Az EU-nak a Balkán egésze kapcsán hosszú távú megközelítést kell alkalmaznia, támogatva az alsóbb szintekről kiinduló változást.

Az Európai Uniónak sokkal többet kell tennie annak érdekében, hogy támogassa a hatékony és független közigazgatás megszilárdulását a balkáni és törökországi településeken és régiókban. A Régiók Európai Bizottsága egy február 12-én elfogadott véleményében úgy érvel, hogy ez segítene ellensúlyozni a civil társadalmat egyes országokban körülvevő „egyre ellenségesebb környezetet”, fellendítené a gazdasági növekedést és tágabb értelemben előmozdítaná a fenntartható fejlődést.

A Régiók Európai Bizottsága ajánlásai csupán néhány nappal azután fogalmazódtak meg, hogy az Európai Bizottság új javaslatokat vázolt fel a bővítéssel kapcsolatban, valamint négy nappal megelőzték a balkáni vezetők informális találkozóját Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.

A dokumentum előadója Jaroslav Hlinka (SK/PES), Kassa-Dél polgármestere volt, aki elmondta: „Az EU-nak hitelesnek kell lennie, és a hitelesség az ígéretek betartását jelenti. Ezért az EU-nak – az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően – meg kell kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, és sürgősen végre kell hajtania a koszovói vízumliberalizációt. A hitelességhez azonban meggyőzőbb ötletekre is szükség van ahhoz, hogy a Balkán többi része és Törökország segítséget kapjon az előrelépésben; ez viszont azt jelenti, hogy szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy sok nemzeti szintű vezető, akiből hiányzik a politikai akarat, nyomást gyakorol a helyi politikusokra, a civil társadalomra és a független médiára. Ezt a tendenciát meg kell állítani, sőt, meg kell fordítani. Jelentősebb beruházásokkal kell segítenünk a helyi közösségek alulról építkező fejlesztését és legfontosabb alkotóelemeit: a civil társadalmat, a független médiát és a helyi önkormányzatot. Enélkül a helyi demokrácia tovább fog gyengülni, és az országok nem lesznek képesek 2030-ra elérni az ENSZ fenntartható fejlődési céljait – illetve valódi sikerre vinni az esetleges uniós tagságot.”

Az uniós jogszabályok több mint 60%-ának végrehajtása igényel helyi szintű fellépést, az uniós költségvetés egyharmadát fordítják regionális fejlesztésre, és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közt megfogalmazott célkitűzések 65%-a érinti a régiókat és városokat.

Az RB véleménye — amely a legfrissebb az EU bővítési politikáját éves szinten felülvizsgáló vélemények sorában — a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt fektet a régió szélesebb körű, hosszabb távú célkitűzéseire, hiszen külön fejezetben foglalkozik a helyi és regionális önkormányzatoknak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében betöltött szerepével. Külön hangsúlyozza az éghajlat-politikai fellépést, ezen belül pedig annak előnyeit, hogy a városok és régiók csatlakozzanak a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez, amely egy alulról építkező, az EU technikai és politikai támogatását élvező kezdeményezés.

A helyi politikára összpontosító országspecifikus észrevételekben a jelentés rámutat arra, hogy nem csupán az uniós, hanem a páneurópai normáknak való megfelelést sem sikerült biztosítani. A dokumentum szerint az, hogy a bosznia-hercegovinai Mostarban nem sikerült helyhatósági választásokat tartani, „a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 3. cikkében rögzített elvek példátlan megsértésének” minősül, egy sor törökországi intézkedés pedig – a Legfelsőbb Választási Tanácsnak az isztambuli önkormányzati választások megismétlését előíró határozata, Diyarbakır, Mardin és Van városok demokratikusan megválasztott polgármesterének eltávolítása, valamint „a települési képviselő-testületek tagjaira és alkalmazottaira irányuló további elnyomó intézkedések” – „nem egyeztethetők össze a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szellemével és az abban foglalt elvekkel”.

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy sem Szerbia, sem Montenegró nem lép fel határozottan politikai színterük depolarizálása érdekében, továbbá sürgeti az Európai Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást Szerbiára annak kapcsán, hogy például Paraćin, Šabac és Čajetina településen „állítólagosan megfélemlítették” a demokratikusan megválasztott ellenzéki tisztségviselőket. Immár Szerbia és Montenegró is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.

Az RB által az EU-tól elvárt konkrét fellépések között szerepel egy külön a helyi és regionális önkormányzatok számára fenntartott tétel létrehozása az EU hosszú távú költségvetésében. A javaslatot az Európai Parlament is támogatja. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke reméli, hogy a február 20-án kezdődő csúcstalálkozón sikerül lezárni a költségvetési tárgyalásokat.

Az RB rámutat, hogy egy sor létező programot és mechanizmust – mint amilyen a SIGMA , a TAIEX vagy az ikerintézményi program – ki lehetne terjeszteni a régió szubnacionális közigazgatási szintjére, hogy ezekkel is támogassák a helyi önkormányzás és a helyi irányítás javítását, illetve hogy finanszírozzák a képzéseket és a szakértői együttműködést. Az RB ugyanakkor azt is szeretné, ha az Európai Bizottság új elképzeléseket vázolna fel – szakpolitikákra és eszközökre vonatkozóan – a helyi és regionális önkormányzatok támogatása érdekében.

Kapcsolat:

Andrew Gardner

Tel.: +32 473 843 981

andrew.gardner@cor.europa.eu