Az alábbi interjúban Dimitrios Karnavos (EL/EPP) a 8. környezetvédelmi cselekvési program kapcsán feltett öt kérdésre válaszol. Kallithéa polgármestere az előadója egy véleménytervezetnek , amelyben az RB megfelelő forrásokat kér a helyi és regionális önkormányzatok számára ahhoz, hogy helyi szinten végrehajthassák a környezetvédelmi politikákat. A szövegről február 1-jén, az ENVE szakbizottság ülésén általános feltáró vitát tartanak, majd a tagok a következő, február 3-tól 5-ig tartandó plenáris ülésen szavaznak róla. Miközben az uniós környezetvédelmi politikák az elmúlt évtizedekben számos előnyös eredménnyel jártak, Európa továbbra is példátlan környezetvédelmi, éghajlatügyi és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokkal néz szembe. Ilyen a biológiai sokféleség csökkenése, az éghajlatváltozás, az erőforrás-felhasználás kérdése és a szennyezés. A 8. környezetvédelmi cselekvési program kulcsfontosságú ahhoz, hogy a Covid19 utáni időszakban kezelni lehessen ezeket a kihívásokat.
Helyi és regionális szempontból nézve milyen prioritásokra kellene összpontosítania a 8. környezetvédelmi cselekvési programnak?
A 8. környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú stratégiai jövőképet és iránymutatást nyújt a klímasemleges, erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság 2050-ig történő megvalósításához, összhangban az európai zöld megállapodással, a klímasemlegesség század közepére történő elérésére irányuló új uniós stratégiával. A 8. környezetvédelmi cselekvési program a javaslatban ismertetett hat kiemelt célkitűzése tükrözi a helyi és regionális vezetők céljait és elvárásait. A Covid19-világjárvány tanulsága az, hogy az emberi egészséget, az egészséges bolygót, az egészséges gazdaságot és a mindenki számára lehetőségeket kínáló egészséges társadalmat előmozdító valamennyi uniós szakpolitikának egy, az egészséges életmódon alapuló megközelítésre kell épülnie. Ebben az összefüggésben alapvető és szükséges az egészség és a környezet közötti kapcsolat erősítése. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program hozzájáruljon a mérgező anyagoktól mentes környezethez, jobb életszínvonalat biztosítson az emberek számára, és ellenállóbb közösségeket hozzon létre. Azt is garantálnunk kell, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program előmozdítsa a fenntartható vállalkozói környezetet, és minden szinten (uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten is) ösztönözze a zöld beruházásokat. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU erősebbé és fenntarthatóbbá váljon a Covid19 utáni időszakban.
Hogyan tudja az új környezetvédelmi cselekvési program biztosítani a sürgető környezetvédelmi és éghajlat-politikai feladatok más uniós ágazati politikákba történő jobb integrálását? Hogyan kapcsolódik a 8. környezetvédelmi cselekvési program az európai zöld megállapodáshoz?
A környezetvédelmet és az éghajlat-politikát nem mindig könnyű ténylegesen beépíteni más uniós ágazati politikákba, hiszen a különböző területek prioritásai eltérőek. Néha az az érzésünk, hogy még a környezetvédelmi és az éghajlat-politika is egymás ellenében hat. Az éghajlatvédelmi és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló politikák például támogatják és ösztönzik megújulóenergia-projektek telepítését és működtetését. A másik oldalról viszont úgy tűnik, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és a Natura 2000 hálózat területi kapcsolódásainak fenntartására irányuló, különösen jelentős politika részben összeütközésbe kerül az éghajlatvédelmi politikával, például amikor védett területeken indítanak és működtetnek ilyen megújulóenergia-projekteket. Ezért következetesnek kell lennünk és egy irányba kell haladnunk, hiszen mindannyiunknak ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznünk. Fontos, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk a rendelkezésre álló eszközöket és módszereket annak érdekében, hogy létrehozzunk egy keretet a környezeti teljesítmény – és ezen belül a környezet- és éghajlatvédelmi beruházások – állandó nyomon követésére és folyamatos javítására. Meg kell állapodnunk egy olyan egyértelmű ütemtervről is, amely irányt mutat a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez. A városokat és régiókat illetően nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra döntő szerep hárul abban, hogy összefogják a vállalkozásokat, a kutatóközpontokat, a tudományos és egyetemi köröket, a polgárokat és a helyi érdekelt feleket pedig bevonják a környezetvédelmi politikák kidolgozásába és végrehajtásába.
