Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Uniós jogalkotás: ‎ Az Európai Bizottság a régiók és városok szerepének erősítését javasolja  
Az Európai Bizottság jelentése figyelembe veszi a szubszidiaritással foglalkozó munkacsoport ajánlásait

A Régiók Európai Bizottsága (RB) üdvözli az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy megerősítse a helyi és regionális önkormányzatok részvételét az uniós politikai döntéshozatalban. Az RB támogatja az Európai Bizottság közleményében bejelentett javaslatokat, melyekről az RB úgy gondolja, hogy javítani fogják az uniós szakpolitikák minőségét és hatékonyságát azáltal, hogy a városoknak és a régióknak nagyobb beleszólást engednek a döntéshozatali folyamatokba.

Az Európai Bizottságnak a szubszidiaritás és az arányosság elvéről szóló közleménye alapvetően megerősíti a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásait . A munkacsoportban az RB elnöke és két tagja révén képviseltette magát. Az Európai Bizottság az uniós jogalkotás minőségének javítását célzó REFIT platform felülvizsgálatát javasolja. Ennek során a platform által vizsgált témák körét kibővítik, hogy az magában foglalja a szubszidiaritással és az arányossággal kapcsolatos kérdések kezelését is, és megerősítik a helyi és regionális önkormányzatok részvételét, valamint az RB hálózataihoz fűződő kapcsolatokat.

Az európai bizottsági közlemény üdvözli továbbá az RB regionális központokkal kapcsolatos kísérleti projektjét, amelyet e hónap folyamán korábban Karl-Heinz Lambertz elnök jelentett be „Az Európai Unió helyzete: a régiók és városok nézőpontja” című beszédében. A regionális központok javasolt hálózata a szakpolitikák végrehajtására vonatkozó felülvizsgálatok támogatására szolgál majd, és hatékonyabban közvetíti a helyi és regionális önkormányzatok tapasztalatait az uniós politikai döntéshozatal irányában.

Karl-Heinz Lambertz RB-elnök kifejtette: „Örömömre szolgál, hogy az Európai Bizottság nemcsak bevonta és meghallgatta a nemzeti parlamenteket és a helyi és regionális önkormányzatokat, hanem meg is szívlelte az EU működésének javítására vonatkozó ajánlásaikat. Az EU-nak meg kell változtatni működési mechanizmusait, úgy, hogy döntéseit a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten hozza meg. Azáltal, hogy a régiók és a városok nagyobb beleszólást kapnak az EU döntéshozatali folyamatába, az uniós jogszabályok hatékonyabbá és láthatóbbá válhatnak. Tehát nem arról van szó, hogy kevesebb Európa kell, hanem egy olyan Európára van szükség, amely a polgárokat előtérbe helyezve váltja be ígéreteit.”

Az Európai Bizottság továbbá arra bátorítja az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket, hogy használják a javasolt „szubszidiaritásértékelő táblázatot”, és hívják meg a helyi és regionális önkormányzatok képviselőit üléseikre a jogalkotási eljárás során, valamint fokozzák az együttműködést a regionális parlamentekkel. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy ezeket az ötleteket egy „A szubszidiaritás mint az Európai Unió építő elve” címmel rendezendő konferencia keretében dolgozzák ki, amelyre az EU Tanácsa osztrák elnökségének szervezésében, Bregenzben kerül majd sor november 15–16-án.

Az RB-t Karl-Heinz Lambertz elnök mellett Michael Schneider (DE/EPP) és François Decoster (FR/ALDE) képviselte a szubszidiaritással foglalkozó munkacsoportban.

Dr. Schneider, Szász-Anhalt tartomány államtitkára és az RB szubszidiaritási irányítócsoportjának elnöke hangsúlyozta: „Az uniós jog helyi szintű végrehajtásáért felelős regionális és helyi politikusokként a szubszidiaritás segít bennünket abban, hogy hatékonyan reagálhassunk a polgárok igényeire a megfelelő – európai, nemzeti vagy regionális – szinten. Ezért alapvetően üdvözlöm az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy politikai és jogi értelemben hatékonyabban alkalmazza a szubszidiaritást. A következő időszakban szubszidiaritásfigyelő hálózatunkon keresztül számos régió vizsgálja majd az uniós jog régiókra és a városokra gyakorolt hatását, keresve az uniós jogszabályok gyérítésének lehetőségeit.

