Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Az uniós régiók és városok az uniós egészségügyi csomag bővítésére kérik a tagállami kormányokat  

Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke külön kitért az egészségügy kérdésére a Régiók Európai Bizottságánál tartott vitákban.

A Régiók Európai Bizottsága október 14-én hangot adott annak a véleményének, hogy a nemzeti kormányoknak nagyobb volumenű pénzügyi támogatási csomagot kell elfogadniuk az Európai Unió egészségügyi rendszerei számára. Az uniós régiók és városok megfogalmaztak három ajánlást, amelyekben felvázolják, hogy miként lehetne megszüntetni a helyi egészségügyi rendszerekben azokat a hiányosságokat, amelyekre a koronavírus-világjárvány világított rá. A fenti kérés is ezeknek az ajánlásoknak a része.

Az október 14-én elfogadott ajánlások a megelőzés, a kezelés és a sürgősségi ellátás terén tapasztalható hiányosságokkal foglalkoznak. Elfogadásuk előtt két nappal a Régiók Európai Bizottsága (RB) bemutatta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének az éves regionális és helyi barométert , amely adatokkal szolgál a világjárvány hatásairól. A barométer rávilágított, hogy a válság hogyan növelte a meglévő egyenlőtlenségeket, többek között az egészségügyi ágazatban. Von der Leyen elnök elmondta a helyi és regionális politikusok európai uniós közgyűlésének, hogy „az európai alapoknak köszönhetően beruházások valósulhatnak meg új kórházakba, jobb felszerelésekbe és erősebb egészségügyi rendszerek kiépítésébe – nemcsak a nagyvárosokban, hanem a távolabbi régiókban is”, és hogy a regionális és helyi önkormányzatoknak „ vezető szerepet kell játszaniuk ”.

Angela Merkel német kancellár is felszólalt az RB-ben. Október 13-án elmondta az RB 329 kormányzójának, polgármesterének és önkormányzati képviselőjének, hogy azzal, hogy egyes régiók más országokból származó betegek ápolását is vállalják, irányt kell mutatnunk a jövőbeli kihívások kezeléséhez. Merkel kancellár az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő ország vezetőjeként szólalt fel, és kijelentette, hogy „nagy aggodalommal figyeli, hogy Európa szinte minden részén újra nő a fertőzések száma”.

A Régiók Európai Bizottsága véleményt készített az Európai Bizottság által bejelentett, az egészségügyi rendszerek támogatását célzó uniós cselekvési programról ( EU4Health programme ). Véleményében az RB bírálta a nemzeti kormányokat, amiért csökkentették a javasolt költségvetést. Elhangzott, hogy a számos uniós tagállamban helyi és regionális szinten irányított egészségügyi szolgáltatások beruházásokra és innovációra szorulnak ahhoz, hogy csökkenteni tudják az egészségügyi egyenlőtlenségeket és kezelni tudják az idősödő népesség problémáját. Az uniós tagállamok idén nyáron 1,7 milliárd euróra csökkentették az Európai Bizottság által a 2021–2027 közötti időszakra javasolt 9,4 milliárd eurós keretet. A végleges összeget az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások során határozzák majd meg.

Az RB-s előadó, Nathalie Sarrabezolles (FR/PES), Finistère megye közgyűlésének elnöke így fogalmazott: „Azzal, hogy 82%-kal csökkentették az uniós egészségügyi cselekvési program költségvetését, a tagállamok egyértelmű jelét adták annak, hogy nem fogják fel a válság valódi mértékét. Azzal tudjuk a legjobban kifejezni a szolidaritást, ha mindenki számára magas színvonalú egészségügyi ellátást biztosítunk, ami az Unión belüli kohézió megerősítésének alapvető eleme is egyben. Többet tudunk tenni és többet is kell tennünk egészségügyi rendszereink megerősítése érdekében. Bár a régiók és a városok továbbra is nap mint nap dolgoznak majd e cél elérésén, ehhez jelentős uniós szintű támogatásra van szükségük.”

Egy másik vélemény fő témája, hogy milyennek kellene lennie a jövőbeli járványok esetén aktiválható európai egészségügyi szükséghelyzeti mechanizmusnak . A vélemény hangsúlyozza, hogy az Uniónak képesnek kell lennie külföldről behozott, illetve az EU-ban előállított tesztelési és biztonsági felszerelések megvásárlására, illetve fejlesztésére, valamint ezek szállítására és elosztására. Külön szorgalmazza például egy közös uniós oltási kártya és egy virtuális európai nyilvántartás kidolgozását, amely tájékoztatást nyújtana az oltóanyagkészletekről.

Az előadó, Birgitta Sacrédeus (SE/EPP), Dalarna megye önkormányzatának tagja szerint „a világjárvány egyértelműen rávilágít arra, hogy milyen fontosak a jól képzett egészségügyi dolgozók, illetve az olyan, megfelelően finanszírozott, jól felszerelt és stabil egészségügyi rendszerek, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni egy új (köz)egészségügyi helyzethez. A világjárvány azt is megmutatja, hogy milyen jelentős szerepet játszanak a helyi és regionális önkormányzatok az ilyen válsághelyzetekben.”

Egy harmadik vélemény – amelyet Dél-Dánia régió közgyűlésének tagja, Karsten Uno Petersen (DK/PES) dolgozott ki a határokon átnyúló egészségügyi ellátás témájában – arról szól, hogy meg kellene könnyíteni, hogy gyógykezelés céljából a betegeket át lehessen szállítani más országokba. Jó példa erre ugyanis, hogy a járvány első hulláma alatt Kelet-Franciaország és Burgundia–Franche-Comté régió betegeit a németországi Saar-vidéken kezelték.

Karsten Uno Petersen szerint „a Covid19-világjárvány bebizonyította, hogy mennyire fontos a határokon átnyúló egészségügyi együttműködés az európaiak számára. Az, hogy a betegeket adott esetben a határ másik oldalán kezelik, a legjobb példája annak, hogy mit is jelent valójában a szolidaritás. Fel kellene használni a szükséghelyzetből levont tanulságokat, hogy javítsuk a határokon átnyúló egészségügyi rendszereinket, illetve hogy a határ menti régiókban élő emberek, valamint az egészségügyi dolgozók számára egyszerűsített eljárásokat, megfelelő betegbiztonságot, valamint világos tájékoztatást nyújtsunk.”

A vélemény jól tükrözi azokat a szélesebb körű RB-s erőfeszítéseket, hogy a világjárványból való uniós kilábalás segítse elő az ellenállóképes közösségek kiépítését, a helyi gazdaságok fejlődését és az európai demokrácia elmélyítését.

A Régiók Európai Bizottsága megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint az európaiak 67%-a szeretné, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak nagyobb befolyásuk legyen az uniós szinten hozott döntésekre. Ezeknek a válaszadóknak a 45%-a olyan területként említette az egészségügyet, ahol a régióknak és a városoknak nagyobb beleszólást kellene adni.

A közvélemény-kutatást a Kantar nevű cég végezte szeptember első felében, az eredményeket pedig az RB október 12–14-i plenáris ülésén ismertették. A közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy – mind általában, mind a világjárványra adott válaszok tekintetében – az európaiak jobban bíznak a helyi és regionális önkormányzatokban, mint a nemzeti kormányokban vagy az EU-ban. A válaszadók abszolút többsége (52%) bízik helyi és regionális önkormányzatában, míg 47% az EU-ban, 43% pedig az adott nemzeti kormányban.

Apostolos Tzitzikostas , a Régiók Európai Bizottsága elnöke, a görögországi Közép-Makedónia kormányzója így nyilatkozott: „A helyi és regionális vezetőket övező bizalom segített a koronavírus terjedésének megfékezésében. Ez a bizalom a helyreállítás során is döntő fontosságú lesz. Arra kérjük a nemzeti vezetőket és az uniós intézményeket, hogy működjenek együtt a helyi és regionális képviselő-testületekkel, és támogassák őket a vírus által okozott komoly problémák kezelésében.”

Az éves regionális és helyi barométer megállapításai:

Éves regionális és helyi barométer – főbb megállapítások

Éves regionális és helyi barométer – teljes jelentés

Éves regionális és helyi barométer – a Kantar közvélemény-kutatása (országspecifikus eredmények is rendelkezésre állnak)

Éves regionális és helyi barométer – a helyi hatások (áttekintés, statisztikák)

Éves regionális és helyi barométer – a regionális gazdasági hatások (áttekintés, statisztikák)

Kapcsolattartó:

Andrew Gardner

Tel.: +32 473 843 981

andrew.gardner@cor.europa.eu