Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
A munkahelyek, az oktatás és a társadalmi befogadás terén történő uniós beruházásokat a régiókkal és városokkal együtt kell kezelni  
Catiuscia Marini előadó: „A következő uniós költségvetésnek a polgárokat kell előtérbe helyeznie, és a regionális politika részeként kell megtartania az Európai Szociális Alapot (ESZA), anélkül, hogy felülről irányított pénzügyi mechanizmusokat segítő eszközzé alakítaná át”

2007 és 2014 között 9,4 millió európai polgár szerzett munkahelyet, 8,7 millió pedig képzettséget az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint az EU és a nemzeti és regionális kormányzatok közötti partnerség segítségével. A Régiók Európai Bizottsága mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy ezek az eredmények kellő figyelmet kapjanak, és a következő hosszú távú uniós költségvetésben az alap eszközeit ne csökkentsék és ne csoportosítsák át erősen központosított intézkedések ösztönzésére.

Az ESZA a foglalkoztatási politikák legfőbb uniós eszköze, a 2014 és 2020 közötti időszakban több mint 80 milliárd eurós költségvetéssel. Célja, hogy a munkahelyteremtés, a munkahelyi produktivitás, az esélyegyenlőség és a társadalmi befogadás elősegítése révén csökkentse a különbségeket az európai régiók és városok között, valamint azokon belül. Prioritásai közé tartozik a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása, a foglalkoztatatáshoz való hozzáférés javítása, az iskolából a munka világába való átmenet megkönnyítése és a szakképzés javítása, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok segítése a munkahelykeresésben, a szegénység elleni küzdelem és az iskolából kimaradók számának csökkentése.

Az alap kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa jövőjére nézve. Erre mutattak rá uniós helyi és regionális vezetők „Az ESZA félidős, a 2020 utáni időszakra vonatkozó javaslatot előkészítő értékelése” című véleményükben, melynek előadója Umbria régió elnöke és az RB PES-csoportjának vezetője, Catiuscia Marini (IT/PES).

„Azt szeretnénk, ha a következő uniós költségvetés a polgárokat állítaná az első helyre, és konkrét európai válaszokat nyújtana a társadalmi kihívásokra. Az Európai Szociális Alap a leghatékonyabb eszköz a helyi és regionális önkormányzatok kezében arra, hogy megadják ezeket a válaszokat. A Régiók Európai Bizottsága ezért határozottan ellenez minden arra vonatkozó tervet, hogy egy új alapot hozzanak létre a kohéziós politika keretein kívül a tagállamok makrogazdasági politikáinak felülről történő koordinálása céljából, teljesen figyelmen kívül hagyva a helyi közösségek tényleges szükségleteit ” – mondta el Catiuscia Marini. – „Az ESZA-nak továbbra is meg kell maradnia az európai strukturális és beruházási alapok egyikének és a kohéziós politika kulcselemének, hogy minden lehetséges szinergiát ki tudjunk használni a többi strukturális alappal, különösen a regionális fejlesztési és a vidékfejlesztési alapokkal.”

A következő évtized legfőbb kihívásait – a digitalizációval szembesülő ágazatokban a szükséges készségek adaptálása, az iskolából kimaradók számának csökkentése, a migráns munkavállalók segítése az integrációban, a munkakeresők és a munkaadók megfelelő összekapcsolásának biztosítása – csak a konkrét helyi szükségletek figyelembevételével, a helyi szereplők mozgósításával lehet hatékonyan kezelni. Ezért az RB azt szeretné, hogy az ESZA továbbra is a regionális kohéziós politika kulcseleme maradjon, melyet az európai intézmények, regionális és helyi önkormányzatok, valamint az érintett területek gazdasági és társadalmi szereplői közötti partnerségek révén, közösen irányítanak.

Ez különösen azoknak a reformjavaslatoknak a fényében fontos, amelyeket a következő többéves pénzügyi keret – az összes uniós politika kiadási plafonjait a 2021 és 2027 közötti időszakra meghatározó pénzügyi terv – előkészítését szolgáló munka kapcsán állítottak össze. A jelenleg felmerülő egyik lehetőség az, hogy az ESZA-t összevonják a foglalkoztatás és a humán tőke fejlesztésére irányuló eszközökkel (vagyis az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alappal), hogy egy közös szabályok szerint működő, átfogó alapot hozzanak létre. Egy ilyen alap azoknak az országspecifikus ajánlásoknak a végrehajtását támogatná, amelyeket minden évben az Európai Bizottság fogalmaz meg az európai szemeszter (a makrogazdasági politikák uniós koordinációjának folyamata) keretében.

E forgatókönyv szerint azt a közös programtervezési rendszert, amelyben jelenleg az Európai Bizottság, a nemzeti kormányok és régiók vesznek részt, olyan szerződéses megállapodások váltanák fel, amelyek értelmében az ESZA-finanszírozást azzal a feltétellel bocsátanák a tagállamok rendelkezésére, hogy azok megvalósítják a strukturális reformokra vonatkozó, az európai szemeszter folyamata során kitűzött célokat.

Az RB tagjai határozottan elutasítják ezt az alternatívát, és helyette azt javasolják, hogy azáltal javítsák a kohéziós politika és az uniós makrogazdasági irányítás közötti kapcsolatokat, hogy bevonják a helyi és regionális önkormányzatokat az európai szemeszter folyamatába, lehetőség szerint területi elemzésekre és területspecifikus ajánlásokra támaszkodva.

A más alapoknak az ESZA-ba való beolvasztását illetően a helyi vezetők hangsúlyozzák, hogy ez csak akkor eredményez pozitív szinergiákat, ha továbbra is nagy hangsúlyt kap a regionális vetület, valamint ha az átfogó alap létrehozása nem vezet a foglalkozásra és a társadalmi befogadásra irányuló források általános csökkentéséhez.

Az RB szerint az ESZA-források csökkentése nyilvánvalóan ellentétben állna a szociális jogok európai pillérének elindításával, veszélyeztetve annak tényleges megvalósulását. A pillér 20 alapelvét ugyanis megfelelően tükrözni kell az ESZA által a következő években támogatott programokban.

Megjegyzés a szerkesztőknek:

Az ESZA az uniós kohéziós politika kulcsfontosságú eszköze, amelynek jövőjét jelenleg fenyegetik a brexit pénzügyi következményei ,valamint az, hogy a védelem, a biztonság és a migráció terén új intézkedéseket kell finanszírozni. A 2020 utáni erősebb kohéziós politika szószólójaként az RB, más vezető uniós területi szervezetekkel karöltve, létrehozta a #CohesionAlliance kohéziós szövetséget. Ez a helyi szerveződésű mozgalom nyitva áll bárki előtt, aki úgy gondolja, hogy a kohéziós politikának a jövőben is az EU alappillérét kell képeznie. Tavaly októberi létrehozatala óta a szövetség tagjainak száma napról napra emelkedik, vannak köztük helyi és regionális önkormányzatok, üzleti szövetségek, tudósok, szakszervezetek és agytrösztök.

További információk a #CohesionAlliance-szel kapcsolatos kezdeményezésekről, nyilatkozatokról és állásfoglalásokról: http://cohesionalliance.eu.

Kapcsolattartó:

Pierluigi Boda

Tel: +32 2 282 2461

Mobil: +32 473 85 17 43

pierluigi.boda@cor.europa.eu

Megosztás: