A helyi vezetők figyelmeztetnek arra, hogy rendelkezésre álló források veszhetnek el, és kérik az Igazságos Átmenet Alap végrehajtásának felgyorsítását.
A Régiók Európai Bizottsága (RB) a plenáris ülésén több olyan véleményt is elfogadott, melyekben emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika kiemelkedő szerepet játszik az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésében, miközben segíti az Uniót az igazságos átmenet megvalósításában, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésében és energiafüggetlenségének növelésében. Az Ukrajna ellen indított háború és az energiaválság még inkább rávilágított arra, hogy erős kohézióra van szükség Európában, míg a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy a területek közötti digitális kohézió biztosításához sürgős uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedésekre van szükség.
A kohéziós politika sikeresen bizonyította rugalmasságát és hatékonyságát az előre nem látható válságok, például a Covid19-világjárvány és az Ukrajna ellen folyó háború során nyújtott támogatás tekintetében. Alapvetően fontos azonban, hogy a kohéziós politika az Unió fő beruházási eszköze maradjon, amelynek célja, hogy stabil és kiszámítható többéves beruházási tervek révén segítsen küzdeni az Európán belüli egyenlőtlenségek és a növekvő digitális szakadék ellen. Meg kell őrizni a kohéziós politika e hosszú távú stratégiai szerepét, hogy hozzá tudjon járulni az EU-n belüli szolidaritás erősödéséhez. Ennek érdekében az RB támogatja a „ne árts a kohéziónak” elv teljes körű végrehajtását is, amely összhangban van az RB által képviselt „Alapvető értékünk, a kohézió” koncepcióval. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az RB-vel az elv meghatározása során. Ezeket az üzeneteket fogalmazták meg a helyi és regionális vezetők az RB októberi plenáris ülésszakán, amelyre az idén 20. alkalommal megrendezett Régiók és Városok Európai Hetével egy időben került sor.
Az RB tagjai kiemelték a kohéziós politika egyedülálló megközelítését, amely a regionális és helyi szinten megállapított területi szükségletek elemzésén alapul. Ez teljes mértékben részvételen alapuló és demokratikus folyamatot követ, ellentétben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által támogatott nemzeti helyreállítási tervekkel, amelyeket nagyrészt a régiók bevonása nélkül dolgoztak ki, amint arra az RB által október 11-én közzétett, az Európai Unió régióinak és városainak helyzetéről szóló éves jelentés is rámutatott. A helyi és regionális vezetők arra is figyelmeztettek, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politika közötti koordinációt és azok összekapcsolását szolgáló valódi mechanizmus hiányában fennáll az átfedések vagy annak kockázata, hogy a két eszköz kiszorítja egymást.
Az RB arra kéri továbbá az uniós intézményeket, hogy a területek közötti egyenlőtlenségek leküzdése érdekében biztosítsák a teljes körű digitális kohéziót Európában. Az RB figyelmeztet arra, hogy a szélesedő digitális szakadék növelheti a társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, mivel hatással van a helyi szinten nyújtott szolgáltatásokra, például az e-egészségügyi szolgáltatásokhoz és a tananyagokhoz való hozzáférésre, illetve számos polgárt akadályozhat alapvető szolgáltatásokhoz, például a készpénzmentes fizetéshez vagy az elektronikus szavazáshoz való hozzáférésben. Mindemellett az erősebb digitális kohézió a demográfiai hanyatlás visszafordításának eszköze lenne a szárazföldi, vidéki és hegyvidéki területeken.
A helyi közösségek közötti egyenlőtlenségek fokozódásának elkerülése érdekében az is rendkívül fontos, hogy a környezeti átmenet Európa valamennyi régiója számára igazságos módon valósuljon meg. Az Oroszország által 2022 februárjában indított offenzíva megnehezítette, ugyanakkor még sürgetőbbé tette az igazságos átmenetet, ezért a források időben történő mozgósítása érdekében fel kell gyorsítani a 19,3 milliárd EUR összegű Igazságos Átmenet Alap (IÁA) programtervezését. A helyi vezetők rámutattak, hogy míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait egy éven belül előteremtették, az Európai Bizottság és a tagállamok közel három éve dolgoznak az IÁA-n. Ha az IÁA-program nem indul el 2022-ben, fennáll annak a kockázata, hogy a rendelkezésre bocsátott források 25%-ának megfelelő teljes éves allokáció elveszik.
