Az uniós jogszabályok kidolgozása és értékelése során egymillió választott regionális és helyi politikus hallatja majd hangját, és hozzájárul ahhoz, hogy konkrét válaszokat találjunk a polgárok aggályaira.
A jövőállósági platform (F4F) első plenáris ülésére az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnöke, Maroš Šefčovič elnökletével került sor három RB-tag, Mark Speich (DE/EPP), Anne Karjalainen (FI/PES) és Ulrika Landergren (SE/RE) részvételével. A jövőállósági platform az Európai Bizottság minőségi jogalkotási programjának fő eszköze, amelynek célja a polgárokra és a vállalkozásokra nehezedő szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése, valamint annak biztosítása, hogy az uniós jogszabályok időtállók és a jelenleginél digitálisabbak legyenek, és jobban meg tudjanak felelni a jövőbeli kihívásoknak. A polgárokhoz legközelebb álló helyi és regionális kormányzati szint képviselteti magát a jövőállósági platform ülésein az uniós jogszabályok korai kidolgozási és értékelési szakaszában. Ez az egyik olyan eredmény, amely az RB által a szubszidiaritással és az arányossággal foglalkozó munkacsoportban kifejtett erőfeszítéseknek köszönhető.
A Régiók Európai Bizottsága jelen van a jövőállósági platform kormányzati csoportjában: hat szakbizottsági elnöke közül három vesz részt a munkában az uniós tagállamok 27 kormányképviselőjével együtt. A platform egyik alcsoportja a regionális központok (RegHubs) RB-s hálózata, amely célzott konzultációk révén összegyűjti a városoktól és régióktól az információkat, és azokat végrehajtási jelentésekbe foglalja a kiválasztott uniós politikákról.
A platform első plenáris ülése lehetőséget adott a még az idén véglegesítendő 2021. évi munkaprogram témáinak előzetes megvitatására. További megbeszélésekre került sor a platform gyakorlati működéséről és eljárási szabályzatáról is.
Mark Speich (DE/EPP), Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szövetségi, európai és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, az RB „Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek” ( CIVEX ) szakbizottságának elnöke így nyilatkozott az új jövőállósági platformról: „Az európai régiók és városok tapasztalatainak és szakértelmének kulcsszerepet kell játszaniuk az uniós jogalkotás folyamatos javításában. Örömömre szolgál, hogy az új jövőállósági platform lehetőséget kínál arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szempontjait is figyelembe vegyük. A polgárok nagyon nagy elvárásokat támasztanak a jövőállósági platformmal szemben. Az emberek végeredményben a számos politikai bejelentés gyakorlati eredményeit szeretnék látni. Ezért is érdekli őket annyira, hogy mit teszünk és mit érünk el. Megbízatásunk végén eredményeket kell felmutatnunk. Az európai régiók és a Régiók Európai Bizottsága minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak.”
A 2021. évi éves munkaprogrammal kapcsolatban megvitatott témák, amelyek esetében a helyi és regionális önkormányzatok közvetlen tapasztalatai segíthetnek az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos esetleges szűk keresztmetszetek és konkrét problémák azonosításában: a címkézési, engedélyezési és engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése, például a mezőgazdaság vagy az egészségügy, az állami támogatások vagy az infrastruktúra területén; a projekt kedvezményezettjei jelentéstételi kötelezettségeinek egyszerűsítése, amennyiben az egyszeri adatszolgáltatás elve alkalmazható; a vállalkozások támogatása a digitális megoldások kialakításában és a közszféra modernizálásában.
Ulrika Landergren (SE/RE), a svédországi Kungsbacka település önkormányzati képviselője és az RB „Természeti erőforrások” (NAT) szakbizottságának tagja a következő szavakkal kötelezte el magát az Európai Bizottság által javasolt témákhoz való hozzájárulás mellett: „A régiók és városok élen járnak az uniós jogszabályok végrehajtásában. Az RB ezért a platform ideális partnere azon jogszabályok feltérképezésében, amelyekre ráférne a nagyobb fokú digitalizáció és egyszerűsítés. Ugyanez vonatkozik a jelentéstétellel, címkézéssel, engedélyezéssel és engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos uniós szabályokra is.”
