A kohéziós politikának köszönhetően az EU 2014 és 2020 között 454 milliárd EUR-t ruház be az összes régióban a különbségek csökkentése és a fenntartható fejlődés támogatása érdekében. Ebben nemzeti és helyi szintű szereplők is partnerei. Egy május 11-én elfogadott dokumentumban régiók és városok azzal érvelnek, hogy ez a politika kézzelfogható eredményeket hozott, ezért a jövőben meg kell erősíteni. Megfelelő finanszírozással, nagyobb rugalmassággal, egyszerűbb eljárásokkal és a más uniós beruházási eszközökkel való jobb összehangoltság révén a kohéziós politika felgyorsíthatja és inkluzívabbá teheti az európai gazdaságok fellendülését, az Unió pedig ezáltal képes lesz kezelni az olyan sürgető kihívásokat, mint a migráció, az éghajlatváltozás és a területi ellenálló képesség.
A kohéziós politika 2020 utáni jövőjéről szóló véleményével , amelyet Michael Schneider , Szász-Anhalt tartomány államtitkára és az RB EPP-csoportjának elnöke állított össze, a Régiók Európai Bizottsága az első uniós intézmény, amely hivatalos álláspontot fogad el arról, hogy miként kellene továbbfejleszteni az EU 27 országot célzó legfőbb beruházási politikáját. A vélemény, melynek alapját tanulmányok és konzultációk eredményeként feltárt tények alkotják, politikai irányt kíván meghatározni az EU 2020 utáni költségvetésére vonatkozó jövőbeli javaslatok számára.
Az EU regionális és helyi szintű vezetői szerint a jövőbeli kohéziós politika kialakítása során szem előtt kell tartani azt, hogy az elmúlt évtized során az EU strukturális és beruházási alapjai által támogatott több százezer projekt ért el sikereket a munkahelyteremtés, az infrastruktúra korszerűsítése, a humán tőke fejlesztése és az életszínvonal emelése terén.
A régiók és városok ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy a kohéziós politikát aláaknázhatja a brexit pénzügyi hatása és az arra irányuló, újabb keletű politikai nyomás, hogy az EU több forrást fordítson a védelemre, a biztonságra, a határellenőrzésre vagy az EU intézményei által központilag kezelt beruházási eszközökre. Az RB ellenzi az alapok átirányítását és kéri, hogy a kohéziós politika az uniós költségvetésből a brexit után is a jelenlegi arányban részesüljön.
„A migráció, a biztonság és az új beruházási eszközök egyre nagyobb figyelmet kapnak a nyilvános vitában, ám a kohéziós politikát nem lehet a perifériára szorítani éppen akkor, amikor megpróbálunk fellépni az euroszkepticizmus ellen és jobb egységet teremteni polgáraink körében. A legnagyszerűbb európai szolidaritási eszközről van szó, amelynek célja az európai közösségek összekapcsolása. Segít abban, hogy méltányosabban osszuk el az európai integráció előnyeit az európai polgárok között, és fenntartsuk egységességünket egy globalizálódó világban” – mondta Michael Schneider a plenáris ülésen tartott szavazást követően.
Az RB – Európa regionális és helyi képviselőinek közgyűlése – felhívást intéz a többi uniós intézményhez és a tagállamokhoz, kérve, hogy a kohéziós politikát tekintsék egy olyan részvételen alapuló, demokratikus és nyílt platformnak, amelynek célja az európai projekt ismételt előtérbe helyezése, az uniós intézmények és a polgárok közötti távolság csökkentése és a szolidaritás kézzelfoghatóvá tétele az Unió minden szegletében.
Az RB elnöke, Markku Markkula megjegyezte: „A populizmus ellen leginkább aktív fellépéssel lehet küzdeni. Csak úgy tudjuk bizonyítani, hogy az EU igenis számít, ha Európa összes régiójában és városában megvalósítjuk a fenntartható munkahelyteremtést és növekedést. Michael Schneider véleménye tanúskodik arról, hogy eltökélten küzdünk azért, hogy a kohéziós politika továbbra is szerepet kapjon Európa jövőjében. A regionális és helyi szintű vezetők uniós intézményeként ösztönözzük egy erős szövetség létrehozását mindazok között, akik egyszerűbb és hatásosabb kohéziót szeretnének látni, amelynek köszönhetően az összes polgár mindennapi élete jobbá válik.”
Ezt a felhívást örömmel fogadta az uniós költségvetésért felelős biztos, Günther H. Oettinger is: „Bár a csökkentés elkerülhetetlen és a brexit után nem zárható ki, személyesen fogok küzdeni a kohéziós politika mindenfajta megkurtítása ellen” – mondta a plenáris ülésen tartott vitán, hangsúlyozva: „Minél inkább kimutatjuk, hogy ez a politika milyen értéktöbblettel jár az EU számára, annál jobban célhoz ér üzenetünk, mely szerint egy stabil, fenntartható kohéziós program kialakítása mindannyiunk számára hasznos.”
