Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztéséhez határozott helyi megközelítésre van szükség  

Az alábbi interjúban Borboly Csaba (RO/EPP) hat kérdést válaszol meg a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról . A Hargita Megyei Tanács elnöke az előadója annak a véleménytervezetnek , amely arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a közelmúltban közzétett közleményében vázolt megközelítést, és vegye figyelembe, hogy a városok és régiók a legtöbb tagállamban jelentős szerepet töltenek be a készségekhez kapcsolódó infrastruktúra támogatásában és fejlesztésében. A véleménytervezetet az ezen a héten, február 3. és 5. között tartandó plenáris ülésen bocsátják szavazásra.

Véleményében Ön üdvözli a nemrégiben elindított készségfejlesztési paktumot , amelynek célja, hogy összefogja az értéklánc egészében hatást gyakorló érdekelt felek széles körét. Ezt szem előtt tartva hogyan járulhatnak hozzá a helyi és regionális önkormányzatok a paktum végrehajtásához annak érdekében, hogy közös stratégiákat és képzési rendszereket dolgozzanak ki?

Az Európai Bizottságnak el kellene ismernie azt a szerepet, amelyet – az érintett helyi infrastruktúra tulajdonosaiként, az uniós alapok és a nemzeti és regionális támogatások kedvezményezettjeiként, valamint a helyi és regionális közösségek elérésében megkerülhetetlen szereplőkként – a helyi és regionális önkormányzatok játszanak. Jelentős szerepük van ezenkívül az oktatás finanszírozásában és a készségekkel kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásában is. Ha az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatokat szeretne kialakítani az abban érdekelt helyi és regionális önkormányzatokkal, hogy az uniós alapok felhasználását kísérleti projektek révén felgyorsítsák, akkor sokkal gyorsabban és hatékonyabban kellene végrehajtani az ezirányú fellépéseket. A helyi és regionális önkormányzatok, szakértői csoportok, a munkaadók képviselői, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók által létrehozott helyi és regionális partnerségek tényleges eredményekkel járnak. Az ilyen partnerségek a helyi és regionális változások motorjaként szolgálhatnak azzal, hogy tudást és ismereteket hoznak létre, bizalmat teremtenek, valamint bevonják az összes érintett szereplőt. 

A szakképzésben és a technológiai oktatásban egyaránt szükség van gyakorlati képzésre, és ezek bizonyos helyszínekhez és oktatási létesítményekhez kapcsolódnak, sokkal inkább, mint a digitális, nyelvi és egyéb humán készségek oktatása. Talált-e olyan, egyes régiókban bevált gyakorlatokat, amelyek új kezdeményezéseket inspirálhatnak más régiókban?

Igen, az európai régiókban rengeteg bevált gyakorlat létezik. Először is, a digitális készségek és a TTMM-tárgyak (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) immár megkerülhetetlenek a szakképzésben, és a legtöbb szakma fejlett ikt- és digitális készségeket követel meg, például a legkorszerűbb gépek vagy berendezések üzemeltetéséhez. Egyes tagállamokban léteznek 3D-modellezésen, alternatív és virtuális valóságon alapuló megoldások, így a szakképzés digitalizációja nem a jövő, hanem Európa egyes részein, például német, francia és ír régiókban már a jelen.

A legtöbb tagállamban a helyi és regionális önkormányzatok jelentős szerepet játszanak az oktatás finanszírozásában és a készségekkel kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásában. Készen állnak-e a helyi és regionális önkormányzatok arra, hogy ellássák azokat a feladatokat, amelyek az uniós alapok felhasználásának kísérleti projektek kialakítása révén történő felgyorsításával, helyi és regionális stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásával, valamint az új kezdeményezések finanszírozásának növelésével kapcsolatosak?  

