Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A helyi szintű vezetők szerint az uniós tagállamoknak fokozniuk kell az éghajlat-politikai ambícióikat, és meg kell állapodniuk arról, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentik a szén - dioxid-kibocsátást  

Az RB és a német környezetvédelmi miniszter megvitatta, hogyan lehet zöld, reziliens és igazságos helyreállítást megvalósítani

A helyi és regionális vezetők ma hangsúlyozták, hogy Európának le kell vonnia a Covid19-válság tanulságait, és meg kell nyitnia az utat a zöld helyreállítás előtt azáltal, hogy képessé teszi városait és régióit arra, hogy vezető szerepet vállaljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ez volt az üzenete a Régiók Európai Bizottsága tagjai és Svenja Schulze német környezetvédelmi, természetvédelmi és nukleáris biztonsági miniszter részvételével tartott vitának. A Régiók Európai Bizottsága arra kérte továbbá az EU-27 állam- és kormányfőit, hogy fokozzák ambícióikat, és a héten állapodjanak meg arról, hogy 2030-ra legalább 55%-os kibocsátáscsökkentési célt tűznek ki.

Az Európai Tanács e heti ülésén a 27 uniós tagállam vezetői a 2030-ra vonatkozó új uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzésről fognak tárgyalni. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ezt az álláspontot a Régiók Európai Bizottsága is támogatja. Az RB virtuális plenáris ülésén folytatott vita során az uniós régiók, városok és falvak vezetői kiemelték, hogy a Covid-válság nem vetheti vissza az EU-nak azt a törekvését, hogy az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságok kezelése érdekében új, ambiciózusabb célt tűzzön ki 2030-ra. Az európai zöld megállapodás – az EU új növekedési stratégiája – sikeres végrehajtásának helyi szinten konkrét projektekben kell megtestesülnie, és decentralizált megközelítésen kell alapulnia.

Apostolos Tzitzikostas , a Régiók Európai Bizottsága elnöke, a görögországi Közép-Makedónia régió kormányzója így nyilatkozott : „Gazdaságunk és az éghajlat is az összeomlás szélére jutott; minden régió, város és falu érdeke az, hogy kiegyensúlyozott, igazságos és zöld európai helyreállítás valósuljon meg. Az uniós tagállamoknak meg kell állapodniuk arról, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, és haladéktalanul jóvá kell hagyniuk az EU hosszú távú költségvetését és a helyreállítási tervet. Mindez létfontosságú ahhoz, hogy elinduljunk a karbonsemleges Európa 2050-ig történő megvalósulásához vezető úton, valamint hogy garantáljunk egy olyan, gyors átmenetet, amely fenntarthatóbb gazdaságokat eredményez, megóvja a munkahelyeket és új lehetőségeket teremt.”

Az RB december 8-i plenáris ülésén felszólalva Svenja Schulze miniszter elmondta: „Tudjuk, hogy – amint a Covid19 elleni küzdelemben – a környezetvédelmi és éghajlat-politikában is az összes (európai, nemzeti, regionális és helyi) politikai szint közötti jó együttműködés a siker záloga. A zöld megállapodás Európa gazdasági fellendülésének stratégiája, amely ellenállóbbá, versenyképesebbé és élhetőbbé teszi kontinensünket. Alapvetően fontos, hogy a tagállamok hamarosan megállapodásra jussanak a többéves pénzügyi keretről és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, amely hatalmas kiadásokat irányoz elő az éghajlatvédelem és a biológiai sokféleség terén.”

Juan Espadas (ES/PES) , Sevilla polgármestere és az RB ENVE szakbizottságának elnöke, a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoport elnöke így fogalmazott: „A Covid19-válság utáni helyreállítás lehetőség arra, hogy Európát fenntartható módon építsük újjá, valamint hogy felgyorsítsuk a nagyon is szükséges ökológiai átállást. Nincs vesztegetni való időnk, legyen szó akár gazdaságainknak egy erős európai költségvetéssel való megmentéséről, akár határozott éghajlat-politikai fellépések végrehajtásáról. A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv ezen a héten az aktuális elnökség egyik legfontosabb vívmányává válhat. A városok és régiók készen állnak.”

A Tanács jelenlegi elnöksége – amelynek 6 hónapos hivatali ciklusa december 31-én ér véget – két véleményt kért az RB-től, jelezve a német kormány elkötelezettségét a helyi és regionális szint éghajlat-politikában való határozott részvétele iránt. Az első vélemény az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási óvintézkedések lehetőségeit értékeli, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az aktív szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban dolgozza ki a világos célokat és mutatókat tartalmazó új uniós alkalmazkodási stratégiát.

Az előadó, Markku Markkula (FI/EPP) , Espoo képviselő-testületének elnöke és az RB egykori (2015–2017) elnöke kijelentette: „A politikai vezetésnek vészhelyzetként kell kezelnie az éghajlatváltozást, amellyel együttes fellépést és innovatív intézkedéseket alkalmazva, a silókat és korlátokat lebontva és az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó politikákat integrálva kell megbirkózni. Ez azt jelenti, hogy az éghajlat-politikai törekvések mércéjét jóval magasabbra kell tenni, mint amiről az EU jelenleg tárgyal, és biztosítani kell a városok és régiók számára a területi alapú megoldások kidolgozásához szükséges eszközöket. Az alkalmazkodási politika csak akkor működhet, ha figyelembe veszi a régiók és városok igényeit, nézeteit és szakértelmét.”

A második véleményt , amely az éghajlatváltozás régiókra gyakorolt hatásával foglalkozik és a zöld megállapodás első értékelését tartalmazza, szerdán ismerteti Andries Gryffroy (BE/EA) előadó. A Flamand régió parlamentjének képviselője szerint „A zöld megállapodás csak akkor lesz sikeres, ha támogatja az alulról építkező megközelítést. Szorosabb együttműködést szorgalmazunk az Európai Bizottság részéről, garantálva, hogy a régiók és a városok központi szerepet kapjanak a megállapodásban. Számos régió és város fogadott el energetikai átállási terveket vagy helyi zöld megállapodásokat. Ezek azonban ritkán jelennek meg a nemzeti tervekben és stratégiákban. Javasoljuk, hogy a szubnacionális kormányzatokat teljes mértékben vonják be a nemzeti tervek meghatározásába és végrehajtásába, és biztosítsanak könnyebb, illetve jobb hozzáférést számukra a forrásokhoz. Készen állunk arra, hogy együttműködjünk az Európai Bizottsággal és annak Közös Kutatóközpontjával egy regionális európai eredménytábla létrehozásában, amely nyomon követheti az éghajlat-politikai, valamint a zöld megállapodással kapcsolatos jogszabályok, szakpolitikák és finanszírozás regionális szintű végrehajtását és annak eredményeit.”

Háttér-információk

Az Európai Tanács ezen a héten (december 10-én és 11-én) tartandó ülésén a 27 uniós tagállam vezetői a 2030-ra vonatkozó új uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzésről fognak tárgyalni. Ha sikerül megállapodásra jutni, akkor az EU még 2020 vége előtt benyújthatja aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulását az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkárságához. Az Európai Bizottság 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterve azt javasolja, hogy az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ezt az álláspontot a Régiók Európai Bizottsága is támogatja.

Kapcsolat:

Lauri Ouvinen

Tel.: +32 473536887

lauri.ouvinen@cor.europa.eu

David Crous

Tel.: +32 470 881 037

david.crous@cor.europa.eu