Az eredményesség javítása érdekében az RB azt kéri az EU-tól, hogy sürgősen orvosolja a kohéziós politika végrehajtását lelassító bonyolultságot és merevséget. Megfelelő egyszerűsítés és rugalmasság nélkül ugyanis a túlzott adminisztratív költségek és ezzel párhuzamosan az egyre nagyobb jogi és pénzügyi bizonytalanság miatt veszélybe kerülhet a szakpolitika által kifejtett hatás és a kedvezményezettek számára jelentkező értéktöbblet.
Az RB javaslatai
Megfelelő finanszírozás: az EU következő költségvetésében (többéves pénzügyi keret) biztosítani kell azt, hogy a kohéziós politika ugyanolyan arányban részesüljön a forrásokból, mint a jelenlegi időszakban (a teljes költségvetés mintegy egyharmada); a támogatáson és a kölcsönön alapuló kezdeményezések kapcsán az RB ellenzi annak kötelezővé tételét, hogy az EU következő tervezési időszakában tovább fokozzák a kölcsönök alkalmazását. A pénzügyi eszközök és támogatások megfelelő vegyítéséről helyi szinten kell határozniuk a helyi és regionális önkormányzatoknak.
Konszolidált alapstruktúra: ennek a politika jelenlegi struktúráját kell fenntartania, három kategória alkalmazásával (legfejlettebb, átmeneti és kevésbé fejlett régiók). A regionális bruttó hazai termék (GDP) elsődleges mutatóját olyan harmonizált és konzisztens kritériumokkal kell kiegészíteni, amelyek a munkapiachoz és egyes konkrét (társadalmi, környezeti, földrajzi, természeti és demográfiai) kihívásokhoz kapcsolódnak.
Nagyobb rugalmasság: a bürokrácia csökkentése az esb-alapok tervezésében és kezelésében. A tematikus koncentrációt meg kell tartani a helyi szintű hatások fokozása érdekében, ám ennek nem szabad akadályoznia a kiemelt tematikus területekhez kapcsolódó infrastruktúrák pénzügyi támogatását. A jövőbeli beruházási programokat egyszerűsített eljárásokkal kiigazíthatóvá kell tenni, hogy azok képesek legyenek reagálni a válságokra és előre nem látott eseményekre (például intenzív menekültáramlatokra vagy természeti katasztrófákra).
Egyszerűsítés: a jelenlegi végrehajtási rendszer túlszabályozott és túlságosan bonyolult, továbbá túlzott irányítási követelményeket és ellenőrzési rendszereket tartalmaz. Az RB ezért az eljárások gyökeres egyszerűsítését kéri, valamint azt, hogy már jóval az új programozási időszak kezdete előtt (legkésőbb 2019 közepén) terjesszenek elő egy új jogi keretet. Az új előírások visszamenőleges hatályú alkalmazása kerülendő, az irányítási követelményeket és az ellenőrzési rendszereket pedig egyszerűsíteni kell, hogy az irányító hatóságok eldönthessék, hogy programjaik végrehajtását az európai vagy a nemzeti jog szerint intézik-e.
Közös stratégia: az RB kéri, hogy kerüljék el a redundanciát és javítsák a koordinációt azzal, hogy új közös stratégiai kereteket dolgoznak ki, amelyek lefedik az összes olyan uniós szakpolitikát és alapot, amelyek területi dimenzióval is rendelkeznek. Ilyenek például az esb-alapok, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a LIFE, a Horizont 2020, az ESBA és az EBB hiteleszközei. Konkrétan az esb-alapok és az ESBA szerepe eltérő, ám mivel kiegészítik egymást, meg kell könnyíteni együttes használatukat az állami és a magánfinanszírozás stratégiai célokért történő mozgósítása érdekében.
Valódi partnerség: a régiók és a városok szeretnék, ha a partnerségi magatartási kódexet beépítenék az esb-alapokról szóló, jogilag kötelező hatályú rendeletbe, így biztosítva, hogy az alapokat az EU, valamint a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok közötti valódi együttműködésben tervezzék meg és kezeljék.
Jobb gazdasági irányítás: az esb-alapok és a tagállamok gazdaságpolitikáinak az európai szemeszter keretében történő koordinálása közötti kapcsolatot erősíteni kell, megfelelő figyelmet fordítva a nemzeti reformprogramok és az országspecifikus ajánlások területi dimenziójára. Másrészről az RB meg kívánja szüntetni a feltételrendszert, ami azt a kockázatot hordozza, hogy a nemzeti kormányok mulasztásai miatt a városok és régiók beruházási tervei nem teljesülhetnek.
További információ:
Infografika a kohéziós politika jövőjéről
RB-s tanulmányok a kohéziós politika jövőjéről
A 2007–2013 közötti programozási időszak értékelései
Nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja a kohéziós politikáról
Markku Markkula elnök nyilatkozata az Általános Ügyek Tanácsának április 25-i, a kohéziós politikának szentelt ülésén
Kapcsolattartó:
Pierluigi Boda
Tel.: +32 2 282 2461
Mobil: +32 473 85 17 43
pierluigi.boda@cor.europa.eu