Annak érdekében, hogy a polgárok közelebb kerüljenek az EU-hoz, arra biztatjuk az Európai Parlament jövőbeli képviselőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy a 2019 utáni Európai Bizottság kiemelt kérdésként továbbra is napirenden tartsa a szubszidiaritás területét. A Régiók Európai Bizottsága kész együttműködni az uniós és nemzeti hatóságokkal a szubszidiaritás elvének gyakorlati megvalósításában” .

François Decoster, Felső-Franciaország régió közgyűlésének alelnöke a következőket mondta: „Az Európai Bizottság támogatásával a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb beleszólást kapnak és tevékenyebb szerepet vállalhatnak az európai szakpolitikákban. A munkacsoport jelentésében kifejtett elvünk, az aktív szubszidiaritás, olyan szakpolitikákat eredményez majd, amelyek ténylegesen működnek és erősítik az európai projekt iránti elkötelezettséget. Ebben a kontextusban ugyanakkor csalódottságomnak kell hangot adnom amiatt, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe az általam javasolt »Erasmus helyi és regionális képviselők számára« programot, amely lehetővé tette volna a képviselők számára, hogy a polgárok javát szolgáló, közös kezdeményezéseket indítsanak.”

Háttér

A szubszidiaritás és az arányosság elvét az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke rögzíti. A Lisszaboni Szerződés bevezetett egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a nemzeti parlamentek számára, hogy megvizsgálják, az uniós jogszabálytervezetek megfelelnek-e a szubszidiaritás elvének. A „korai előrejelző mechanizmus” keretében a nemzeti parlamenteknek nyolc hét áll rendelkezésére, hogy előterjesszék azokat az indokokat, amelyek alapján úgy gondolják, hogy az adott jogszabálytervezet nem felel meg a szubszidiaritás elvének. Ha az indokolással ellátott vélemények szavazatainak száma eléri a nemzeti parlamentek részére biztosított szavazatok egyharmadát, az Európai Bizottság jogszabálytervezetét felül kell vizsgálni. Ezt az ún. „sárga lapos” eljárást eddig mindössze három ízben alkalmazták 2007 és 2017 között.

A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoportot Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök hívta életre 2017 novemberében. A munkacsoportot három kérdéskör vizsgálatára kérte: (1) a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a politikai döntéshozatalban és az európai uniós szakpolitikák végrehajtásában; (2) a szubszidiaritás és az arányosság szerepe az európai uniós intézmények és szervek munkájában; (3) az a kérdés, hogy egyes szakpolitikai területeket vissza kellene-e utalni a tagállamok hatáskörébe.

A munkacsoport hét ízben ült össze a három célkitűzés megvitatása érdekében. Az ekkor folytatott viták, egy nyilvános meghallgatás és számos érdekelt fél hozzájárulása alapján a munkacsoport jelentése kilenc ajánlást terjeszt elő, amelyek a nemzeti parlamenteknek, a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Régiók Európai Bizottságának és az Európai Bizottságnak címzett végrehajtási intézkedéseket tartalmaznak.

A Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke vezetésével működő munkacsoportba három tagot – Karl-Heinz Lambertz elnök (Belgium), Michael Schneider (Németország) és François Decoster (Franciaország) – a Régiók Európai Bizottsága delegált, három további tagot pedig – Toomas Vitsut (Észtország), Kristian Vigenin (Bulgária) és Reinhold Lopatka (Ausztria) – a nemzeti parlamentek küldtek.

Kapcsolat:

Lauri Ouvinen

Tel.: +32 2 282 2063

lauri.ouvinen@cor.europa.eu