Az alábbi szöveg gépi fordításáért kattintson ide.
Kritikus fontosságú nyersanyagok és jelentőségük Európa jövője szempontjából  

Ebben az interjúban Isolde Ries, Saar-vidék tartományi közgyűlésének első alelnöke öt kérdésre válaszol a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési tervről szóló véleményével kapcsolatban, amely a tervek szerint a Régiók Bizottsága március 17-i plenáris ülésén kerül elfogadásra.

2020 szeptemberében az Európai Bizottság cselekvési tervet terjesztett elő a kritikus fontosságú nyersanyagokról, amely Isolde Ries véleményének középpontjában áll. Az Európai Bizottság olyan nyersanyagokat minősít kritikus fontosságúnak, amelyek alapvető gazdasági jelentőséggel bírnak, de az EU-n belül nem nyerhetők ki megbízhatóan, és amelyeket ezért túlnyomórészt importálni kell. Az EU nagymértékben függ a más országokból származó behozataltól, különösen a digitalizáció fejlesztése és a jövőorientált technológiák szempontjából fontos nyersanyagok tekintetében. A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési tervről szóló vélemény szerint ahhoz, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok európai készleteit továbbra is biztosítsuk, a helyi és regionális önkormányzatokra is döntő szerep hárul, mivel növelni kell az EU-n belüli nyersanyag-kitermelést, és egyúttal javítani kell a kritikus fontosságú nyersanyagok újrafeldolgozását.

Az Ön véleményének tematikus súlypontja a kritikus fontosságú nyersanyagok jövőbeli készletének Európai Unión belüli biztosítása. Milyen konkrét intézkedéseket kellene hoznia az EU-nak a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátási láncainak védelme, illetve a harmadik országoktól való függetlenebbé tétele érdekében?

Gazdaságpolitikai szempontból helyénvaló és fontos, hogy a Régiók Bizottsága foglalkozzon a tavaly szeptember elején közzétett bizottsági közleménnyel, amely a kritikus fontosságú nyersanyagok terén megvalósuló reziliencia tárgykörét elemzi. A hosszú értékláncokkal rendelkező modern gazdaságok hosszú távon nem működhetnek biztonságos, versenyképes és környezeti szempontból fenntartható nyersanyagellátás nélkül. Hatékonyabb erőforrrás-gazdálkodás, valamint fenntartható termékek és innovációk révén csökkentenünk kell az EU kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőségét. Politikailag és pénzügyileg támogatni kell a nyersanyagok Unión belüli kitermelését, és diverzifikálni kell a harmadik országokból történő beszerzést. A környezetvédelmi és szociális normákat, valamint az ellátási és elosztási láncok nyomonkövethetőségét nemzetközi megállapodásoknak kell biztosítaniuk. Üdvözlöm továbbá, hogy az Európai Bizottság az ipar, a kutatás, a tagállamok és a civil társadalom képviselőivel létrehozta az Európai Nyersanyagszövetséget. Ez a kezdeményezés értékes hozzájárulást nyújthat a műszaki ismeretek bővítéséhez, illetve az innováció és a beruházások előmozdításához.

Hogyan tud az Európai Unió hozzájárulni ahhoz, hogy nagyobb legyen a felelősség a nyersanyagellátási láncok iránt, és jobb legyen a nyersanyagok hasznosítása? 

Kétségtelenül tapasztalhatók hiányosságok az nyersanyagellátási láncokban. A termelés és az ellátás zavarainak elkerülése érdekében stratégiai megközelítésekre, például megfelelő tárolásra van szükségünk. Alternatív beszerzési források kellenek, illetve szorosabbra kell fűzni a partnerségeket a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó érdekelt felek között. A partnerekkel folytatott együttműködésnek azonban a felelősségteljes beszerzést is magában kell foglalnia. Az, hogy a kínálat főként alacsony szociális és környezeti normákkal rendelkező országokban koncentrálódik, nemcsak az ellátásbiztonság szempontjából jelent kockázatot, hanem a szociális és környezeti problémákat is kiélezheti. Ezért elsősorban olyan WTO-szintű nemzetközi megállapodásokra kell törekedni, amelyek célja az ellátási és értékesítési láncok magas szintű átláthatóságának biztosítása. Ehhez kapcsolódóan mielőbb tárgyalásokat kell indítani e normák módszeres javításáról.

