőségi életet élhetnek, mint régen. Ennek alapja a jó minőségű széles sávú rendszer.

Ha azt mondjuk: „intelligens falvak”, akkor egészségről, mobilitásról, szociális ellátásról, turizmusról, digitális platformokról, megújuló energetikai megoldásokról és sok más dologról beszélünk. Fontos, hogy az intelligens falvak koncepcióját horizontálisan értelmezzük, és véget vessünk a silógondolkodásnak. Az intelligens falvakhoz olyan stratégiára van szükségünk, amely beépül a kohéziós alapokba. Az Európai Parlamentben fáradhatatlanul dolgoztam ennek szolgálatában.”

A jelenlegi világjárvány egyedülálló lehetőséget kínálhat a vidéki területek rezilienciájának fejlesztésére és kiépítésére is, fellendítve a helyi fenntartható termelést azáltal, hogy a hangsúlyt a rövid ellátási láncokra helyezzük, és a termelés helyi és regionális formáinak előmozdítására törekszünk. A régiók és városok, valamint a helyi termelők rendkívül fontos szerepet játszanak a fenntarthatóbb és méltányosabb élelmiszerrendszerre való átállásban, amint azt A termelőtől a fogyasztóig – a helyi és regionális dimenzió című, Guido Milana (IT/PES), Olevano Romano (Róma megye) képviselő-testületének tagja által kidolgozott véleményben is olvashatjuk.

A vidéki területek és a köztes régiók adják az EU területének 88%-át, itt él az uniós lakosság 55%-a, itt termelik meg a bruttó hozzáadott érték 43%-át és itt található az uniós munkahelyek 56%-a.

További információk:

Kapcsolat:

Wioletta Wojewódzka

Tel. +32 (0)2 282 2289

Mobile: +32 (0)473 843 986

wioletta.wojewodzka@cor.europa.eu