Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Európai helyi szintű vezetők találkozója Varsóban Corina Creţu biztossal és a Visegrádi Csoport képviselőivel: a kohéziós politika alapvető Európa egyben tartásához  

A brexit utáni időszak forgatókönyvében felmerülő kihívásokra a legfőbb választ a beruházási hiányok pótlása, valamint a régióknak és városoknak a polgárok számára biztosítandó lehetőségek garantálása érdekében történő mozgósítása jelenti. Ez a COTER-tagok legfontosabb üzenete, amelyet március 2-án osztottak meg Varsóban az EU regionális politikáért felelős biztosával, Corina Crețuval, valamint a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, illetve Horvátország, Bulgária, Románia és Szlovénia fejlesztésügyi minisztereivel.

A kohéziós politika – amely 2020-ig 454 milliárd EUR költségvetéssel rendelkezik – messze az EU legfontosabb beruházási eszköze, amely az összes európai régióban támogatja az inkluzív és intelligens növekedést. Csökkenti a fejlesztés terén az elmaradásokat, terjeszti az innovációt és versenyképesebbé teszi az uniós gazdaságokat az EU intézményeinek, a nemzeti kormányoknak, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak a bevonásával.

Az EU régiói és városai azonban attól tartanak, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió alapvető célkitűzését alááshatja a 2020 utáni uniós költségvetés, amelyre az Európai Bizottság 2017 végén tesz javaslatot. Ennek oka, hogy a brexit hatással lesz a rendelkezésre álló erőforrásokra, illetve kísérlet történik az EU beruházási döntéseinek központosítására, a támogatásoknak kölcsönökkel való felváltására és a források olyan prioritások felé történő átirányítására, mint a migráció, a külső határok igazgatása vagy a strukturális reformok támogatása.

Március 2-án és 3-án Varsóban ezek a kihívások is a megbeszélések tárgyát képezték. A COTER tagjai ezenkívül megvitatták és elfogadták a kohéziós politika 2020 utáni jövőjéről szóló véleménytervezetet , amelyet az RB EPP-csoportjának elnöke és Szász-Anhalt tartomány európai ügyekért felelős államtitkára, Michael Schneider dolgozott ki.

„A kohéziós politika az Európai Unió üzemanyaga! Ez tartja lendületben az európai integrációt és ad dinamikát az unió gazdaságának. A jelenlegi kohéziós politika nélkül az integráció és a közösség gazdasági sikerei csorbulnának, így az EU-t összetartó erő gyengülne, ami a múltból ismert bizonytalanságba taszítaná a kontinenst!” – jelentette ki Rib ányi József (EPP/HU) , a Tolna Megyei Önkormányzat alelnöke.

Corina Creţu regionális politikáért felelős biztos kijelentette: „ Az elmúlt hónapok során egyre több polgártól hallottuk, hogy úgy érzik, a politikusok és az intézmények nem foglalkoznak velük, figyelmen kívül hagyják őket. Itt az ideje hát annak, hogy határozott üzenetet küldjünk nekik. Ez az üzenet pedig az, hogy Európa igenis törődik velük. És ezt mi mással lehetne bizonyítani, mint a kohéziós politikával? A kohéziós politika célja, hogy senki ne maradjon le, hogy mindenki élete jobbá váljon. Ezért küzdenünk kell ezért a politikáért és annak jövőjéért, hiszen az a mi közös jövőnk is. Munkahelyeket és növekedést a kohéziós politikával: igen, ám munkahelyeket és növekedést mindenki, minden régió számára.

Az ülésre a Visegrád+4 Csoport miniszteri találkozójával párhuzamosan került sor. Ez utóbbin a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint Horvátország, Bulgária, Románia és Szlovénia gazdaságfejlesztési miniszterei elfogadtak egy dokumentumot , amely a kohéziós politikának az EU jövője kapcsán betöltött létfontosságú szerepét hangsúlyozza.

Csepreghy Nándor , magyar miniszterhelyettes hozzátette : „Manapság az európai diskurzusban divatos megkérdőjelezni a kohéziós politika létjogosultságát. Azonban egy pillanatig sem szabad megfeledkeznünk a politikát eredetileg életre hívó alapvető társadalmi szükségletekről, valamint arról, hogy a kohéziós politika valamennyi uniós tagország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez jelentős mértékben járul hozzá. A kohéziós politika forrásai nélkülözhetetlenek az Unió versenyképességének hosszú távú fenntartásához, a belső piac egységének és működőképességének biztosításához, valamint az európai polgárok életszínvonalának növeléséhez.”

Egy március 3-án megrendezett magas szintű konferenciának köszönhetően az EU kohéziós politikai szakértői és szakemberei eszmét cserélhettek arról, hogy miként lehetne ezt a szakpolitikát egyszerűsíteni úgy, hogy közben hatékonyabbá váljon és jobban megfeleljen a helyi gazdaságok valós szükségleteinek.

A véleménytervezet megvitatására és elfogadására az RB május 10-i plenáris ülésén kerül sor.

Megjegyzés a szerkesztőknek:

Az EU kohéziós politikáját hétéves ciklusokban (2014–2020) hajtják végre az öt európai strukturális és beruházási alap (esb-alapok) segítségével. Ezek:

• az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amely az EU különféle régióinak kiegyensúlyozott fejlődését segíti,

• az Európai Szociális Alap (ESZA), amely a foglalkoztatáshoz kapcsolódó projekteket támogat szerte Európában, és Európa humán tőkéje: a munkavállalók, a fiatalok és a munkakeresők érdekében ruház be,

• a Kohéziós Alap, amely a közlekedéssel és a környezettel kapcsolatos projekteket támogat olyan országokban, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át. 2014 és 2020 között ezek az országok: Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia,

• az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amely az EU vidéki területei előtt álló sajátos kihívások megoldására koncentrál,

• az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), amely a halászokat fenntartható halászati gyakorlatok alkalmazásában, a part menti közösségeket pedig gazdaságuk diverzifikálásában segíti, miközben javítja az életminőséget az európai part menti régiókban.

A 2014–2020 közötti időszak előirányzatait az uniós költségvetésből származó 454 milliárd alkotja, amelyet a nemzeti alapokból származó 183 milliárd egészít ki. Összesen 638 milliárd értékével a kohéziós politika Európa legfőbb beruházási eszköze, amelyet az Európai Bizottság a nemzeti kormányokkal és a régiókkal partnerségben kezel. További információ, valamint az egyes országokra jellemző tendenciák és adatok a kohéziós politikára vonatkozó nyílt hozzáférésű adatok portálján találhatók.

Kapcsolattartó:
Pierluigi Boda (IT, EN)

Tel.: +32 2 282 2461

Mobil: +32 473 85 17 43

pierluigi.boda@cor.europa.eu

Megosztás :