Hogyan lehet növelni a nyersanyagok felhasználásának hatékonyságát és javítani a körforgásos gazdaságot a termelési folyamatokban?

Természetüknél fogva fontos a nyersanyagok felhasználásának és az azt követő termelési folyamatok hatékonyságának a javítása, mivel itt lehet a legjobban összeegyeztetni a versenyképességre és a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzéseket. Európában a „hulladék” kifejezés gyakran értékes erőforrásokat és kritikus fontosságú nyersanyagokat takar. Ezért sokkal nagyobb mértékben kellene hasznosítani az újrafeldolgozott anyagokat, hogy csökkenteni lehessen az elsődleges és kritikus fontosságú nyersanyagok használatát. Ez a követelmény egyaránt vonatkozik a gyártókra, a forgalmazókra és a fogyasztókra.

Milyen szerepet játszhatnak a városok és régiók, különösen az európai bányászati régiók az EU-ban a nyersanyag-kitermelés növelésében?

A helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az Európai Bizottság nyersanyagokra vonatkozó cselekvési tervében. Például a nyersanyagokkal kapcsolatos és ipari projektek esetében engedélyezési és felügyeleti hatáskörrel rendelkeznek. A nyersanyag-kitermeléshez kapcsolódó hozzáadott érték és foglalkoztatás helyi szinten valósul meg. Ugyanez vonatkozik egyébként a kutatási és fejlesztési projektekre is.

Saar-vidék politikusaként, amely régióban hagyományosan erős a bányászat, a következő szempontok különösen fontosak számomra: Éppen a korábbi és még mindig aktív bányászati régiók rendelkeznek a nyersanyagok kitermeléséhez szükséges szakértelemmel, amit a jövőben is hasznosítani kellene. Természetesen manapság nem könnyű újraindítani a nyersanyagok felszíni és föld alatti kitermelését, mivel növekszik a helyi lakosság ellenállása. E téren felvilágosítás és tájékoztatás révén növelni kell a társadalmi elfogadottságot. Lehetőség szerint el kell kerülni vagy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat.

Milyen tanulságok vonhatók le a Covid19-világjárványból és a leállás hónapjaiból, amelyek rávilágítottak egyes kulcsfontosságú iparágak sebezhetőségére?

A Covid19-válság megmutatta, hogy Európa a kritikus fontosságú nyersanyagok esetében nagymértékben támaszkodik nem uniós szállítókra, és hogy az ellátási zavarok negatív következményekkel járhatnak az ipari értékláncokra és más ágazatokra. Számos európai kulcsiparág – például a gépjárműipar, az acélipar, a repüléstechnika, az informatika, az egészségügy és a megújuló energia ágazata – igényel kritikus fontosságú nyersanyagokat. Az olyan jövőorientált termékek és technológiák, mint az elektromos közlekedés, a digitalizáció, az Ipar 4.0 és az energetikai átállás átalakítják és növelik a nyersanyagok iránti keresletet. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az uniós zöld megállapodás nem lesz lehetséges kritikus fontosságú nyersanyagok felhasználása nélkül.

Előzmények

2020 szeptemberében az Európai Bizottság cselekvési tervet tett közzé a kritikus fontosságú nyersanyagokról. 2020 óta 30 nyersanyagot minősítenek kritikusnak, köztük több olyat, amely egyre fontosabbá válik az energiaágazatban – ilyen például a lítium és a kobalt. 2011-ben ez a szám csak 14 volt. A vonatkozó lista és a nyersanyagokkal kapcsolatos további információk itt találhatók .

Emellett tavaly az Európai Bizottság azzal a céllal hozta létre az Európai Nyersanyagszövetséget , hogy egyesítse az ipart, a tagállamokat és a civil társadalmat annak érdekében, hogy csökkentsék Európa függőségét a kritikus fontosságú nyersanyagok harmadik országokból történő beszerzésétől.

Kapcsolattartó személy:

Tobias Kolonko

Tel.: +32 2 282 2003

tobias.kolonko@ext.cor.europa.eu