Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Egy új RB-s tanulmány felhívja a figyelmet annak veszélyére, hogy a régiókat és a városokat nem vonják be a nemzeti helyreállítási tervekkel kapcsolatos munkákba  

Miközben az EU állam- és kormányfői Brüsszelben üléseznek, hogy áttekintsék a gazdasági helyreállítás aktuális állását, a Régiók Európai Bizottsága (RB) által megrendelt új tanulmány eredményei rávilágítanak, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nem vonják be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába és végrehajtásába. A tanulmányt az RB „Gazdaságpolitika” (ECON) szakbizottságának ülésén ismertették. Az ECON szakbizottság tagjai komoly aggodalmuknak adtak hangot amiatt is, hogy a tervek láthatóan figyelmen kívül hagyják a területi egyenlőtlenségeket és nincsenek megfelelőképpen összehangolva a kohéziós politikai célkitűzésekkel, mindez pedig a redundáns finanszírozás kockázatát hordozza magában.

Az Európai Bizottságnak május végéig benyújtott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek közül nyolcat elemző tanulmány szerint ezek a tervek nagyon korlátozott lehetőséget biztosítanak a régiók számára a demokratikus részvételre. A regionális és helyi szereplők többségével csak formális és egyoldalú módon konzultáltak, és főként a beruházási politikák adminisztratív végrehajtásával bízták meg őket. Ötleteiket csak ritkán építették be a tervekbe. Pedig ha nagyobb politikai mozgásteret biztosítanának a városoknak és a régióknak a beruházási források felhasználása terén, az erősítené a helyi közösségek elkötelezettségét a politikák iránt, és fellendítené a helyi szintű kapacitásépítést. A regionális és helyi önkormányzatok bevonása elengedhetetlen a beruházások megvalósításához, a szolgáltatások biztosításához, valamint a reformok végrehajtásához is; hiánya alááshatja a nemzeti reformprogramok hatását és hatékonyságát.

Michael Murphy (IE/EPP), az RB ECON szakbizottságának elnöke és Tipperary megye közgyűlésének tagja kijelentette: „A ma ismertetett tanulmány megerősítette azt, amit korábbi munkánk alapján már sejthettünk: az EU különböző részein nagyon eltérő a helyzet, de számos tagállam nem annyira hasznos eszmecserének tekinti a regionális és helyi szereplőkkel való konzultációt, mint inkább egyoldalú folyamatnak, egyfajta »kipipálandó feladatnak«. A régiók és városok bőséges tudása és tapasztalata ritkán épül be a helyreállítási tervekbe, ami elszalasztott lehetőség, és egyszerűen nem jó kormányzási gyakorlat. A helyi és regionális önkormányzatoknak alapvető jelentőségük van a beruházások megvalósításában és a közszolgáltatások nyújtásában, amint a reformok végrehajtásában is, és hiba, hogy nélkülük kíséreljük meg az EU helyreállítását.”

Az ECON szakbizottság tagjai sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben javasolt beruházások figyelmen kívül hagyják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az uniós kohéziós politikai alapok közötti lehetséges szinergiákat. A két pénzügyi eszköz közötti átfedések alááshatják a kohéziós politika hatékonyságát. Olaszországon és Belgiumon kívül nem kerül sor területi alapú forráselosztásra. A tanulmány ezenkívül arra a következtetésre jut, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek továbbra is homályos és rosszul definiált szerepet szánnak a helyi és regionális önkormányzatoknak a zöld és digitális átállás előrevitelében.

A tanulmány eredményeinek fényében az ECON szakbizottság tagjai sürgették az Európai Bizottságot, hogy végezze el az összes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapos értékelését, az Európai Parlamenttel karöltve ragaszkodjon ahhoz, hogy határozzák meg a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a tervek további szakaszaiban, a kohéziót továbbra is alapvető értékként tartsa fenn, valamint vonja be az uniós régiókat és városokat az európai szemeszterbe, illetve az említett tervek nyomon követésébe és értékelésébe.

