A helyi és regionális politikusok csalódottságuknak adnak hangot a közösségimédia-platformokkal kapcsolatban, és arra kérik az EU-t, hogy segítsen a civil társadalomnak és a helyi önkormányzatoknak a dezinformáció felismerésében.
Az Európai Uniónak sürgősen be kell vonnia a helyi és regionális önkormányzatokat a dezinformációval szembeni fellépésekbe – szögezi le a Régiók Európai Bizottsága egy december 5-én elfogadott jelentésében. A helyi és regionális politikusok európai uniós közgyűlése azt is sürgette, hogy az EU gyakoroljon nagyobb nyomást a közösségimédia-platformokra annak érdekében, hogy gyorsabban, hatékonyabban és megfelelőbb eszközökkel lépjenek fel a dezinformációval szemben.
A helyi és regionális vezetők saját kezdeményezésükre fogalmazták meg a dezinformációval szembeni uniós cselekvési tervre vonatkozó ajánlásokat, ezért a javaslatok nem képezik részét az EU hivatalos felülvizsgálati eljárásának. Az azonban, hogy felkérés nélkül véleményt nyilvánítanak az EU döntéshozó intézményei felé, nyomatékosan jelzi, mekkora jelentőséget tulajdonítanak a dezinformáció elleni küzdelem lokalizálásának, a magánszektorra gyakorolt nyomás fokozásának, valamint annak, hogy több erőfeszítést és erőforrást fordítsanak a tények ellenőrzésére és a civil társadalommal való együttműködésre.
Az ajánlásokat Randel Länts (EE/PES), a dél-észtországi Viljandi vidéki település képviselő-testületének tagja fogalmazta meg. Länts elmondta: „Az EU jelenleg elsősorban nemzeti szinten dolgozik, de a dezinformáció ellen helyi szinten is küzdeni kell. A 2018 decemberében elfogadott cselekvési terv a regionális és a helyi szintet nem veszi kellő mértékben figyelembe, bár az ezzel a kérdéskörrel összefüggő problémák gyakran éppen ezekről a szintekről indulnak ki. Néhány megoldásnak – például a polgárok oktatásának, tájékoztatásának és aktivizálásának – szintén a régiókban és a városokban kell kezdődnie. A helyi önkormányzatok többsége azonban nem tudja, hogyan szálljon szembe a dezinformációval, és pénzük, illetve szaktudásuk sincsen erre. Ez tehát olyan terület, ahol az EU közbeléphetne, mondván, »mi tudunk pénzt adni«, és segíthetné a dezinformáció elleni küzdelmet célzó kapacitásépítést, részben úgy, hogy tényellenőrző hálózatokat alakít ki, illetve ellentételezi azokat a polgárokat, akik pontos tényellenőrző munkát végeztek.”
Länts így folytatta: „Arra is óriási szükség volna, hogy a közösségimédia-vállalkozások helyspecifikusabban végezzék a munkájukat. Személyzetük általában az EU régióiban folytatott dezinformációs kampányoknak sem a nyelvét, sem a politikai, illetve kulturális hátterét nem ismeri. Azt pedig mindenki, aki próbált már dezinformációt vagy gyűlöletbeszédet bejelenteni, jól tudja, hogy a közösségimédia-üzemeltetőktől nem várható gyors és hatékony visszajelzési eljárás. Ha önként nem javítják teljesítményüket, szabályozással kell rávennünk őket erre. Az RB olyan intézkedéseket javasol, amelyek tükrözik a dezinformáció valódi természetét: külső és belső forrásokból egyaránt származhat, helyi és nemzeti identitásunkat célozza meg, és gyakran erősen lokalizált. Rá kell kényszerítenünk az internetes vállalatokat, hogy komolyan szálljanak szembe ezzel a jelenséggel – és nekünk is ugyanezt kell tennünk az összes kormányzati szint, a civil társadalom, a polgárok és a közösségimédia-platformok közötti együttműködésben.”
A közösségimédia-platformokkal kapcsolatos ajánlások között az RB arra kéri az EU-t, hogy kötelezze e platformokat arra, hogy – szabályozás alapján vagy önkéntesen – sokkal aktívabban tájékoztassák a felhasználókat a dezinformációval és a források ellenőrzésével kapcsolatban, valamint hogy választások előtt és válságok idején magyarázzák el a posztok/tartalmak kontextusát és figyelmeztessék a felhasználókat a hamis információkat terjesztő forrásokra. A platformok hozzájárulnának a tényellenőrző hálózatok finanszírozásához és az egyéni tényellenőrzők kifizetéséhez.
Az ajánlások között olyan elvek és elképzelések vannak, amelyek célja a személyes szabadságjogok védelme, a túlreagálás elkerülése és a közvélemény támogatásának kiépítése. A vélemény figyelmeztet arra, hogy „kellő átláthatóság nélkül nagy a kockázata annak, hogy a dezinformáció elleni küzdelmet szolgáló intézkedések maguk is ellenséges információs támadások áldozatául esnek”, ezért amellett érvel, hogy lehetővé kell tenni „a polgárok számára, hogy átfogó tájékoztatást kapjanak, és jól értesültek maradjanak például az adatvédelmet, a személyes adatok feldolgozását vagy a finanszírozási szempontokat illetően”. Kijelenti, hogy „a hamis információk lehetséges terjesztését szisztematikusan és folyamatosan figyelemmel kell kísérni”, „azonban nem mindig”, ami azt sugallja, hogy ilyen intenzív ellenőrzést csak választások előtt, válságos időszakokban és hirtelen társadalmi változások idején kellene végezni.
Az EU dezinformáció elleni munkája négy pilléren nyugszik: a dezinformáció feltárásának javításán, a fellépések koordinálásán, a magánszektor mozgósításán, valamint a lakosság tudatosságának növelésén.
A dezinformáció visszaszorítására irányuló uniós szintű fellépés 2015-ben kezdődött egy olyan munkacsoport létrehozásával, amelynek célja az volt, hogy elősegítse, hogy az EU jobban tudja előrejelezni és kezelni a dezinformációs tevékenységeket és jobban tudjon reagálni azokra, megerősítse a médiakörnyezetet az EU tagállamaiban és szomszédságában, valamint tájékoztasson az uniós politikákról az EU keleti szomszédságában. Az EU munkájának hatóköre azóta mind földrajzi, mind tematikus szempontból bővült és elmélyült. 2018 áprilisában elfogadták az online félretájékoztatás kezelésére vonatkozó európai megközelítést , melynek kidolgozásához alapul vették egy magas szintű szakértői csoport 2017-es észrevételeit és egy nyilvános konzultáció eredményeit. Azóta a közösségimédia-platformok elfogadtak egy önkéntes gyakorlati kódexet , az EU mindemellett figyelmeztetett arra, hogy kellő fellépés hiányában szabályozást fog bevezetni. Az Európai Bizottság dezinformációval szembeni cselekvési tervét 2018 decemberében fogadták el, 2019 márciusában pedig az Európai Bizottság riasztási rendszert hozott létre a 2019. májusi európai választások előtti időszakra.
Kapcsolat:
Andrew Gardner
Tel.: +32 473 843 981
andrew.gardner@cor.europa.eu