Az RB által szervezett konzultáció szerint a régiók és városok túlnyomó többsége ki van zárva a Covid19-válság utáni helyreállítási tervek kidolgozásából, annak ellenére, hogy kulcsfontosságú szerepet töltenek be a válság elleni küzdelemben. Az Európai Bizottság vállalja, hogy ezt a döntő tényezőt figyelembe veszi a nemzeti tervek értékelésekor.

Az RB és a CEMR által a közelmúltban folytatott konzultáció eredményei rámutatnak arra, hogy számos uniós kormány kizárja a régiókat és városokat a Covid utáni helyreállítási tervek kidolgozásából. A Régiók Európai Bizottsága (RB) márciusi plenáris ülésén a regionális és helyi vezetők felhívták Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke figyelmét az ezzel kapcsolatos aggályaikra.

A régióknak és a városoknak a nemzeti helyreállítási tervek kialakításában, végrehajtásában és irányításában betöltött szerepéről, valamint a szociális jogok európai pilléréről szóló új cselekvési tervről folytatott vitát követően Willy Borsus (BE/Renew Europe), Vallónia miniszterelnök-helyettese, valamint gazdasági és külkereskedelmi minisztere ismertette az európai kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló véleményt. A véleményt a plenáris ülés végén fogják hivatalosan elfogadni.

A plenáris ülés keretében tartott vitát megnyitó beszédében az RB elnöke, Apostolos Tzitzikostas hangsúlyozta, hogy „a források felső szintről való elosztása és a központosítás súlyosan aláásná a helyreállítás uniós finanszírozásának hatását. A régiók, a városok és a falvak kulcsszerepet töltenek be a világjárvány elleni küzdelemben. Biztosítanunk kell, hogy ez megfelelően tükröződjék a helyreállítási tervek irányításában és az európai szemeszter munkájában. Örömmel vesszük, hogy az Európai Bizottság vállalta, hogy ezt a döntő tényezőt figyelembe veszi a nemzeti tervek értékelése és elfogadása során.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke elmondta: „A tagállamok keményen dolgoznak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásán. A határozott regionális és helyi felelősségvállalás, valamint a szociális partnerek és a civil társadalom támogatása fontos lesz a tervek sikeres helyi szintű végrehajtásához. A nemzeti terveknek ki kell fejteniük, hogy az érdekelt felekkel folytatott konzultációk hogyan zajlanak, hogyan tükröződnek a javasolt beruházásokban és reformokban, és hogyan járulnak hozzá a kohézió erősítéséhez, figyelembe véve a helyi, regionális és nemzeti különbségeket. A helyi és regionális önkormányzatok és érdekelt felek bevonása a végrehajtási szakaszban is ugyanilyen fontos lesz.”

Az RB tagjai azt is megvitatták, hogy a megreformált uniós kereskedelempolitika milyen mértékben járulhatna hozzá a gazdasági helyreállításhoz. Miután sorra vették mind a külső kihívásokat, például a megnövekedett geopolitikai feszültségeket, mind az olyan belső kihívásokat, mint az európai zöld megállapodás és a digitális átállás megvalósítása, a tagok az uniós kereskedelempolitika átalakítását szorgalmazták annak érdekében, hogy az igazodjon az EU átfogó társadalmi és gazdasági irányához. Az uniós kereskedelempolitika legitimitásának növelése érdekében az RB kérte, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat, valamint a civil társadalmi szervezeteket nagyobb mértékben és korábbi szakaszban vonják be a kereskedelemmel kapcsolatos jövőbeli jogalkotási javaslatok kidolgozásába.

Willy Borsus (BE/Renew Europe), Vallónia miniszterelnök-helyettese, valamint gazdasági és külkereskedelmi minisztere így nyilatkozott: „Ahhoz, hogy megerősítse a nyitott, tisztességes, fenntartható és szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend globális vezetőjeként vállalt szerepét, az EU-nak alaposan át kell gondolnia kereskedelempolitikáját.”

A vita során a helyi, regionális és európai képviselők ezenkívül előzetes politikai eszmecserét folytathattak a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó új cselekvési tervről is, amelyet az Európai Bizottság két héttel ezelőtt terjesztett elő. „A világjárvány elleni küzdelem frontvonalában végzett napi munkánk során azt tapasztaltuk, hogy egészségügyi vészhelyzet helyett egyre inkább szociális vészhelyzettel állunk szemben. Ezért üdvözöljük a szociális pillér végrehajtására vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja, hogy a beruházásokat egyértelmű célkitűzések alapján, az uniós, nemzeti és regionális erőforrások és politikák integrálása révén a társadalmi kohézióra irányítsa” – nyilatkozta Anne Karjalainen (FI/PES), az RB „Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás és kultúra” (SEDEC) szakbizottságának elnöke.

Háttér:

A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Települések és Régiók Tanácsa ( CEMR ) közös konzultációt folytatott arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat milyen mértékben vonják be a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítésébe. Az eredményeket január 22-én ismertették az RB „Gazdaságpolitika” szakbizottságának ülésén. A konzultáció rámutatott arra, hogy csupán néhány országban vették figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok észrevételeit, ami veszélyezteti az európai helyreállítási terv sikeres végrehajtását.

Bővebb információ itt található.

2020. június 16-án az Európai Bizottság konzultációt kezdeményezett az EU kereskedelem- és beruházási politikájáról . A konzultáció elsődleges célja annak felmérése volt, hogy a kereskedelempolitika hogyan tud hozzájárulni a gyors és fenntartható társadalmi-gazdasági helyreállításhoz, erősítve az EU versenyképességét és támogatva értékeinek és normáinak népszerűsítését. A második célkitűzés az volt, hogy a kereskedelempolitikát felülvizsgálják a „nyílt stratégiai autonómia” modellje alapján. Ez a modell lehetővé teszi, hogy az európai vállalkozások, dolgozók és fogyasztók kihasználják a nyitottság előnyeit, egyidejűleg megvédve őket a tisztességtelen gyakorlatoktól és kiépítve az EU ellenálló képességét a jövőbeni ismeretlen kihívásokkal szemben. Az RB ezt a munkát a kereskedelempolitika Európai Bizottság általi felülvizsgálatáról szóló véleménytervezetével segítette.

Az Európai Bizottság március 4-én ismertette a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozó cselekvési tervet . Ez három ambiciózus, kiemelt célt határoz meg, amelyek iránymutatásul szolgálnak a pillér célkitűzéseinek elérésére irányuló szakpolitikai döntésekhez a tagállamokban és régióikban. Ez azt is magában foglalja, hogy a különböző uniós alapokban rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzák a szociális beruházások mozgósítása érdekében.

Az új kiemelt célok értelmében 2030-ra a 20–64 éves uniós népesség legalább 78%-ának foglalkoztatottnak kell lennie, az összes felnőtt legalább 60%-ának évente képzésben kell részesülnie, és a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek számát legalább 15 millióval csökkenteni kell.

A cselekvési terv ismertetésére adott válaszról szóló sajtóközlemény itt található.

Kapcsolattartó:

Matteo Miglietta

Tel.: +32 (0)470 895 382

matteo.miglietta@cor.europa.eu

Maximilian v. Klenze

Tel.: +32 2 282 2044

Maximilian.vonKlenze@ext.cor.europa.eu