Az EU Helyreállítási Alapjáról folytatott vita mellett az ECON szakbizottságban sorra került az „Ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek oltalma az Európai Unióban” című vélemény elfogadására is. A dokumentum harmonizált európai szabályozási keretet szorgalmaz az ilyen földrajzi jelzések számára az érvényben lévő sokféle nemzeti jogszabályi eszköz helyett, megvédve így Európai kulturális örökségének egy fontos részét és elősegítve a fogyasztói jogok védelmét, a termelők jövedelmének növekedését és az érintett régiók fejlődését.

Martine Pinville (FR/PES), Új-Aquitania regionális tanácsának tagja és a vélemény előadója elmondta: „Itt az ideje, hogy teljesítsék azt az RB által régóta hangoztatott kérést, hogy készüljön rendelet az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek oltalma tárgyában. A fogyasztók számára ez a rendelet garanciát jelentene a termékek származását, minőségét és eredetiségét illetően. A kézművesek és a vállalatok számára pedig azt jelentené, hogy megbecsülik szaktudásukat és védik őket a tisztességtelen versennyel és a hamisítással szemben. Végezetül a régiók számára a helyi örökség védelmét, valamint a hozzáadott értéket képviselő és át nem helyezhető munkahelyeknek a területükön történő megőrzését biztosítaná.”

A véleményt a tervek szerint az RB októberi plenáris ülésén fogadják el.

Az ECON szakbizottság ülése lehetőséget biztosított arra is, hogy a tagok eszmét cseréljenek „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című munkadokumentumról, amelyet Jeannette Baljeu (NL/Renew Europe) előadó ismertetett, valamint a jogalkotás minőségének javítása tárgyában készülő véleményről, amelyet a CIVEX szakbizottság előadója, Piero Mauro Zanin (IT/EPP) mutatott be.

Az ECON szakbizottság ezenkívül Rob Jonkmant (NL/ECR) nevezte ki „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása” című vélemény előadójának, és azt javasolta, hogy Mark Weinmeistert (DE/EPP) nevezzék ki az európai digitális azonosításról szóló vélemény főelőadójának.

Háttér-információk:

Az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze az a 672,5 milliárd eurós pénzügyi eszköz (ebből 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd euró kölcsön), amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat a reformok végrehajtásában és az EU közös prioritásaiba való beruházásban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a 750 milliárd euró összegű Next Generation EU nevű helyreállítási terv legnagyobb pénzügyi eszköze. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott támogatáshoz a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket kell benyújtaniuk, amelyekben feltüntetik a finanszírozandó reformokat és beruházásokat. Az Európai Bizottság a 27-ből eddig 24 nemzeti tervet kapott meg , és ezek közül 12-et támogatott.

Az RB által „Regionális és helyi önkormányzatok és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek” témában megrendelt tanulmány alapvetően nyolc nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel foglalkozik, amelyeket 2021. május végéig nyújtottak be az EU-nak (Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Spanyolország). A tanulmány teljes szövege itt érhető el.

Már az RB és a CEMR által közösen folytatott konzultáció januárban ismertetett eredményei is rámutattak arra, hogy számos uniós kormány kizárta a régiókat és városokat a Covid utáni helyreállítási tervek kidolgozásából. A részletes eredmények itt érhetők el.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet (18. cikk (4) bekezdés q) pont) értelmében – amire egy, a közelmúltban nagy többséggel elfogadott európai parlamenti állásfoglalás is emlékeztetett – a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket lehetőség szerint „a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat” nyomán kell összeállítani és végrehajtani. A tagállamoknak be kell nyújtaniuk a konzultációs folyamat összefoglalását, részletezve, „hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben”.

Kapcsolat:

Maximilian v. Klenze

Tel.: +32 2 282 2044

Maximilian.vonKlenze@cor.europa.eu

Matteo Miglietta

Tel.: +32 470 895 382

Matteo.Miglietta@cor.europa.eu

Share: