Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy elmélyíti a keleti partnerség hat partnerországával folytatott együttműködést. Az ezt szolgáló „20 cél 2020-ra” tervet „nagyra értékeljük, mert elkötelezettségről tanúskodik” az iránt, hogy Ukrajna, Belarusz, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia városai és régiói is érzékelhessék az EU-val való szorosabb kapcsolat előnyeit – mondta Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottsága elnöke.
Lambertz elnök a keleti partnerség november 24-én Brüsszelben tartott csúcstalálkozóján képviselte az uniós helyi és regionális önkormányzatokat. Lambertz elnök elmondta: „A létrehozása óta eltelt nyolc kihívásokkal teli évben a keleti partnerség sokat érett. A csúcstalálkozó célja, hogy ezekből a szorosabbra fűzött politikai szálakból gyakorlati előnyt kovácsoljon, nemcsak partnerországaink, hanem lakosaik, régióik és városaik számára is. Nagyra értékeljük a »20 cél 2020-ra« tervet, mert az elkötelezettségről tanúskodik, és a két éve tartott legutóbbi csúcstalálkozó óta azt tapasztaltam, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a projektek minden szakaszában nagyobb szerepet kapnak. Ezt gyakorlati és politikai szempontból is helyes, mivel a helyi és regionális önkormányzatok számos közszolgáltatás ellátásáért felelősek, és a polgárokhoz legközelebbi kormányzati szintet jelentik. A keleti partnerség fokozatosan az összes kormányzati szint közötti, valódi partnerséggé válik.”
Lambertz elnök hangsúlyozta, hogy a városoknak és a régióknak hosszú távú, összehangoltabb támogatásra van szükségük: „A keleti partnerség területén több ezer települési és egyéb helyi önkormányzat működik. Ma még alig hallani a hangjukat, de a decentralizációs folyamatnak köszönhetően ez változni fog. Segíteni akarunk nekik, hogy megkapják azt a figyelmet és tekintélyt, amivel városaikat és régióikat gazdagabbá, fenntarthatóbbá, biztonságosabbá, ellenállóbbá és befogadóbbá tehetik. Ez saját maguknak és az Uniónak is javára válik.”
A keleti partnerség támogatását célzó tevékenységeinek részeként a Régiók Európai Bizottsága 2010-ben létrehozta a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciáját (CORLEAP), melyben az RB-tagok mellett a keleti partnerség hat partnerországa helyi és regionális önkormányzatainak képviselői vesznek részt. Lambertz elnök a CORLEAP egyik társelnöke, a másik Volodimir Prokopiv, Kijev képviselő-testületének elnöke, aki szintén felszólalt a csúcstalálkozón.
Az állam- és kormányfőkhöz intézett beszédében Prokopiv hangsúlyozta, hogy a városok, illetve a régiók közti együttműködés stabilitást nyújt. Az EU globális stratégiája és szomszédságpolitikai stratégiája is kiemeli, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági ellenálló képesség növeléséhez „eredményesebb partnerségekre” van szükség. Prokopiv hozzátette: A helyi és regionális önkormányzatok, azaz a polgárokhoz legközelebbi szint bevonása nélkül ezek a célok tartósan nem teljesíthetők.”
Lambertz elnök mind az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel tartott találkozóján, mind az állam- és kormányfőkhöz intézett beszédében kiemelt néhány példát az uniós és a partnerországokbeli régiók és városok közti együttműködés fejlődésére. A határ menti régiók közös fejlesztési stratégiák révén, vagy egy uniós jogi eszköz: európai területi együttműködési csoportosulások közös létrehozásával fűzik szorosabbra a kapcsolataikat. A partnerországok helyi és regionális önkormányzatai egyre nagyobb számban vesznek részt uniós pénzügyi vagy technikai támogatásban részesülő helyi kezdeményezésekben. Ilyen például a Polgármesterek Globális Szövetsége, melynek aláírói vállalják az uniós éghajlat-politikai célok meghaladását, illetve a Polgármesterek a gazdasági növekedésért, melynek tagjai fenntartható gazdaságfejlesztési terveket dolgoznak ki.
Kapcsolat:
Andrew Gardner
Tel.: +32 473 843 981
andrew.gardner@cor.europa.eu