Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Szorgalmazzuk egy európai regionális eredménytábla létrehozását, ‎ amely nyomon követi a városok és régiók éghajlatügyi fellépéseit és értékeli azok hatását  

Ebben az interjúban Andries Gryffroy (BE/EA) öt kérdésre válaszol az éghajlatváltozás városokra és régiókra gyakorolt hatásáról, valamint arról, hogy milyen szerepet játszik az európai zöld megállapodás a globális felmelegedés kezelésében, miközben a társadalmat is a fenntarthatóság és az ellenálló képesség javítása felé tereli. A flamand parlament képviselője szorgalmazza egy európai regionális eredménytábla létrehozását, amely nyomon követi a városok és régiók éghajlatügyi fellépéseit és értékeli azok hatását. Ez az egyik legfontosabb javaslata az általa készített, „Az éghajlatváltozás hatása a régiókra: az európai zöld megállapodás értékelése” című véleménynek is, amelyet várhatóan a Régiók Európai Bizottsága decemberi plenáris ülésén fogadnak majd el.

Hogyan viszonyul egymáshoz az éghajlatváltozás és a zöld megállapodás?

Az EU a zöld megállapodás nevű kezdeményezés révén megerősíti a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránti hosszú távú elkötelezettségét, és olyan növekedési stratégiát javasol, amelynek célja, hogy az EU megőrizze versenyképességét, miközben fenntarthatóbbá és erőforrás-hatékonyabbá válik. A zöld megállapodás alapvető módon járulhat hozzá éghajlat-politikai céljaink eléréséhez azzal, hogy ösztönzi a zöld beruházásokat. Ennek feltétele azonban az, hogy olyan kiegyensúlyozott és célzott megközelítést támogasson, amely figyelembe veszi az egyes régiókban és városokban tapasztalható eltérő gazdasági és társadalmi helyzetet, és előnyben részesítse a költséghatékony intézkedéseket és ágazatokat, amelyek több lehetőséget kínálnak a munkahelyteremtésre. Ezen túlmenően a klímasemlegességre való átállás sikeres végrehajtása érdekében a zöld megállapodásnak alulról építkező megközelítést kell támogatnia, a vele járó feladatokat méltányosan, a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban kell elosztani az EU területén, és gondoskodni kell a költséghatékonyság biztosításához szükséges rugalmasságról.

Melyek azok a legfontosabb kihívások, amelyekkel a helyi és regionális önkormányzatoknak meg kell küzdeniük a Covid19-járvány utáni helyreállítás és a hosszú távú fenntartható fejlődés párhuzamos megvalósítása során?

A Covid19-válság rávilágított társadalmaink és gazdaságaink sebezhetőségére, valamint arra, hogy fokozni kell ellenálló képességüket. A helyi és regionális önkormányzatok vezető szerepet töltenek be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben azzal, hogy határozott intézkedéseket hoznak a kibocsátások csökkentésére, és ezáltal ellenállóbbá válnak az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Ugyanakkor a válság súlyos fenyegetést jelent a helyi és regionális önkormányzatok pénzügyi helyzetére, veszélybe sodorja a közszolgáltatások nyújtására való képességüket, és korlátozza az innovatív és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba irányuló beruházásokra fordítható költségvetési forrásokat.

A szubnacionális kormányzatokat ezért teljes mértékben be kell vonni a nemzeti helyreállítási tervek meghatározásába és végrehajtásába, és könnyebb, illetve közvetlen hozzáférést kell biztosítani számukra a forrásokhoz. Létfontosságú továbbá, hogy olyan kezdeményezésekre összpontosítsunk, amelyek hosszú távon alacsonyabb költségek mellett segíthetik elő a kibocsátások csökkentését. Ilyen például az épületek energiahatékonyságának javítása ( korszerűsítési program ), a fenntartható mobilitás, a megújuló energia és a körforgásos gazdaság.

Kifejtené, hogy mit ért „világítótorony-megközelítés” alatt?

A világítótorony-megközelítés olyan modellt jelent, amelyben egy adott területen egy bizonyos város vezető szerepet vállal, majd az ismeretek megosztása és a bevált gyakorlatok cseréje révén más érdeklődő városok és települések követhetik őt. A konkrét területeket projektfelhívások alapján lehet kiosztani, majd ezt követően a „világítótorony” szerepét betöltő város finanszírozásban részesül konkrét projektek végrehajtásához, és egy erre a célra létrehozott hálózatban megosztja a módszereket, az eredményeket és a levont tanulságokat a többi részt vevő várossal és településsel. Tudjuk, hogy ismeretekből és lehetőségekből nincs hiány. Mindössze meg kell osztanunk ezeket az ismereteket, és elérhetővé kell tennünk azokat mások számára is. A Régiók Európai Bizottságában nemrégiben bevezettük a bevált gyakorlatok térképét , amely immár 200 projektet jelenít meg. Az eszköz a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával kapcsolatos kezdeményezésünk részét képezi. Ez utóbbi arra törekszik, hogy bemutassa a helyi szinten indított fellépéseket, éspedig éppen azzal a céllal, hogy megkönnyítse az EU-ban a tudásátadást és a jó példák átvételét.

Ön szerint hogyan kellene az alapokat elérhetővé tenni a szubnacionális szint számára?