Hogyan biztosíthatjuk, hogy valamennyi uniós közösség maradéktalanul végrehajtsa a környezetvédelmi politikákat?
Mindenképpen üdvözlendő, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program kulcsfontosságú prioritásként határozza meg a hatékonyabb és eredményesebb végrehajtást. A végrehajtás terén elért eredmények javítása érdekében a helyi és regionális önkormányzatokat el kell látni a megfelelő eszközökkel és forrásokkal. Mi felelünk az összes uniós jogszabály 70%-ának, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések 90%-ának, illetve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló fellépések 70%-ának végrehajtásáért. Olyan innovatív megközelítésekre van szükségünk, amelyek lehetővé teszik a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy testre szabott megoldásokat kínáljanak a környezetvédelmi politikák helyben történő végrehajtásának javítására, legyen szó akár városi, vidéki vagy hegyvidéki területekről, akár szigetekről vagy part menti övezetekről. Több kutatásra, adatra és ismeretre van szükség ahhoz, hogy a különböző helyi és regionális közösségekben kezelhessék a konkrét környezeti kihívásokat és ki tudják használni a lehetőségeket, mivel minden földrajzi terület esetében mások a kihívások, a gyengeségek és az erősségek. Ezért a 8. környezetvédelmi cselekvési programról szóló véleményemben holisztikus, helyi alapú vagy területre koncentráló megközelítést szorgalmazok, mert ez a legjobb módja az egészséges élet megvalósításának. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha jól működő többszintű kormányzási keretet léptetünk életbe, és arra ösztönözzük a kormányzás valamennyi szintjét, hogy mozdítsák elő a közigazgatások, régiók, települések közötti és határokon átnyúló együttműködést a környezetvédelmi politikák területén. A környezetvédelmi célok jobb elérése érdekében emellett a digitális és adattechnológiákban rejlő lehetőségeket kiaknázva meg kell erősíteni a környezetvédelmi tudásalapot, valamint fokozni kell a természetalapú megoldások alkalmazását és a szociális innovációk kiaknázását. Kallithéában, Görögország nyolcadik, az athéni városi térségnek pedig negyedik legnagyobb településén például digitális technológiák (az iBeacons technológia és a kiterjesztett valóság) használatán alapuló projektet indítottunk azzal a céllal, hogy ösztönözzük a lakosok és az ide látogatók körében a fenntartható közlekedési módok használatát – például a gyaloglást és a kerékpározást. Így törekszünk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a levegőminőség javítására, illetve annak tudatosítására, hogy meg kell őriznünk a város történelmi és kulturális örökségét.
Hogyan segíthet biztosítani a 8. környezetvédelmi cselekvési program azt, hogy az EU helyi és regionális közösségei megfelelő forrásokkal rendelkezzenek az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikák végrehajtásához a Covid19 utáni zöld helyreállítás keretében?
