A különböző kormányzati szintek közötti valódi partnerség kulcsfontosságú a prioritások meghatározásához és ahhoz, hogy az EU területén hatékony beruházások valósuljanak meg
A Régiók Európai Bizottsága (RB) Közgyűlése elfogadta „A helyi és regionális önkormányzatok hatékony bevonása a 2021–2027-es időszakra vonatkozó partnerségi megállapodások és operatív programok előkészítésébe” című véleményt, melyet Juraj Droba (SK/ECR), Pozsony megye elnöke dolgozott ki. A vélemény támogatásával az RB tagjai kérik a „partnerségi elv” teljes körű tiszteletben tartását és a Next Generation EU által finanszírozott új eszközök – például az Igazságos Átmenet Alap és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – keretében történő érvényesítését.
A 2021–2027-es időszakra összesen 392 milliárd euróból gazdálkodó kohéziós politika az Európai Unió fő beruházási politikája. A partnerségi megállapodások és az operatív programok a kohéziós politika sarokkövei, amelyek meghatározzák a tagállamok arra vonatkozó stratégiáit, hogy miként használják fel a strukturális alapokat a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén. Annak érdekében, hogy a kohéziós politika sikeresen kielégítse az uniós lakosság igényeit, rendkívül fontos, hogy e kulcsfontosságú dokumentumok előkészítésének és végrehajtásának valamennyi szakaszába teljeskörűen bevonják a helyi és regionális önkormányzatokat, a társadalmi-gazdasági partnereket és a civil társadalmat.
Juraj Droba (SK/ECR), Pozsony megye elnöke és az RB plenáris ülésén elfogadott vélemény előadója így nyilatkozott: „Hangsúlyozni szeretném, mennyire fontos, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat bevonják az új programozási időszakról szóló uniós szintű tárgyalásokba. A kormányok és az Európai Bizottság közötti vitákból gyakran hiányzik a regionális dimenzió, és megbízható adatokkal sem rendelkeznek. Ezért nagyobb beleszólást kell adni a régiók és városok számára.”
A vélemény az RB megbízásából nemrégiben készült tanulmány eredményeire épül, melyek szerint a partnereknek az új 2021–27-es programozási időszak előkészítésébe való bevonása csak kis mértékben javult az előző, 2014–2020-as időszakhoz képest. A tanulmány megállapította, hogy a partnerségekben rejlő lehetőségeket számos országban még mindig nem használják ki kellőképpen, és egyes helyi és regionális önkormányzatokat még mindig nem vontak be közvetlenül a programozási időszakokkal kapcsolatos valamennyi szakaszba.
A helyi és regionális vezetők azt kérik, hogy a partnerségi elveket teljes mértékben érvényesítsék az olyan új eszközök keretében, mint az igazságos átmenet mechanizmusa és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz , melyet a Next Generation EU , azaz az európai helyreállítási terv keretében finanszíroznak. Rámutatnak továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek a kohéziós politikára gyakorolt jelentős hatására, valamint az említett eszközök közötti esetleges átfedések és következetlenségek kockázatára, ami aláásná az uniós beruházások hatékonyságát.
Az RB tagjai hangsúlyozzák, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és partnerségi megállapodások kidolgozásának eltérő ütemezése egyes esetekben akadályozhatja a hatékony intézményi koordinációt és korlátozhatja a szinergiák keresését. Az, hogy a gyors felhasználásra irányuló nyomás miatt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított finanszírozás esetleg előtérbe helyeződik a kohéziós politikával szemben, csökkentheti a 2021–27-es kohéziós politika programozásával és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeket, ami további késedelmekhez vezethet a kohéziós források felhasználásában. Ezért a tagok sürgetik, hogy az új programozási időszakra vonatkozó főbb stratégiai dokumentumokat haladéktalanul fogadják el annak érdekében, hogy a végrehajtás a lehető leghamarabb megkezdődhessen.
A helyi vezetők figyelmeztetnek továbbá arra a tendenciára, hogy a világjárvány és a két programozási időszak párhuzamos működtetése miatt centralizálják a strukturális alapok programozását és végrehajtását (A 2014–2020-as programokra előirányzott források 2023-ig költhetők el).
Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mind a tagállamokkal folytatott informális tárgyalások, mind pedig a partnerségi megállapodások és operatív programok tervezetének értékelése során szorosan kövesse nyomon a partnerségi elv alkalmazását, és adjon ajánlásokat a tagállamoknak és az illetékes önkormányzatoknak a partnerségi folyamatok javítására.
Háttér:
Az RB plenáris ülésének időpontja egybeesik az október 11. és 14. között megtartott Régiók és Városok 19. Európai Hetével , amelyet az RB és az Európai Bizottság közösen szervez. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló új kohéziós politika végrehajtását és megvalósítását az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának ( REGI ) és az RB „Területi kohéziós politika és uniós költségvetés” szakbizottságának ( COTER ) együttes ülésén is megvitatják Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos részvételével. Az ülés élőben itt követhető.
A Covid19-világjárvány hatása miatt az új kohéziós politikai jogszabályok hatálybalépése teljes egészében késedelmet szenvedett, csakúgy mint a partnerségi megállapodásoknak a tagállamok által az Európai Bizottsághoz történő benyújtása. A 2021–27-es rendelet 2021. július 1-jén lépett hatályba, és az Európai Bizottság eddig csak Görögország partnerségi megállapodását fogadta el .
Kapcsolat:
Matteo Miglietta
Tel.: +32 (0)470 895 382
matteo.miglietta@cor.europa.eu