Az, hogy a következő, 2021–27-es uniós költségvetésben és az új, „Next Generation EU” elnevezésű helyreállítási eszközben többet terveznek költeni az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekre, különösen pedig az, hogy a 750 milliárd euró 37%-át a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésére különítik el, jó irányba tereli az EU-t az éghajlat-politikai célok elérésének útján. Ezeknek a jelentős finanszírozási eszközöknek azonban szem előtt kell tartaniuk a területi sajátosságokat. Biztosítanunk kell, hogy a városoknak és régióknak szánt forrásokat úgy osszák szét, hogy azok jelentős hatást gyakoroljanak a helyi gazdaságra.

Annak ellenére, hogy korlátozott bevételi forrásokkal rendelkeznek, a helyi és regionális önkormányzatok felelnek az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos közberuházások 65%-áért. Ezért létfontosságú, hogy közvetlenül hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, hogy helyi szinten fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikákat valósíthassanak meg. Ki kell aknázni az európai strukturális alapok és a helyreállítási eszköz, valamint más programok, például az Európai horizont közötti szinergikus lehetőségeket ahhoz, hogy új megoldásokat dolgozzunk ki az éghajlatváltozás elleni küzdelem és egy ellenállóbb és fenntarthatóbb helyi gazdaság megteremtése érdekében. A nemzeti energia- és klímatervek a fenntartható fellendülés gerincévé válhatnak azzal, hogy strukturált kapcsolatot építenek ki az éghajlattal és az energiával kapcsolatos intézkedések, a pénzügyi szükségletek és a fellendülési potenciál között.

Tudjuk, hogy az állami finanszírozás nem lesz elegendő az éghajlatvédelmi átállás időben történő megvalósításához, ezért erős köz-magán partnerségeket kell kiépítenünk, részvételen alapuló megközelítéseket kell kialakítanunk, és újra kell gondolnunk az értékláncokat. E tekintetben az Európai Beruházási Bank (EBB) kulcsfontosságú szerepet játszik, amikor szorosan együttműködik a különböző méretű régiókkal és városokkal annak érdekében, hogy célzott támogatást és segítséget nyújtson számukra a fenntarthatóbb gazdasági modellekre való átálláshoz. A Régiók Európai Bizottságánál mi készen állunk arra, hogy együttműködjünk az Európai Bizottsággal és az EBB-vel annak érdekében, hogy a zöld megállapodással kapcsolatos fellépések finanszírozási lehetőségeit közelebb hozzuk a városokhoz és a régiókhoz.

Miért fontos a zöld megállapodás végrehajtásának nyomon követése? A meglévő mechanizmusok megfelelőek erre a célra?

Számos regionális és helyi önkormányzat már most is hajt végre éghajlat- és energiapolitikai, illetve helyi rezilienciaépítési terveket. Tevékenységeiket azonban ritkán ismerik el, és gyakran nem mérik vagy értékelik a tágabb nemzeti kontextusban.

A városok és régiók terveit és hozzájárulásait a folyamat minden szakaszában folyamatosan és strukturált módon figyelembe kell venni. Már most is számos nyomonkövetési rendszer létezik, ám ezek nincsenek megfelelően összehangolva egymással. Ezért fontos a fenntartható fejlődési célok helyi szintű átültetése és a meglévő – például a Polgármesterek Szövetsége keretében kidolgozott – mechanizmusok teljes körű kihasználása. Folyamatosan keresnünk kell az újabb költséghatékony megközelítéseket, szinergiákat és komplementaritásokat, miközben javítanunk kell az adatok helyi szintű nyomon követését. Mechanizmusokra és mutatókra van szükség ahhoz, hogy pontosan felmérjük az éghajlatváltozás helyi és regionális szintű hatásait, valamint hogy meghatározzuk, hogy a városok és régiók milyen eredményeket értek el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, illetve mennyiben járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ezekre a mutatókra azért van szükség, hogy világos képet lehessen alkotni arról, hogy milyen szintről indulnak az egyes régiók az éghajlatvédelmi átállás felé, és ezáltal jobban meg lehessen határozni az egyes területek sajátosságait és szükségleteit. Ennek kapcsán javasoljuk egy európai regionális eredménytábla létrehozását, amely a zöld megállapodás és a helyreállítási tervek helyi szintű végrehajtása terén elért eredményeket mutatná be. Az eredménytábla olyan ismeretforrásként is szolgálna, amely segít az egyes térségek eltérő igényeinek megjelenítésében és a bevált gyakorlatok azonosításában és elterjesztésében, ideértve a helyi és szubnacionális szintű, finanszírozásra kész kísérleti intézkedéseket is.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága (RB) 2020. október 13-án új fejezetet nyitott az arra irányuló együttműködésükben, hogy felgyorsítsák a zöld megállapodás megvalósítását Európa régióiban és városaiban. A Frans Timmermansszal folytatott vita során az Európai Bizottság európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke arra kérte a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy érezzék magukénak a zöld megállapodást, és alakítsák azt a hatáskörükbe tartozó területeken. Olvassa el sajtóközleményünket!

A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtása a Régiók Európai Bizottsága új kezdeményezése, amelynek célja, hogy a városokat és a régiókat az európai zöld megállapodás középpontjába helyezze, és biztosítsa, hogy az EU fenntartható növekedési stratégiája és a Covid19-járványt követő helyreállítási tervek egyaránt a városok és régiók közvetlen finanszírozásában, valamint minden terület számára kézzelfogható projektekben öltsenek testet.

„A zöld megállapodás helyi szintű végrehajtását” 2020. június 15-én indították el egy 13 tagból álló külön munkacsoport létrehozásával. Olvassa el a sajtóközleményt itt!

Online térképünk segítségével ismerjen meg mintegy 200, a zöld megállapodással kapcsolatos bevált gyakorlatot!

Sajtókapcsolat: pressecdr@cor.europa.eu