Az európai közlekedési ágazat sikeres átalakítása és fenntarthatóbbá tétele érdekében az uniós városoknak és régióknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a kibocsátásmentes mobilitás ösztönzésére, az aktív közlekedési módok és a közös járműhasználat előmozdítására, a városi mobilitás átalakítására és a vidéki területek jobb összekapcsolására. Ezek a javaslatok a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáról szóló véleményből származnak, amelyet Robert van Asten (NL/RE) előadó ismertetett, majd pedig a Régiók Európai Bizottsága (RB) elfogadott az RB június 30-i, szerdai plenáris ülésén.
2017-ben a közlekedés volt felelős az EU szén-dioxid-kibocsátásának 27%-áért , és a közlekedési ágazat kibocsátása 2018-ban és 2019-ben egyaránt tovább nőtt , ami azt jelenti, hogy nagyszabású változásokra lesz szükség az EU ambiciózus éghajlat-politikai céljainak elérése érdekében. Az uniós mobilitási stratégia hosszú távú célja az, hogy a közlekedési ágazat kibocsátása 2050-re 90%-kal csökkenjen. Ez a stratégia az európai zöld megállapodás egyik fő kezdeményezése, amely arra irányul, hogy megalapozza a zöld és digitális átállással kapcsolatos célkitűzések elérését az uniós közlekedési rendszerben. A stratégiára az Európai Bizottság tavaly év végén tett javaslatot, és azt most cselekvési tervvel egészíti ki, amely felsorolja a következő négy év során elfogadandó konkrét intézkedéseket. A cselekvési terv kulcsfontosságú területként határozza meg például a kibocsátásmentes járműveket és az alternatív üzemanyagok infrastruktúráját, a szén-dioxid-kibocsátás árazását és a felhasználók hatékonyabb ösztönzését, valamint a mobilitás megfizethetőbbé és hozzáférhetőbbé tételét.
Robert van Asten (NL/RE), Hága tanácsnoka és a vélemény előadója elmondta: „A helyi és regionális önkormányzatoknak kritikus szerepe van a mobilitási átállásban, amely egy fenntarthatóbb és intelligensebb mobilitás érdekében összekapcsolja az európai zöld megállapodást és a digitális átállást. Az általam összeállított dokumentumnak fontos részét képezi a szociális és a befogadással kapcsolatos dimenzió, hiszen a mobilitási átállás magatartásbeli változást is igényel, ebben pedig központi szerepe van a felhasználónak. Az EU – egyrészt finanszírozással, másrészt pedig az uniós szabályok szabványosításának és harmonizációjának biztosításával – segíthet abban, hogy egyszerre foglalkozzunk az összekapcsoltság, az akadálymentesség és az egészség kérdésével. Ezenkívül szem előtt kell tartanunk az Európai Bizottság fenntartható városi mobilitási terveit is, amelyek tényleges együttműködési eszközt jelenthetnek a különböző kormányzati szintek között. Ennek feltétele azonban az, hogy elég rugalmasak legyenek és illeszkedjenek a városok és a régiók előtt álló kihívásokhoz.”
Ismail Ertug európai parlamenti képviselő az alábbiakat fűzte hozzá az RB véleményéhez: „Az EU fenntartható és intelligens mobilitási stratégiája irányt mutat az európai közlekedési ágazat számára. A digitalizáció és a dekarbonizáció kettős kihívása az egyik legfontosabb feladat lesz az elkövetkező évtizedekben. A siker érdekében az európai, a nemzeti és nem utolsósorban a regionális szintnek szorosan együtt kell működnie egymással. Ez különösen igaz az infrastrukturális projektekre, legyen szó akár a hiányzó határokon átnyúló összeköttetésekről, akár a jobb vasúti rendszerekről vagy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának átfogó hálózatáról.”
Az RB üdvözli az Európai Bizottság által javasolt mobilitási stratégiát, de több olyan területet is azonosított, amelyet tovább lehet fejleszteni. A tagok különösen a mobilitási stratégia regionális dimenziójának fontosságát hangsúlyozták, mivel a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az európai közlekedéspolitika alakításában, valamint a mobilitási szolgáltatások és infrastruktúra biztosításában. Emiatt a mobilitási átállás sikeréhez a helyi és regionális önkormányzatok határozott elkötelezettségére, valamint az aktív szubszidiaritás elvével összhangban egy valamennyi kormányzati szintet bevonó közös megközelítésre van szükség.
A vélemény arra is rámutat, hogy a mobilitási átálláshoz a közlekedés fenntarthatóbbá tétele mellett – amelynek egyik módja a légi közlekedés helyett a vasút használatának kiterjesztése – a polgárok magatartásának megváltoztatására is szükség van. Ahhoz, hogy elérjük azt az ambiciózus célt, hogy 2050-re 90%-kal csökkentsük a közlekedési ágazat kibocsátását, jelentősen ki kell terjeszteni az olyan szempontokat, mint az utazási távolságok és az utazások számának lehetőség szerinti csökkentése, az aktívabb mobilitási formákra, például a gyaloglásra és a kerékpározásra való átállás, illetve a közlekedési eszközök megosztása.
A tagok rámutattak arra is, hogy az Európai Bizottság stratégiája nem tartalmaz konkrét kezdeményezéseket a vidéki térségekre vonatkozóan, holott a mobilitás fontos szerepet játszik az infrastruktúrával nem megfelelően ellátott vidéki területeken történő szolgáltatásnyújtás biztosításában. A vélemény ezért az európai finanszírozás bővítését és szabályozási intézkedéseket szorgalmaz a polgárok mobilitásának javítása érdekében, különösen a gyéren lakott területeken.
Háttér-információk
Regionális dimenziójára és az európai zöld megállapodás szempontjából betöltött jelentőségére tekintettel a mobilitást és a közlekedési infrastruktúrát az egyik olyan kulcsfontosságú területként azonosították, amelyen fokozni kell a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság közötti együttműködést .
A közlekedés fenntarthatóbbá tételére irányuló uniós stratégia nagy része a vasúti szállításra való átállásról szól. 2021-et hivatalosan a vasút európai évének nyilvánították, amelynek szervezésében az RB a kezdetektől fogva aktívan részt vett az Európai Bizottság mellett, és számos helyi rendezvényt szervezett az RB tagjaival együttműködésben. Az RB elnöke, Apostolos Tzitzikostas és várhatóan több más tag is ellátogat a Connecting Europe Express vonatra, amely szeptember 2. és október 7. között 23 tagállamon halad át.
Az RB számára fontos téma lesz még az úgynevezett „Horizont Európa küldetés” is, amelynek célja, hogy 2030-ra 100 európai város klímasemlegessé váljon . A klímasemleges városok megvalósításának egyik első mérföldköve lesz az „új európai városi mobilitási keret”, amelyet az Európai Bizottság az év vége felé fog előterjeszteni. Mindkét kezdeményezés kiemelt téma az RB számára, és a siker kulcsa az, hogy a fenntartható városi mobilitással kapcsolatosan aktív szubszidiaritási megközelítést alkalmazzanak.
Kapcsolat:
Tobias Kolonko
Tel.: +32 22822003
tobias.kolonko@cor.europa.eu