Véleményem szerint a hely és regionális önkormányzatok készek az uniós alapok felhasználásának felgyorsításával kapcsolatos feladatok ellátására, hiszen fontos szerepet játszanak az oktatás finanszírozásában és a készségekkel kapcsolatos politikák helyi szintű kidolgozásában. Az Európai Unióban számos helyi és regionális önkormányzat irányít közvetlenül különböző területeken működő alárendelt intézményeket – például kórházakat, kulturális központokat és hegyimentő-szolgálatokat, hogy csak néhány példát említsek a régiómból, Hargita megyéből. Közfeladataiknak, szakpolitikai felelősségi területeiknek és a költségvetési gazdálkodás terén szerzett tapasztalataiknak köszönhetően képesek lennének arra, hogy kezeljék a készségekkel kapcsolatos projektek végrehajtására szolgáló uniós források gyorsított felhasználását. Tekintettel arra, hogy alapvető feladatokat látnak el az oktatási és képzési politikák terén, illetve fontos szerepet töltenek be a helyi szintű ifjúság- és foglalkoztatáspolitikában, a városok és régiók mindezeken a területeken indíthatnak a készségfejlesztési program célkitűzéseihez kapcsolódó programokat, kísérleti projekteket és támogató intézkedéseket.  

A Covid19-válság idején a legtöbb oktatási rendszer gyorsan és rugalmasan reagált az új kihívásokra, és néhány tagállam rövid időn belül felpörgette az oktatás digitalizálását. Egyes kevésbé tehetős régiókban és hátrányos helyzetű közösségekben azonban problémát jelent a digitális eszközökhöz való hozzáférés; még mindig vannak ugyanis olyan területek, ahol nem megfelelő az internetkapcsolat elérhetősége. Mit tehet az EU és mit a helyi és regionális önkormányzatok annak érdekében, hogy egyesítsék erőiket és kezeljék ezeket a helyi szinten gyökerező problémákat, amelyek alig-alig jelennek meg az átfogó regionális vagy nemzeti adatokban?  

A készségfejlesztési programról most kidolgozott vélemény rámutat arra, hogy az EU szakpolitikai fellépésének összhangban kell lennie a regionális kontextussal; az univerzális megközelítés nem működik. A javaslat több régió tapasztalataira épít a digitális eszközökhöz való hozzáférés terén; ez az aspektus ugyanis kulcsfontosságú volt a Covid19-világjárvány idején. Az EU számos módon támogathatja az összes régiót annak biztosítása érdekében, hogy senki ne maradjon le. Először is integrált megközelítésre van szükség a finanszírozási intézkedések kialakítása során: a digitális oktatás megvalósítása túlmutat az oktatási platformok és a digitális készségekkel kapcsolatos képzés finanszírozásán, és olyan infrastruktúrákat is magában foglal, mint a szélessávú hozzáférés a kevésbé fejlett régiókban, a számítógépek és a laptopok. Másodszor, az EU-nak fokoznia kell a különböző oktatási rendszerek közötti együttműködést és párbeszédet, valamint ösztönöznie kell a polgárok igényein alapuló tantervek kialakítását. Foglalkoznia kell továbbá a társadalmilag kirekesztett vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésének kérdésével. Végül, de nem utolsósorban az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie egy olyan, a helyi és regionális önkormányzatok számára hozzáférhető európai platform létrehozását, amely bevált gyakorlatokat tartalmazna és támogatná az alkalmazkodási és reziliencia-stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását, új helyi és regionális kezdeményezésekhez adva ihletet. 

Az Ön által készített vélemény hangsúlyozza az európai zöld megállapodás fontosságát és a legtöbb ágazatban a munkavállalókra kifejtett hatásait. Hogyan segíthetik a szakpolitikák a munkavállalókat abban, hogy világos képet kapjanak a változó világról, és egyértelműen láthassák, hogy új lehetőségeket kell keresniük és ellenállóképessé kell válniuk?  