Nathalie Sarrabezolles (FR/PES), a nyolcadik kohéziós jelentésről szóló vélemény előadója így fogalmazott: „Ma nagyobb szükségünk van a kohéziós politikára, mint valaha; nyilván azért is, hogy enyhítsük jelenlegi válságok hatásait, de legfőképpen azért, hogy csökkentsük a kontinensünkön meglévő egyenlőtlenségeket. A kohéziós jelentés ugyanis azt mutatja, hogy egyes régiók lemaradtak a fejlődésben. Merítsünk a jövőorientált megoldásokból az európai konvergenciafolyamat újraindítása érdekében.”
Gaetano Armao (IT/EPP), a digitális kohézióról szóló vélemény előadója elmondta: „A digitális kohéziót be kell építeni az EU-szerződésbe, mivel az fontos új dimenzióval egészíti ki a hagyományos »gazdasági, társadalmi és területi kohézió« fogalmát. Ez nagyon fontos, mivel a konnektivitás lehetőségével és digitális készségekkel rendelkező polgárok jelentős értéket képviselhetnek közösségeik számára. A digitális szakadékot hivatalosan nem ismerik el az EU kohézióját fenyegető veszélyként. Nyilvános vitára van szükség arról, hogy miként lehetne megszüntetni az innovációs és digitális szakadékot, és a vita során a »digitális kohézió« fogalmának megértésére kell összpontosítani, ehhez pedig el kell ismerni a technológia életünkben betöltött alapvető szerepét, és be kell építeni az (EU-Szerződésben meghatározott) kohéziós célkitűzéseket az Unió digitális jogaiba, elveibe és szakpolitikáiba.”
Sari Rautio (FI/EPP), az „Igazságos és fenntartható átállás a szénbányászati és energiaintenzív régiók összefüggésében” című vélemény előadója kijelentette: „Az Európában dúló háború miatt az igazságos átmenet csak még sürgetőbbé vált. Úgy gondolom, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalomra való, elkerülhetetlen átállás során a polgárok különböző igényeit kell előtérbe helyezni, mégpedig új munkahelyek és készségek létrehozásával. Az energiaágazat, a különféle iparágak, a feldolgozóipar és a kkv-k nehézségekkel küzdenek, ezért fontos támogatni az ipar szén-dioxid-semlegességre irányuló törekvéseit. Az IÁA szerepet játszhat e cél elérésében. A leghatékonyabb eszközök feltárása csak akkor járhat sikerrel, ha a régiókat és a városokat bevonják a tervezés és a végrehajtás valamennyi szakaszába. A gépezetet azonban működőképessé is kell tennünk!”
Háttér-információk
A nyolcadik kohéziós jelentést az Európai Bizottság február 9-én tette közzé. Ez pozitív és negatív tendenciákat egyaránt kimutat az uniós régiókban, városokban és vidéki területeken: a kevésbé fejlett régiók feljebb zárkóztak, de számos átmeneti régió fejlődési csapdába került. A növekvő innovációs szakadék ugyanakkor mindkét régiótípus számára megnehezíti a felzárkózást. Az Európai Parlament néhány héttel ezelőtt fogadta el álláspontját a 8. kohéziós jelentésről.
Annak érdekében, hogy támogassák a klímasemleges gazdaságra való átállás által leginkább érintett régiókat, az európai zöld megállapodás részeként létrehozták az „igazságos átmenet mechanizmust”. Ez magában foglalja az Igazságos Átmenet Alapot (IÁA), amely a 2021–2027-es időszakban mintegy 19 milliárd EUR-t fog beruházni e területeken. Az egyes tagállamoknak az Alapból való részesedéséről itt tájékozódhat.
A városok és régiók főbb európai szövetségeivel együtt az RB a kohéziós szövetség (#CohesionAlliance) alapító partnere. Ezzel azt kívánja hangsúlyozni, hogy a kohézió az Európai Unió alapvető értéke, és valamennyi uniós szakpolitika és beruházás kulcsfontosságú célkitűzése kell hogy legyen. Bővebb információ itt található.
Kapcsolattartó:
Matteo Miglietta
Tel.: +32 (0) 470 89 53 82
matteo.miglietta@cor.europa.eu