A madridi COP25 konferencián a Régiók Európai Bizottsága tagjai üdvözlik az európai zöld megállapodás bejelentését, és emlékeztetnek arra, hogy a városok és régiók nélkül nem valósítható meg az EU-ban a klímasemlegesség.

Az Európai Bizottság közzétette az európai zöld megállapodásról szóló közleményét és a megállapodáshoz kapcsolódó ütemtervet. Az előttünk álló intézkedések között szerepel ambiciózusabb energia- és éghajlat-politikai célok kitűzése, illetve új stratégiák és jogszabályok kidolgozása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a levegőminőség és a biológiai sokféleség védelme terén. Bár a COP25 konferencián megrekedtek a nemzetközi szén-dioxid-piaci szabályokkal kapcsolatos tárgyalások, a helyi és regionális képviselők európai uniós közgyűlése arra kéri a Párizsi Megállapodás részes feleit, hogy mélyítsék el a városokkal és a regionális kormányzatokkal való együttműködést, mivel ez az egyetlen módja a hatékony éghajlat-politikai fellépésnek és a globális felmelegedés visszafordításának.

A COP25 éghajlatváltozási tárgyalásainak utolsó hetében a Régiók Európai Bizottságának tagjai munkaülést tartottak a zöld megállapodásról szóló közleményről. A tagok emlékeztettek arra, hogy a városok és régiók már most is ambiciózusabbak, mint a nemzeti kormányok, és ismét megerősítették, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a klímasemlegességre való átállás helyi megvalósítása érdekében.

A tagok üdvözlik a zöld megállapodásról szóló közleményt, mivel az rendkívül ambiciózus és átfogó menetrendet határoz meg. A tagok egyetértenek abban, hogy a megállapodásnak köszönhetően nagyobb eséllyel születhetnek olyan előretekintő, integrált szakpolitikák, amelyek összekapcsolják a zöld megállapodást az EU-t irányító főbb gazdasági és pénzügyi mechanizmusokkal.

Markku Markkula első alelnök, a COP25-re érkezett RB-s küldöttség vezetője így nyilatkozott: „Az Európai Uniónak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A zöld megállapodásról szóló közlemény nagyon időszerű, mivel éppen most érünk a Párizsi Megállapodás teljes körű végrehajtására irányuló tárgyalások utolsó szakaszához. Az RB megismétli, hogy elkötelezett félként hozzá kíván járulni a zöld megállapodás célkitűzéseihez, de véleménye szerint azt is biztosítani kell, hogy a városok és a régiók is teljes mértékben részt vegyenek a folyamatban, és abból senki se maradjon ki.”

A zöld megállapodásról szóló közlemény tartalmaz egy első ütemtervet is azokról a fontos politikákról és intézkedésekről, amelyek ahhoz kellenek, hogy Európa 2050-ig átálljon a klímasemlegességre.

A COP25 konferencián a tagjaink egyetértettek abban, hogy a Régiók Európai Bizottságának ki kell majd vennie a részét az előttünk álló számos jogalkotási munkából többek között az alábbi területeken: energiahatékonyság, megújuló energiák, mobilitás, körforgásos gazdaság, erdőgazdálkodás és kék gazdaság.

Az RB üdvözli, hogy 50%-ra akarják emelni az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzést, illetve hogy dolgoznak egy akár 55%-os csökkentési célon is. Sajnálja azonban, hogy a jelek szerint nincsenek ilyen ambiciózusabb célok a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozóan.

Az RB üdvözli az energiaszegénység kezelésére tervezett intézkedéseket, különösen a magánházak és -lakások korszerűsítésére bejelentett finanszírozási rendszereket, valamint a teljes építőipari ágazatra vonatkozó „korszerűsítési program” kezdeményezést.

Az RB szívesen együttműködik abban, hogy az európai bizottsági éghajlati paktumot az emberekkel, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, köztük az uniós konzultatív szervekkel közösen valósítsuk meg. Azt is jónak tartja, hogy külön felhívják a figyelmet a legsúlyosabb problémákkal küzdő régiók helyzetére.

Az RB külön üdvözli a méltányos átállási mechanizmus bevezetését, melynek keretében létrehozták a méltányos átállást támogató alapot a széntermelő és a sok szén-dioxidot kibocsátó régiók és ágazatok megsegítésére. Hangsúlyozza azonban, hogy a 2021–2027-es időszakban a kohéziós alapokon felüli, kiegészítő forrásokra is szükség lesz.

A közlekedés kapcsán az RB ismét azt kéri, hogy szélesebb körben alkalmazzák a „szennyező fizet” elvet, illetve hogy biztosítsanak könnyebben megfizethető és elérhető, egészségesebb és tisztább alternatív mobilitási megoldásokat a felhasználók számára. Az RB emlékeztet arra, hogy a városok és régiók kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tiszta mobilitásra való teljes körű átállás megvalósításában.

A tagok elismeréssel szólnak a zöld megállapodásról, amely szerintük egyfajta növekedési stratégiaként segít majd abban, hogy az uniós gazdaság szén-dioxid-semlegessé, erőforrás-hatékonnyá és versenyképessé váljon, sajnálatukat fejezik ki azonban amiért az nem tartalmaz számszerűsített célokat a fenntartható fejlődési célok megvalósítására vonatkozóan.

A zöld megállapodásnak ahhoz is nagyban hozzá kell járulnia, hogy az EU-ban fenntarthatóbbá váljon a mezőgazdasági termelés és a fogyasztás. Az RB ismételten kéri, hogy a 2017-es szinthez képest 30%-kal csökkentsék a mezőgazdaságból származó ÜHG-kibocsátást, és kétszerezzék meg a tagállamokban azon területek nagyságát, amelyeken biogazdálkodás folyik.

A tagok üdvözlik az európai éghajlat-politikai jogszabályra vonatkozó javaslatot, amelynek révén 2020 márciusában jogszabályban kerülne rögzítésre az a cél, hogy 2050-re el kell érni a klímasemlegességet. Az RB kész arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak az uniós jogszabályok végrehajtása és a politikai döntéshozatal terén szerzett tapasztalatai alapján segítsen a meglévő jogszabályi következetlenségek felszámolásában.

A zöld megállapodásról december 5-én elfogadott állásfoglalásában az RB azt javasolta, hogy a megállapodás végrehajtásának nyomon követése érdekében hozzanak létre fórumot a városok és régiók, az Európai Bizottság és a tagállamok részvételével.

Háttér

Sajtóközlemény arról az állásfoglalásról, amelyet a Régiók Európai Bizottsága 2019. december 5-i plenáris ülésén fogadtak el a zöld megállapodásról.

Kapcsolattartó: david.crous@cor.europa.eu +32 (0) 470 88 10 37