Az uniós szakpolitikáknak elő kell segíteniük olyan támogatási programok elindítását, amelyek konkrét gazdasági területekre irányulnak és meghatározott célcsoportoknak szólnak a zöld átállás által érintett ágazatokban. Ezeknek a programoknak tájékoztatniuk kell az energiaigényes ágazatban dolgozó munkavállalókat arról, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket tartogat számukra a digitális és zöld átállás. A célcsoportok támogatása érdekében először is jobban fel kell mérni azt, hogy regionális szinten milyen igények merülnek fel a készségekkel kapcsolatban, és milyen ezzel kapcsolatos lehetőségek vannak. Ezeket minden egyes érintett ágazat szempontjából meg kell vizsgálni, különös tekintettel az autógyártásra, az építőiparra, az építőipari szolgáltatásokra, a tervező és kreatív iparágakra, a gyógyszeriparra és az élelmiszeriparra. Másodszor, továbbképzési és/vagy átképzési lehetőségeket kell teremteni az alacsonyan képzett felnőttek számára, hogy segítséget kapjanak a munkaerőpiacra való belépéshez vagy a munkaerőpiacon maradáshoz. Ez segítene elkerülni a munkanélküliség növekedését és az esetleges megszorító politikák alkalmazását. Az ellenálló képességet illetően nemcsak a jelenlegi alkalmazottakra kell összpontosítani, hanem a diákokra is, akiknek tanulóéveik során el kell sajátítaniuk az ezzel kapcsolatos készségeket.  

A vélemény előkészítése során számos konzultációra került sor: például írásbeli online konzultációt tartottak az érdekelt felekkel, valamint kétoldalú online találkozókat szerveztek az Európai Bizottsággal és az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal (CEDEFOP). A CEDEFOP-pal folytatott megbeszélés során milyen főbb aggályokat vetettek fel? Milyen intézkedéseket és ütemezést javasoltak annak érdekében, hogy segítsék az Európai Bizottságot a helyi és regionális kérdésekre való összpontosításban és a helyi és regionális önkormányzatok szerepének meghatározásában?  

A különböző érdekelt felekkel folytatott konzultációk során nagyon hasznos javaslatokat kaptunk, amelyek segítettek a vélemény összeállításában. A CEDEFOP rámutatott, hogy fontos megszólítani az alacsonyan képzett embereket. Mivel a helyi és regionális önkormányzatok ismerik a legjobban saját térségüket, ők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elérjék az embereket és kezeljék a helyi kihívásokat. A szakpolitikákat ezért differenciálni kell, és azoknak figyelembe kell venniük a helyi sajátosságokat. Ezenkívül a – nagyrészt központosított – szakmai alapképzés részeként különböző típusú partneri kapcsolatokra van szükség oktatási és képzési intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel és vállalatokkal, hogy csak néhány szereplőt említsünk. A helyi és regionális önkormányzatok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy helyi szinten megszervezzék a partnerek közötti kapcsolatokat.

További információk

2020 júliusában az Európai Bizottság közzétette az új európai készségfejlesztési programot , amelynek célja a készségek relevanciájának javítása az EU-ban a fenntartható versenyképesség megerősítése, a társadalmi méltányosság biztosítása és ellenálló képességünk kiépítése érdekében. A program ambiciózus, öt éven belül elérendő célokat tűz ki a továbbképzésre (a meglévő készségek fejlesztésére) és az átképzésre (új készségek elsajátítására) vonatkozóan. Például 2025-re el kellene érni, hogy az adott évben a 25–64 éves felnőttek 50%-a részt vegyen képzésben, és hogy a 16–74 éves felnőttek 70%-a legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkezzen.

Az Európai Bizottság által 2020 novemberében meghirdetett készségfejlesztési paktum a köz- és a magánszektor együttes részvételével megvalósuló közös szerepvállalási modell az európai készségfejlesztés terén. Az aláíró felek vállalják, hogy tiszteletben tartják és támogatják a Chartában foglalt következő alapelveket: 1) az egész életen át tartó tanulás mindenkire kiterjedő kultúrájának előmozdítása; 2) szilárd partnerségek kiépítése a készségek terén; 3) a készégkereslet és -kínálat nyomon követése és a készségigények előrejelzése; valamint 4) fellépés a hátrányos megkülönböztetés ellen, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség előmozdításáért.

Sajtókapcsolat: pressecdr@cor.europa.eu