Amint azt már említettem, a megfelelő források biztosítása kulcsfontosságú a környezetvédelmi és éghajlat-politikák eredményes helyszíni végrehajtásához. Ilyen forrásnak minősül a célzott finanszírozás és az egyértelmű jogi keret, de említhetünk adminisztratív forrásokat is, mint amilyen az emberi szakértelem, a kapacitásépítés, a tudás és a bevált gyakorlatok megosztása. A 8. környezetvédelmi cselekvési programnak ki kell dolgoznia egy olyan integrált keretet, amely a Covid19 utáni zöld helyreállításra vonatkozó stratégiával összhangban megfelelő eszközöket biztosít a helyi és regionális önkormányzatok számára. Ennek a keretnek ösztönzőket kell tartalmaznia az ambiciózusabb környezetvédelmi politikák felé való elmozdulás érdekében, különösen a lemaradásban lévőket megcélozva, de nem feledkezve meg a jól teljesítőkről sem, hogy még tovább fokozza motivációjukat. Be kell vallanom, hogy keserűséggel tölt el az, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás nincs összhangban a 8. környezetvédelmi cselekvési programmal. Ezeket mindenképpen jobban össze kell hangolni. Pozitívumként viszont örülök annak, hogy a következő uniós költségvetés az éghajlati és digitális átállást helyezi a középpontba, és mind az EU hosszú távú költségvetésének, mind a Next Generation EU csomagnak 30%-át irányozta elő az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, emellett pedig kiemelt figyelmet fordít a környezetre és a biológiai sokféleségre is. Remélem, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program a kormányzás valamennyi szintjén létrehozza a megfelelő keretet a zöld és kék beruházások és az ilyen irányú innováció számára. Mindez létfontosságú ahhoz, hogy reziliens közösségeket építsünk ki, eközben pedig növekedést generáljunk és munkahelyeket teremtsünk egy szolidaritáson alapuló, méltányos és befogadó társadalomban. Remélem továbbá, hogy a 8. környezetvédelmi cselekvési program a zöld helyreállítás előrevitele érdekében biztosít majd kapacitásépítési eszközöket is, valamint létrehoz egy, az ismereteket és bevált gyakorlatokat összefoglaló adatbázist, és ösztönzi a városok közötti, például szakértői értékelések és kölcsönös tanulási tevékenységek, helyszíni szakmai látogatások vagy környezetvédelmi ikerintézményi programok formájában megvalósuló együttműködést.
A környezetvédelmi menetrendre gyakorolt hatását illetően a Covid19-világjárvány inkább akadály vagy lehetőség a fellépés felgyorsítására?
Magától értetődik, hogy a Covid19-pandémiát lehetőségnek kell tekinteni a környezetvédelmi menetrend felgyorsítására. Az elmúlt hónapokban javult a levegő minősége, regenerálódott valamennyire a biológiai sokféleség, és általánosságban jobb lett az ökoszisztémák állapota. Erre kell építenünk. Örömmel látom, hogy az EU a Covid19 utáni helyreállítást össze kívánja kapcsolni a zöld és a digitális átállással. Helyi közösségeink gazdaságait helyre kell állítani, ám ennek során fokozni kell fenntarthatóságukat és ellenálló képességüket. Véleményem szerint ennek kapcsán nagy jelentősége van annak, hogy javítsuk a polgárokkal való kommunikációt, hogy magunk mellé állítsuk őket. A végrehajtáshoz ugyanis mindenki teljes körű és napi szintű elkötelezettségére szükség van. Fel kell hívnunk a figyelmet az éghajlattal, a környezettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikák előnyeire, és rá kell világítanunk, hogy miként járulnak hozzá egészségünk és jóllétünk javításához, fokozva eközben helyi gazdaságaink fenntarthatóságát és versenyképességét.
Háttér-információk
Az uniós környezetvédelmi politikát a hetvenes évek közepe óta olyan, egymást követő cselekvési programok vezérlik, amelyek egy adott időszak alatt elérendő kiemelt célkitűzéseket határoznak meg. Mivel a 7. környezetvédelmi cselekvési program 2020-ban lezárult, az Európai Bizottság jóváhagyta a 2030-ig tartó időszakra szóló, 8. környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó javaslatot , amelynek célja az európai zöld megállapodás kiegészítése.
Az RB a korábbi környezetvédelmi cselekvési tervekről jogalkotási véleményeket tett közzé. 2019-ben saját kezdeményezésű véleményt fogadott el Úton a 8. környezetvédelmi cselekvési program felé címmel, amelyet Cor Lamers (NL/EPP) , Schiedam polgármestere dolgozott ki. A vélemény alátámasztására külön tanulmány is készült.
Az európai zöld megállapodásra építve a 8. környezetvédelmi cselekvési program hat kiemelt célkitűzést határoz meg. Ahhoz, hogy mérni és kommunikálni tudjuk, hogy az EU jó úton halad-e e célkitűzések elérése felé, a 8. környezetvédelmi cselekvési programra vonatkozó javaslat új nyomonkövetési keret létrehozását javasolja.
A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Bizottság szorosan együttműködik annak érdekében, hogy a környezetvédelmi együttműködés technikai platformján keresztül biztosítsák a környezetvédelmi politikák hatékony végrehajtását és továbbfejlesztését.
Sajtókapcsolat: pressecdr@cor.europa.eu