A gazdasági és társadalmi helyreállítás, valamint a zöld és digitális átállás csak akkor lehet sikeres, ha a helyi és regionális önkormányzatokat közvetlenül bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába és végrehajtásába.

Az összes kormányzati szint, a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek közötti szoros partnerség kiemelkedően fontos ahhoz, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megfeleljenek a területi igényeknek, és elkerüljük a más uniós szakpolitikákkal és alapokkal való átfedéseket. A Régiók Európai Bizottsága (RB) mindenekelőtt ezt szeretné a nemzeti kormányok és az uniós intézmények tudomására hozni abban a véleményben, amelyet Rob Jonkman, a hollandiai Opsterland tanácsnoka dolgozott ki, és amelyet az RB december 1-jei plenáris ülésén fogadtak el.

A Régiók Európai Bizottsága tagjai sajnálják, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítése a legtöbb tagállamban nagyrészt felülről irányított folyamat keretében történik, és aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a szubnacionális szintet nem vonják be a végrehajtási és értékelési szakaszba. Ez a megközelítés azzal a veszéllyel jár, hogy központosítják a fontos közberuházásokat, és figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, aláásva ezzel a helyreállítási tervek hatását.

A vélemény szerint emiatt azok a régiók, amelyek már a világjárvány kitörése előtt is elmaradtak a fejlődésben, még jobban lemaradhatnak, akár a munkalehetőségek, a vállalatok támogatása vagy a digitalizáció terén, akár más kulcsfontosságú szakpolitikai területeken. Ezenkívül a régiók és a települések nem kellő mértékű bevonása miatt átfedések lehetnek a helyreállítási és a kohéziós politika forrásaiból finanszírozott beruházások között, ami versenyt teremt a két alap között. Ezért a helyi vezetők biztatónak találják, hogy az Európai Bizottság hamarosan online közzéteszi a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz eredménytábláját. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke levelet küldött Apostolos Tzitzikostasnak, az RB elnökének és Michael Murphynek, az RB „Gazdaságpolitika” szakbizottsága elnökének, és ebben körvonalazta, hogy az új eredménytábla tájékoztatást fog nyújtani arról, hogy miként kezelik a tagállamok kifizetési kérelmeit, és lehetőség szerint olyan nyomonkövetési módszert fog tartalmazni, amely jobban figyelembe veszi a területi szempontokat.

Rob Jonkman  (NL/ECR), Opsterland tanácsosa, a vélemény szerzője így fogalmazott: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az uniós vezetők közötti történelmi jelentőségű megállapodás eredménye, és ambiciózus eszközt jelent ahhoz, hogy megerősödve kerüljünk ki a Covid19-válságból. Bár a helyi és regionális önkormányzatok kezdettől fogva a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló küzdelem élharcosai voltak, sok tagállamban ők az utolsók, akiket bevonnak a helyreállítási tervekbe. Együttműködésre van szükségünk, nem pedig központosításra.”

Az EU-ban a közkiadások egyharmadáért és a közberuházások több mint feléért a helyi és regionális önkormányzatok felelősek, és e beruházások nagy része a Next Generation EU helyreállítási terv sarokkövét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsfontosságú szakpolitikai területein zajlik. Ezért a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt reformok és beruházások sikeres végrehajtása érdekében fontos, hogy a városok és régiók közvetlenül részt vegyenek a tervek kidolgozásában és végrehajtásában.

A Covid19-válság számos település és régió esetében a bevételek csökkenéséhez és a kiadások növekedéséhez vezetett. Az RB által októberben közzétett második regionális és helyi barométer becslése szerint a pénzügyi hiány csak 2020-ban 180 milliárd euró volt. Az RB hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak kötelességük, hogy mielőbb segítséget nyújtsanak a helyi és regionális önkormányzatoknak a költségvetési sokkhatások enyhítéséhez, és hogy fenntarthatóbbá, reziliensebbé és a zöld és digitális átállás kihívásaira és lehetőségeire felkészültebbé tegyék az európai gazdaságokat és társadalmakat, többek között a nemzeti helyreállítási tervek révén is.

Az RB arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló éves jelentésébe foglaljon bele egy fejezetet a helyi és regionális önkormányzatok bevonásáról, az Európai Parlamenttől pedig azt kéri, hogy kövesse nagyon szoros figyelemmel a helyreállítási tervekben lefektetett célok elérését, rendszeresen konzultálva a helyi és regionális önkormányzatokkal.

Háttér-információk:

Szeptember 24-én az RB – az EU Tanácsának szlovén elnökségével együtt – megrendezte a regionális helyreállítással és rezilienciával foglalkozó első magas szintű fórumot. A Lipicában (Szlovénia) tartott rendezvény során Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hangsúlyozta , hogy a nemzeti helyreállítási tervek csak a régiók és a települések bevonásával lehetnek sikeresek. A sajtóközlemény itt olvasható.

Az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze az a 723,8 milliárd eurós pénzügyi eszköz (folyó árakon, ebből 338 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 385,8 milliárd euró kölcsön), amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat a reformok végrehajtásában és az EU közös prioritásaiba való beruházásban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a 801 milliárd euró összegű Next Generation EU nevű helyreállítási terv legnagyobb pénzügyi eszköze. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott támogatáshoz a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell benyújtaniuk, amelyekben feltüntetik a finanszírozandó reformokat és beruházásokat.

RB-s tanulmány arról, hogy hogyan vettek részt regionális és helyi önkormányzatok nyolc nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítésében és végrehajtásában (2021. június).

Az RB és a CEMR közös konzultációja a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítéséről. A részletes eredmények itt érhetők el (2021. január).

Kapcsolat:

Matteo Miglietta

Tel.: +32 (0)470 895 382

matteo.miglietta@cor.europa.eu