Anne Karjalainen (FI/PES), Kerava képviselő-testületének tagja, az RB „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra” (SEDEC) szakbizottságának elnöke hozzátette: „Nagyon nagyra értékeljük az Európai Bizottság gyakorlati megközelítését, amely világosan jelzi az aktív szubszidiaritási megközelítés előmozdítása iránti elkötelezettségét. Az RB mozgósítani fogja hálózatait, és a regionális központok (RegHubs) platform révén a helyi valóságban gyökerező legitimitást és szakértelmet biztosít majd a jövőállósági platformban folyó munkának. Mindeközben ügyelnünk kell arra, hogy a részletes jogszabályok megvitatása közepette ne veszítsük szem elől a lényeget, azt az inkluzív folyamatot, amely az EU előtt álló fő kihívások – a társadalmilag igazságos zöld átmenet és a digitális átmenet – kezelésére alkalmas jogszabályokhoz vezet.”
A jövőállósági platformnak ezt az ülését az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjáról szóló állásfoglalásról szóló szavazás és vita követi, amelynek során Maroš Šefčovič EB-alelnök az RB plenáris ülésének december 10-i ülésnapján ismerteti az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramját és az első uniós stratégiai előrejelzést.
Háttér
A jövőállósági platformot 2020. május 11-én indították el. Ez egy magas szintű szakértői csoport, amely segíti az Európai Bizottságot a jogszabályok egyszerűsítésére és a kapcsolódó szükségtelen adminisztratív terhek és költségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseiben. Az Európai Bizottság figyelembe fogja venni a platform véleményét annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogszabályok ne akadályozzák, hanem segítsék az embereket és a vállalkozásokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat. A platform munkája az éves munkaprogramban kiemelt témákra fog összpontosítani. A platform minden egyes témára vonatkozóan adatokat, bizonyítékokat és információkat gyűjt az egyes uniós jogszabályok egyszerűsítésének és szükségtelen költségei csökkentésének lehetőségéről, anélkül, hogy veszélyeztetné célkitűzéseik elérését. A platform ezt követően a digitalizációs lehetőségeket és a szabályok részletességét is figyelembe vevő véleményeket bocsát ki. Ezek az erőfeszítések az Európai Bizottság minőségi jogalkotási programjának részét képezik.
Az Európai Bizottság 2017 novemberében hozta létre a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó RB-munkacsoportot , amelynek célkitűzései a következők:
– ajánlások megfogalmazása arra vonatkozóan, hogy miként lehetne jobban alkalmazni a szubszidiaritás és az arányosság elvét,
– azon szakpolitikai területek meghatározása, ahol a munkát át lehetne ruházni vagy véglegesen vissza lehetne küldeni az uniós tagállamoknak,
– annak biztosítása, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat jobban bevonják az uniós politikák kidolgozásába és megvalósításába.
A munkacsoport, amelynek elnöke Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke volt, az RB három tagjából, valamint az Európai Parlament három képviselőjéből állt.
A munkacsoport 2018-ban nyújtotta be "Az új munkamódszer" című végleges jelentését, amely az „aktív szubszidiaritás” fogalmára épül, ami azt jelenti, hogy a helyi és regionális szint hozzájárulását teljes mértékben figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogszabályok kidolgozásának, elfogadásának és végrehajtásának valamennyi szakaszában megfelelő uniós hozzáadott érték érvényesüljön.
Az RB keretében működő regionális központok hálózata (RegHub) az európai régiók és városok olyan hálózata, amely értékeli az uniós szakpolitikák végrehajtását. A hálózat jelenleg 36 „kapcsolattartó pontból” áll. Ezek egy helyi vagy regionális közigazgatási szerv személyzetének tagjai, akik az érdekelt felektől technikai visszajelzést gyűjtenek a meglévő uniós szakpolitikák „helyszíni” végrehajtásával kapcsolatban szerzett tapasztalataikról. A hálózat tehát helyi és regionális szempontokkal egészíti ki az uniós döntéshozatali folyamatot, és bővíti annak empirikus alapját.
Kapcsolattartó:
Marie-Pierre Jouglain
Tel.: +32 (0)473 52 41 15
mariepierre.jouglain@cor.europa.eu